Az a gyűjtő, aki idén november 18-án a Központi Antikvárium (KA) árverésén meg tudta venni a hírneves Vizsolyi Biblia két kötetből egybekötött szép példányát, 27 évvel ezelőtt, tizenévesen ott ült már az akkori Állami Könyvterjesztő Vállalat (ÁKV) aukcióján is, amikor egy "fél" Vizsolyit, az egyik kötetet 16 ezer forintos kikiáltási áron kínálták. Az ő számára akkor elérhetetlen álom volt a végül 30 ezer forinton elkelt mű megszerzése, most viszont, 19 millió forintig tartva a licitet, győzött (ez, az árverési jutalékkal megfejelve, 22 millió forintos árat jelent). Míg évtizedeken át Nyugat felé áramlottak Magyarországról a kulturális értékek - a műkincsek mellett az értékes régi könyvek is -, ez a Biblia épp az ellenkező irányú mozgás bizonyítéka: az aukcióra egy idős amerikai-magyar házaspár adta be.

Ennél magasabb leütési árat valaha is csak egy kéziratos kódex, a Jura Civilia, a tárnoki városok 15. századi jogkönyve ért el, 22 millió forinttal (HVG, 2003. május 24.), ám az végül az elővásárlási jogával élő Magyar Tudományos Akadémia tulajdonába került, vagy - a könyv M. A. jelzetére alapozott feltételezés szerint - oda került vissza. A legdrágább tételek közt még két klasszikus kézirat található: 2000-ben egy Vörösmarty-mű kelt el 15 millióért, tavaly decemberben pedig a KA legfőbb aukciós versenytársa, a Stúdió antikvárium talált vevőt 13 millió forintos leütési áron Radnóti Miklós Első eclogájára. A milliók még a legsikeresebb aukciókon sem röpködnek; a Műértő című szaklap adatai szerint 2002-ben 31, tavaly pedig 35 alkalommal sikerült túllépni e lélektani határt. A 10 millió forint fölötti összeg - ami jelentős közfigyelmet kelt, s jókora hírverést jelent az árverezőnek - pedig egyenesen meghaladja a magyar antikváriumok többségének teljes éves bevételét. Az új könyvek magyarországi kiskereskedelmi forgalma a tankönyvekkel együtt elérheti az évi 70 milliárd forintot is, a használtaké pedig - az egyik legismertebb antikváriusnak számító Márffy György becslése szerint - mintegy 2 milliárd forint, aminek durván a negyede származik aukciókból, a többi a hagyományos bolti és csekélyebb mértékben az internetes eladásokból.

A kínálat az aluljárók 100 forintos, egy buszjegy áránál olcsóbb köteteitől a felhozatal zömét jelentő, néhány száztól pár ezer forintig árazott, használt könyveken át a kevés valódi antik ritkaságig terjed. Jellemző, hogy az új kiadású patológiai szakkönyv 26 ezer forintos árát sok medikus nem tudja megfizetni, viszont az egy generációval régebbi "Erdes-Pongrácz" - viszonylagos elavultsága ellenére is - keresett lehet 2 ezer forintért az antikváriumi körzetté fejlődött Múzeum körúton. Ma még különlegességnek számít, hogy Mike Zoltán ott található, nagy alapterületű boltját kettéosztotta: egyik felében franchise-rendszerű "új" könyvesbolt működik, a másik oldal pedig a régiségeké. A Jókai téri Stúdió antikvárium tulajdonos-vezetője, Kovács Imre pedig a könyvek mellett mintegy 30 ezer, részben még használatlan bakelitlemezt is eladásra kínál, mindössze 100 forintos egységáron.

Már visszavonulóban van az aktív kereskedéstől az antikváriusok korelnöke és egyben szakmai szövetségük vezetője, Borda Lajos. Madách téri, emeleti lakás-könyvtára hagyományos üzletként nem is működik. Szakmai hírnevére azonban jellemző, hogy több fiatal régikönyv-kereskedő őt tartja Magyarország egyetlen klasszikus antikváriusának, aki alapvetően nem a használt könyvek, hanem a kiemelkedő értékű, valódi régiségek kereskedelméből él. Borda most saját gyűjteménye egy részét bocsátja áruba: "Salamon királyra gondolva úgy érzem, eljött az ideje, hogy gyűjteményem egy részétől megváljak. Békés szívvel veszek búcsút vendégeimtől. Mert ideje van a gyűjtésnek, és ideje a lemondásnak" - írja a fél évezrede meghalt egyházi szerző, Temesvári Pelbárt 45 kötetét bemutató és természetesen eladásra kínáló katalógusában. A mintegy 25 millió forint értékű anyag nagy része "szakmán belül" cserélt gazdát: egy fiatalabb pályatárs vette meg.

A könyves szakma nagy öregjei még az ÁKV alkalmazottjaiként alapozták meg tudásukat, és némelyikük igen jutányosan tudta privatizálni az általa vezetett boltot. Az 1980-as-1990-es évek sikeres fiataljai viszont már eleve vállalkozóként léptek be a szakmába. Az előbbi csoportba tartozik a neves Honterus antikváriumot üzemeltető Gregus István, de Kárpáti Frigyes és Mike Zoltán is. A történelem-könyvtár szakon végzett Kárpáti 1974-től dolgozott a KA-ban, egészen a boltvezető-helyettességig jutott, majd önálló antikváriusként a Pilvax közben próbálkozott. Itt azonban a külföldi turisták ritkulása és még inkább a bölcsészkar elköltözése kihúzta a lába alól a talajt. Így két és fél éve ő is a Múzeum körúton működő bérleménybe húzódott. "Nem fogok soha Rolls-Royce-szal járni vagy a Bahamákon üdülni, de egy család normális polgári jólétéhez elég egy ekkora bolt" - értékeli a piaci lehetőségeket Kárpáti, aki új könyvvel egyáltalán nem kíván foglalkozni. Nem úgy, mint Mike, aki ugyancsak a hetvenes években dolgozott a KA-ban. Ő történelem-olasz szakos végzettségével később tolmácsként kereste meg mai vállalkozása indulótőkéjét. Forgalmának közel a fele az új kiadványokból származik, a kisebb értékű régi könyvei egy részét pedig már az interneten keresztül kínálja, ezért belépett a bookline.hu partnerei közé.

A bookline alapítója a jelenleg a Láng Holdinghoz tartozó KA vezetője, Márffy György. Ő még tizenévesen régi pénzek gyűjtésével kezdte, ám egyszer csak egy ritka bankót egy régi országgyűlési iratra cserélt. Egyetemistaként kezdte járni az antikváriumokat, és rájött, hogy a becsüsök sem tévedhetetlenek, ezért egy figyelmes ember akár egyazon bolthálózat két üzlete között is nyereségre tehet szert. Informatikai és építészeti tanulmányai mellett maradt annyi ideje és energiája, hogy 1996-ban a Múzeum körút egyik mellékutcájában, a Ferenczy István utcában saját boltot nyisson - innen hívták át két évvel később a KA-ba.

Az immár 200 millió forint alaptőkéjű Bookline Internetes Rt. a tényleges kereskedést - mint mondja, szerencsére - csak tavaly kezdte el, induláskor kizárólag régi könyveket kínálva. Az idén viszont a forgalmuk zömét, az utóbbi hónapokban már 75-80 százalékát új könyvek adják. Márffy jövőre a 2004-es 200 millió forintos bevétel megötszörözésében reménykedik. Kapcsolatban áll a KA-n kívül még kilenc, környékbeli antikváriummal, így a készletben szereplő köteteket már a megrendelés másnapján szállítani tudja. Az olcsóbb használt könyvek kereskedésében a versenytársak is az internetes forgalom erősödését várják, de egy 20 ezer forintos könyvet az eddigi tapasztalatok szerint nem vesznek meg csak fénykép és leírás alapján; aki ilyenre vetett szemet, kézbe is akarja venni.

"Én a nyolcvanas évek közepén, a Petőfi Csarnok bolhapiacán próbálkoztam először" - idézte fel pályafutása kezdetét Kovács Imre, akinek a vállalkozása a Stúdió antikváriumon kívül a Nyugati és a Keleti pályaudvar aluljárójában is árul használt könyveket. Az eredetileg elektroműszerésznek tanult fiatalembernek egykor városszerte 12 standja működött, még abban az időben, amikor néhány szerző új könyvéért sorban álltak az olvasók. "Minden engedély nélkül kiálltunk a Moszkva térre Claire Kenneth Neonfény a Nílus fölött című, frissen beszerzett könyvével, és három óra alatt ezer darabot adtunk el belőle" - eleveníti fel azokat az időket, amikor a mai 40-50 százalékosnál ugyan sokkal alacsonyabb, 15-20 százalékos árréssel, de óriási mennyiségben lehetett árusítani egy ilyen lektűrt. A Stúdió antikváriumot 1995-ben nyitotta meg egy társával, majd a legtöbb energiát a beszerzésre fordította: hirdetéseket adott fel, s volt olyan éve, amikor majdnem ezer lakásban fordult meg.

Márffyhoz hasonlóan ő is a sikeres árverések révén tudott előretörni az antikváriusok mezőnyében, de tisztában van vele, hogy előbb-utóbb új ötletekkel kell előrukkolnia. Figyelmeztetőnek érzi, hogy decemberi árverése összesen 40 millió forintos leütési árat hozott, szemben az egy évvel ezelőtti, saját értékelése szerint összességében gyengébb anyagot felvonultató aukció 64 milliójával. S bár a visszaesés más jelei is láthatók - több területen például egyértelműen csökkentek az árak -, egyelőre a budapesti antikváriumok zömét nem kell a csődtől félteni.

FAHIDI GERGELY