A fűtetlen, klimatizálás nélküli külvárosi raktárból hamarosan talán külföldre kerül a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány (MAK) 46 ezer darabból - olajfestményből, akvarellből, szoborból, plakettből, grafikából - álló gyűjteményének egy része. A ma már vitatott színvonalú, olykor egyenesen az "idilli" szocializmust ábrázoló műveket a MAK elődje, az előző rendszer fő mecénásaként működő Művészeti Alap (MA) halmozta fel a hatvanas-hetvenes-nyolcvanas években, rendszeres bevételt garantálva a kortárs művészeknek: hetente zsűrizte, majd megvásárolta tőlük alkotásaikat, amelyek jó esetben elkeltek a Képcsarnok Vállalaton keresztül, rosszabb esetben pedig a raktárválasztékot gazdagították.

"Az örökség eddig holt vagyon volt a MAK számára, az alkotások raktározása és őrzése évi 4-5 millió forintot emésztett fel" - indokolta a HVG-nek a kiállítást Jenei Gyula főkönyvelő. A 15 ezres olajfestmény- és akvarellgyűjtemény egynegyedére, pontosan 3576 alkotásra a nyár elején kiírt pályázat irányára 30 millió forint volt. A hat vevőjelölt közül a kuratórium a múlt kedden két kft ajánlatát választotta ki, így a gyűjtemény meghirdetett része - egyharmad-kétharmad arányban - elkelt. A nyertesek nevét a szerződések lapzártánk utánra várható megkötéséig üzleti titokra hivatkozva sem a kurátorok, sem a kuratóriumba tagot delegáló Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) munkatársai nem közölték, holott a testület - ezúttal egy magánlakásban tartott - ülése elvileg nyilvános. A jelentkezők között volt a BÁV Bizományi Kereskedőház és Záloghitel Rt. is, amely az összes felkínált alkotásra pályázott volna, ám túl alacsony árat kínált, ráadásul késve nyújtotta be ajánlatát.

A művek közül eddig csak néhány hagyhatta el rövidebb időre a raktárt, amikor egy-egy alkotójuk életmű-kiállításához kölcsönkért belőlük. Emellett 1997-ben a Magyar Fejlesztési Bank Rt. 2,7 millió forint könyv szerinti értékű műtárgyra tett szert a kollekcióból egy peren kívüli egyezség keretében, az értékbecslők akkor 9 millió forintra taksálták az átadott alkotásokat. Néhányan szerették volna visszaszerezni képeik egy részét, ám erre a kuratórium csak úgy adott lehetőséget, ha ki-ki az összes művére ajánlatot tesz. "Még mindig küzdünk azért, hogy engedélyezzék a művészeknek a vásárlást akkor is, ha csak egy-két festményüket akarják megvenni" - mondta a HVG-nek Bauer István festőművész, a MAK ikerszervezetének, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének (MAOE) elnöke.

Korábban azért sem értékesítettek nagyobb mennyiségeket a raktárból, mert el akarták kerülni, hogy a hatalmas gyűjtemény egyben zúduljon rá a belföldi műtárgypiacra, és ezáltal letörje a kortárs alkotások árát. A szakma fellélegezhet: a vevők a közeljövőben nem kívánják Magyarországon forgalomba hozni az alkotásokat. Elégedett a végeredménnyel a MAK is, mivel a meghirdetett 30 millió forint közeli ár a képek nyilvántartási értékének mintegy ötszörösét jelenti. Más kérdés, hogy a művek még ma is a tíz, húsz, harminc évvel ezelőtti beszerzési árukon szerepelnek a könyvelésben. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) tavalyi jelentése szerint a MAK műtárgykészletének értéke 2002-ben 37,9 millió forint volt. Az irányár megállapításához a műveket tavaly három minőségi kategóriába sorolták. Nagyon kevés, mintegy kétszáz alkotás kapott A kategóriás minősítést, ezeket 40 ezer forint felettire értékelték. A B kategóriába a 15-40 ezer forint közötti értékű - azaz 27,5 ezer forint átlagáron szerepeltetett - festményeket sorolták, míg a C-be a 15 ezer forint alatti értékű (7,5 ezer forintos átlagárú) alkotások kerültek. Az akvarellek esetében a B kategóriában 10 ezer, a C-ben 2,5 ezer forintos átlagárral számoltak.

"A kollekcióban nincsenek olyan alkotások, amelyek érdekelhették volna a múzeumokat" - mondta a HVG-nek Fabényi Júlia, a Műcsarnok főigazgatója, a MAK kuratóriumának tagja, hozzátéve, hogy a gyűjteményt korábban felajánlották a múzeumoknak, ám közülük egy sem tartott rá igényt. Aukción pedig azért nem lehetett volna jó eredményt elérni, mert néhány kép talán a becsült átlagárnál többért kelne el, ám a kollekció nagy része vélhetően a MAK nyakán maradna. "Ráadásul jelentős előkészületeket igényelt volna az aukciós értékesítés, mivel a művek egy része restaurálásra szorul, és nincs is bekeretezve" - mondta Jenei. A HVG információi szerint a kollekció fennmaradó részét a MAK tulajdonában lévő Képcsarnok Kft. hálózatán keresztül (lásd Karcsúsodó Képcsarnok című írásunkat a 81. oldalon), bizományosi szerződéssel tervezik eladni.

A MAK-nak kétségkívül jól jön a kiárusítással keletkező extra, elvégre az idén mindössze 146 millió forint saját bevétellel büszkélkedhet - elsősorban a városligeti Olof Palme Ház és a Szigetközben található hédervári kastély bérbeadásából -, költségvetésének nagy részét (mintegy 1,3 milliárd forintot) az állam fedezi. A hányatott sorsú, a kilencvenes évekre csaknem teljes vagyonát elveszített, majd közpénzen többször is kisegített s átformált közalapítvány (HVG, 1995. március 18.) egyik feladata az alkotóművészek nyugellátása, amire az idén 1 milliárd forintot fordít, kiadásainak mintegy 90 százalékát - mondta Jenei. A művészeti vagyont kezelő MAK a kedvezményezetteket részben tömörítő MAOE mintegy 6200 tagja közül jelenleg 1800-at részesít - átlagosan havi 50 ezer forintos - úgynevezett nyugdíjsegélyben. Ez valójában nem segély, hanem járandóság: a művészek 1968-tól munkaviszonyon kívüli alkotótevékenységükből származó jövedelmük után 3, később 5, 8, majd 10 százalék nyugdíjjárulékot fizettek az MA-nak, amely a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer elvei alapján, azaz a folyó befizetésekből finanszírozta a kifizetéseket, egykor jól menő, több tucat vállalkozásából pótolva ki a hiányzó részt. Csakhogy a veszteségessé vált cégbirodalom leépítése során 2000 végére a korábbi 52-ről ötre csökkent a MAK érdekeltségeinek száma, majd még tovább apadt. A művészeti segédanyagokat, kreatív kellékeket forgalmazó Art Export Kft., a Képcsarnok Kft., a Képcsarnok Invest Kft., a Novoprint Rt. és a Thoma és Társai Restaurátor Kft. közül az utóbbit azóta felszámolták, a Novoprintben korábban, az ÁSZ szerint jogtalanul szerzett 41 százalékos részvénycsomagjukat pedig tavaly közvetlen irányítást jelentő befolyásra cserélték az Akadémiai Nyomda Kft.-ben.

A költségvetés eredetileg csak arra vállalt kötelezettséget, hogy 2002 végéig fedezi az 1992. október 1. előtt jogosultságot szerzett művészek nyugdíját, ám tavaly már arról döntött a kormány, hogy életük végéig garantálja az ellátást. Ezzel azonban még mindig csak azok nyugellátása vált biztossá, akik 1992-ben - az MA megszűnésekor - elmúltak 40 évesek, húsz éve MA-tagok voltak, és 1994-ben valorizált befizetéseik elérték a 20 ezer forintot. Továbbra sem folyósít az állam a MAK-on keresztül nyugdíjat a művészek özvegyeinek, árváinak és a rokkantaknak - figyelmeztetett Bauer. A következő hetekben megtárgyalandó új nyugdíjszabályzat várhatóan erre is kiterjed - ígérték az NKÖM berkeiben.

Ráadásul az a több mint hétszáz művész, aki 1992-ben még nem töltötte be 40. életévét, máig nem kapta vissza korábbi járulékbefizetését, összesen csaknem 300 millió forintot. Erre a célra a MAK idei költségvetésében elkülönítettek 100 millió forintot, a hiányzó összeg pótlásáról és a kifizetés módjáról most folynak az utolsó egyeztetések a tárcánál. Rendezetlen az 1993-ban kormányhatározattal az alapítványnak a nyugdíjpénztár beindításához adott, 210 millió forintos hitel visszafizetése is. A tartozás Jenei szerint hosszú lejáratú kötelezettségként ma is szerepel a MAK mérlegében, és jelen pillanatban az NKÖM szeretné elérni a kormánynál, hogy e tartozást engedjék el - reagált a felvetésre Magi István, az NKÖM főosztályvezetője.

Az ÁSZ tavalyi vizsgálatát követően azt ajánlotta az illetékes tárcáknak, készítsenek javaslatot a MAK vagyonának rendezésére, illetve a MAK esetleges megszüntetésére vagy átalakítására, a nyugdíjsegély-folyósítást pedig csoportosítsák át a társadalombiztosításhoz. Bár a MAK ma az NKÖM szerint "kifogástalanul gazdálkodik", az idén meghirdetett államháztartási reform keretében valamennyi közalapítványt átvizsgálják, és ha párhuzamosságokat fedeznek fel több szervezet működésében, összevonásra kerülhet sor.

Ha köztestületté alakul át a közalapítvány, sajátos módon teljesülhet a művészek kívánsága, akik a MAK és a MAOE egyesítését már régóta szorgalmazzák, miután egy 1997-es kormányrendelet úgy módosította az előbbi alapítói okiratát, hogy a MAK vagyonának kedvezményezettjei már nemcsak az egyesület tagjai, hanem "minden művész, aki annak vallja magát" (HVG, 1998. január 24.). Holott a közalapítvány annak idején épp azért jött létre, hogy az egyesületi tagok vagyonát kezelje - emlékeztetett Bauer.

G. TÓTH ILDA