A Bábolna Agrárholding Befektetési Rt. (BAB) vételi ajánlatot tesz a Pick Szeged Rt.-re - jelentette be a múlt héten Velez Zoltán, az állami tulajdonú Bábolna Rt. igazgatóságának elnöke. Külön hangsúlyozta: nem a Pick újraállamosításáról van szó, a Bábolna ugyanis csupán legfeljebb 25 százalékot tartana meg az általa 100 millió forintos alaptőkével alapított BAB-ból, s csak kisebbségbe vonulása után játszódna le a tranzakció. Leendő tulajdonostársainak a magának katalizátorszerepet osztó Bábolna a Picknek beszállító termelőket képzeli el.

A bábolnai szándéknyilatkozat kormányzati körökben nyilván nem okozott meglepetést. Az legalábbis előzetes egyeztetéseket feltételez, hogy a vásárlást 14-15 milliárd forint államilag garantált, a Magyar Fejlesztési Bank Rt.-től remélt hitelből bonyolítaná le az újonnan gründolt társaság, annak fedezetét pedig a Pick részvényei jelentenék. Az ügylethez kormánydöntésre van szükség, amit az agrár- és a pénzügyi tárca előkészítés alatt álló közös előterjesztése alapozna meg.

A Pick termelői tulajdonba juttatásának ötlete nem új: egy éve, az agrártárca támogatásával már volt egy próbálkozás erre (HVG, 2003. július 5.), ám az hamvában holt kísérletnek bizonyult. "Az erők koncentrálása hiányzott" - találta meg a tavalyi akció gyenge pontját a HVG-nek nyilatkozó Velez. A Bábolna elnöke szerint a BAB megszervezése erre is megoldást jelent.

Ezt a mostani kezdeményezést sem tartják sokkal ígéretesebbnek egyes szakértők, mert nagy felháborodást keltene, ha az eladósodott, a tavalyi 5 milliárd forintos eredményjavulásával is csak a 2,7 milliárd forint veszteségig eljutó Bábolna terjeszkedéséhez ismét állami pénzforráshoz jutna. A céget akkor is támadták, amikor tulajdonosa, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. 2,9 milliárd forintos, kamatmentes kölcsönéből finanszírozta a felszámolás alá került Hajdú-Bét Rt. debreceni üzemének bérbevételét és piacainak megszerzését. Konkurensei áprilisban be is panaszolták az Európai Bizottságnál az állami céget, s vizsgálatot kértek annak megállapítására, nem sérti-e a versenysemlegességet a Bábolna számára rendszeresen nyújtott állami támasz. Azóta új elemmel gazdagodott a baromfipiaci viadal: a Világgazdaság című napilap hétfői híradása szerint a Hungerit Rt. tiltakozott a terméktanácsnál, mivel a Bábolna megbízásából a Szonda-Ipsos felméréseket készít például a Hungeritnek beszállító termelők körében, egyebek mellett a felvásárló baromfi-feldolgozó gyengeségeit is firtatva.

"Ezzel a kisemberek esélyét támadják, nem Bábolnát" - reagált a Pickkel kapcsolatos terveiket kritizáló felvetésekre a HVG-nek Velez. Úgy véli, itt az utolsó pillanat, hogy versenyképes méretű élelmiszer-ipari társulás jöjjön létre, amelynek biztos háttérként az alapanyag-termelés is adott. "Attól magyar a Pick, hogy magyar kukoricán hizlalt magyar disznóból állítja elő termékeit" - ecsetelt egy sajátos szempontot a HVG-nek Velez, hozzátéve, a multinacionális cégeknél megvan a veszély, hogy ha az rövid távon gazdaságosabb, nem a magyar termelőktől vásárolnak alapanyagot, illetve csupán a piac megszerzését tekintik elsődlegesnek. Ha pedig az abrakfogyasztó állatokból - azaz sertésből és baromfiból - kevesebbre lesz szükség, az a most az EU területalapú támogatásaival viszonylag jó helyzetbe kerülő növénytermesztésre nézve is végzetes lehet.

A korábbi és a mostani termelői kivásárlás szervezői számára az adhatta a vészjelet, hogy a Pick-tulajdonos Arago Rt. külföldi befektetőjelöltekkel tárgyal. Jelenleg éppen az amerikai sertéshúspiac 40 százalékát a kezében tartó Smithfield Foods Inc. világítja át a céget, tavaly pedig a dán illetőségű, a magyar húsipar éves árbevételének mintegy háromszorosát elérő Danish Crown érdeklődését szellőztették meg. Az Arago korábbi tájékoztatása szerint a Pick megszerzése mintegy 20 milliárd forintjába került a jelenlegi tulajdonosnak (HVG, 2003. július 5.), amiből osztalék formájában a 2001-es és 2002-es év után összesen mintegy 17,5 milliárd forintot vissza is vett.

A Pick saját tőkéje a tavalyi év végén 14,855 milliárd forint volt, a bábolnai tervekben megjelölt vételár ezt veszi alapul. Húspiaci berkekben ugyanakkor nem tartják kizártnak, hogy ennél kevesebbért is hozzá lehet jutni a húsüzemhez, de az igazi kérdés az, milyen szempontok vezérlik a vevő kiválasztásakor a Pick tulajdonosát. Agrárberkekben ugyanis erős a feltételezés, hogy a Pick állami hitellel megtámogatott eladása a Bábolna által szervezett termelői körnek az agrártársaságok privatizációja ügyében született alku része. A HVG agrárcégek körüli befektetői mozgásokat ismerő informátora szerint az Arago most nem pályázna a már meghirdetett tíz állami gazdaságra (HVG, 2004. április 10.), utóbb viszont megkaphatná a később eladósorba kerülő Bábolnát.

Az korábban nyílt titok volt, hogy az Arago szemet vetett a Bábolna takarmányipari üzletágára, az azonban kérdés, hogy a jelenlegi tervek szerint egyben eladásra felkínálandó agráróriás is érdekli-e még. Az Arago ugyanakkor - egyes vélekedések szerint az áralku részeként - a bábolnai bejelentés után nem késlekedett kiszivárogtatni: számára egy nemzetközileg jegyzett cég vevőként többet érhet, mint az állami közreműködéssel potenciális vásárlóvá előlépő termelők. Egy ilyen tranzakció ugyanis komoly referencia lenne a térség kockázatitőke-piacán. Bábolnán ugyanakkor meg vannak győződve róla, hogy a magyar élelmiszer-gazdaság jövője szempontjából csak az lenne elfogadható, ha magyar tulajdonban maradhatna a Pick, ami akkora erkölcsi nyomás, hogy az alól az üzleten jócskán nyerő Arago sem vonhatja ki magát. A reményeik szerint a Pickkel megerősített BAB ugyanakkor további akvizíciókat tervez - elsőként éppen a Bábolna Rt. megszerzését. A privatizáció előtt azonban újra a zsebébe kell nyúlnia az államnak: a jelenlegi tervek szerint egy-másfél hónapon belül dönt a kormány arról, milyen módon szabadítsa meg Bábolnát 15 milliárd forintnyi hiteltehertől.

KELEMEN ZOLTÁN