Az Európai Bizottság (EB) ritkán gyakorol önkritikát, a múlt héten mégis ez történt: Brüsszelben elismerték, hogy az EB égisze alatt működő uniós statisztikai hivatal, az Eurostat nem hívta fel időben és kellő eréllyel a biztosi testület, valamint a tagállamok pénzügyminiszterei tanácsának figyelmét a görög statisztikai rendszer súlyos hiányosságaira (HVG, 2004. november 13.), jóllehet annak jeleit már a kilencvenes évek eleje óta észlelték. Mint ismert, a görög kormány "önbevallása" alapján nemrégiben kiderült, hogy Athén 1997 óta a valóságosnál jóval kisebb költségvetési hiányról tájékoztatta az EU-t. Olyannyira, hogy - mint Amelia Torres, a gazdasági és monetáris együttműködésért felelős biztos Joaquin Almunia szóvivője fogalmazott - "ha annak idején mindezt tudjuk, Görögország 2001-ben be sem léphetett volna az eurózónába".

E torzítás következtében a görög költségvetési hiány az uniós szabályokban megengedett 3 százalékos felső határnál folyamatosan kisebbnek mutatkozott, főleg a katonai kiadások szabálytalan kimutatása, valamint a társadalombiztosítási és áfabevételek szisztematikus túlbecslése miatt, amelyeket a görög hatóságok a tényadatok birtokában "elfelejtettek" utólag korrigálni. Az Eurostat szakértői állítólag rendszeresen módszertani vitákba keveredtek görög kollégáikkal, s az Eurostat-jelentésekben apró betűvel évek óta szerepelt, hogy az intézménynek fenntartásai vannak a görög államháztartási adatok korrektségét illetően, de senki nem mozgatta még a füle botját sem. "A pénzügyminiszterek sem, pedig ők is ugyanazokat a jelentéseket kapták, mint mi" - hárított át a felelősségből egy adagot a tagállamok kormányaira Torres.

A botrány kipattanását követően, a múlt héten az EB úgy döntött: szabálysértési eljárást indít Athén ellen. Ennek főként "nevelési célzata" van: rászorítani a görög kormányt statisztikai rendszere átalakítására. Az eljárás azonban csak akkor váltana magasabb sebességfokozatba - a luxembourgi Európai Bíróságon tett feljelentésbe, végső soron pénzbüntetésbe -, ha Brüsszel az együttműködési készség hiányát tapasztalná Athén részéről. Ez nem valószínű: a görögök a világon mindent megígértek - beleértve az idei, 5,3 százalékos költségvetési hiányuk 2,8 százalékra való lefaragását is 2005-re.

A költségvetési adatszolgáltatás valódiságáért jelenleg a kormányok a felelősek, az Eurostatnak nem áll jogában információkat kérni, vagy éppen számlákat ellenőrizni például a tagországok minisztériumainál. A beérkező adatok koherenciájának ellenőrzésénél, összesítésénél, értékelésénél aligha volna többre képes, hiszen mindössze 120 munkatárs foglalkozik a 25 tagállam költségvetési adatainak az elemzésével. Egyes szakértők - például Daniel Gros, a brüsszeli Európai Politikai Tanulmányok Központja igazgatója - most azt szorgalmazzák, hogy a tagállamokban alakuljanak költségvetés-ellenőrző hatóságok, amelyek a kormánytól független jelentéseket küldenének Brüsszelbe. Egyelőre nem tudni, hogy az uniós adatszolgáltatási rendszer módosítására vonatkozó, ez év végére, jövő év elejére tervezett új közösségi törvényjavaslatba az EB beleveszi-e ezt az elképzelést, de azt már világossá tette Brüsszel, hogy mindenképpen kezdeményezi a pénzügyminiszteri tanácsnál az Eurostat ellenőrző hatáskörének és kapacitásának kibővítését.

Az uniós adatszolgáltatási rendszer hitelének megerősítését külön is égetővé teszi a költségvetési hiányt szabályozó stabilitási és növekedési paktum módosításáról immár egy éve zajló, lassan célegyenesbe forduló vita. Ez akkor lángolt fel, amikor a pénzügyminiszteri tanács felmentette az uniós előírás szerinti szankciók alól az évek óta 3 százalékosnál nagyobb költségvetési hiányt produkáló Francia- és Németországot, de a tagországok közel fele képtelen teljesíteni a legalább egyensúly elérését megkövetelő közösségi előírást. Az elmúlt hetekben a szabályokat fellazítani próbáló ötletek garmadája látott napvilágot. Nicolas Sarkozy - múlt hétig még francia pénzügyminiszter, azóta pártelnök - például a kutatásra-fejlesztésre fordított állami kiadásokat, Gordon Brown brit külügyminiszter az infrastrukturális beruházásokat, Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök a katonai költségeket, Gerhard Schröder német kancellár a közös EU-kasszába való befizetéseket hagyná ki a deficitszámításba bevont állami kiadások közül. Mindegyik sziporka nyomban tucatnyi tagország ellenállásába ütközik, mint Jean-Claude Juncker luxemburgi kormányfő - aki januártól két évre az eurózóna pénzügyminiszteri testületének elnöke lesz - jellemezte: ha így haladunk, hovatovább csak az adminisztratív költségek maradnak a nemzeti büdzsékben.

KOCSIS GYÖRGYI / BRÜSSZEL