Alighogy a Stern Filmstúdió és Média Center Kft. bejelentette, Közép-Európa legnagyobb stúdióját építi fel Pomázon, überelték a tervet. Múlt szombaton Cannes-ban a szocialista párt alelnökeként is ambiciózus Hiller István kultuszminiszter röpítette világgá a hírt: Etyeken egyenesen a világ legnagyobb stúdióját akarja megépíteni Demján Sándor ingatlanfejlesztésben utazó nagyvállalkozó és a fodrászból hollywoodi sztárproducerré nőtt, magyar származású Andrew Vajna (HVG, 2003. augusztus 30.). Hiller a HVG-nek úgy nyilatkozott, "több hete" tud a dologról, de - a befektetők felhatalmazása híján - csak annyit közölt, állami pénzt nem szándékoznak betenni a projektbe. Más kérdés, hogy a fejlesztési adókedvezmény - tíz éven át a fizetendő adó 80 százaléka erejéig - minden, legalább 3 milliárd forint értékű beruházásnak dukál, akárcsak a munkahelyteremtő projekteknek, a kizárólag film- és videógyártást szolgáló fejlesztéseknél pedig 100 milliótól érvényes a kedvezmény. A két befektető részleteket egyelőre nem árult el, de sajtóhírek szerint valamennyi kedvezményezett paraméternek megfelelne a terv, legalábbis több milliárd eurós befektetésről, illetve a létesítmények - filmgyár, szálloda és villapark a sztárok számára - kiszolgálására 2 ezer új munkahelyről volna szó.

"Filmtörvény nélkül nem jutott volna eszükbe" - büszkélkedett Hiller, mert szerinte a tavaly decemberben elfogadott jogszabály olyan környezetet teremtett, amely vonzó terepet jelent a filmkészítők számára. Az április 1-jén hatályba lépett törvény szerint ugyanis a befektetők a Magyarországon felmerült közvetlen filmgyártási költségeik 10 százalékával csökkenthetik az adóalapjukat, s ettől függetlenül a költségek 20 százalékát leírhatják az adójukból. Az állítólag 50 hektárra tervezett Fejér megyei monstrumhoz Hiller bejelentése szerint a terület rendelkezésre áll. Sőt ennek többszöröse is, legalábbis Demján Sándor - ifjúkora helyszínén - az évek során egész birtokra való földet vásárolt fel (HVG, 2003. január 25.).

Nem ez lenne az első filmes kiruccanása Demjánnak: két vállalkozása révén hozta létre 1998-ban a Hung-Ister Filmprodukciós Rt.-t, hogy az általa a Pólus Centerben üzemeltetett, profi módon felszerelt, 4300 négyzetméteres stúdió az állami tulajdonú Szerencsejáték Rt. tévés show-műsorait kiszolgálja (HVG, 2000. március 25.). Ugyancsak a Pólusban működött akkoriban a Cyber Stúdió Kft., amelynek tulajdonosi képviselője Demján közvetlen munkatársa, ügyvezetője pedig Czégé Zsuzsa, a Xénia-láz Egyesület elnökeként ismertté vált vállalkozónő volt (HVG, 1998. február 7.). A Hung-Ister hamarosan a Magyar Hirdető Rt.-nél landolt azzal az indokkal, hogy nem vág profilba a filmszakma. De nemcsak a Demján-birtok, hanem Vajna mozis vállalkozása, a fővárosban, illetve vidéken 12 multiplexet üzemeltető, a múlt évre 10 milliárd forint árbevételt tervezett InterCom Nemzetközi Kulturális Szolgáltató Rt. is új értelmet nyerhet az etyeki ügylet kapcsán. Megtermelt pénzét érdemes megforgatnia filmprodukciókban, hogy onnan a befektetési kedvezményt kivehesse. Az eddig rendre veszteséges InterCom egyébként először az idei évben tervez profitot.

Még a kanyarban sem volt a filmtörvény, amikor tavaly év elején döntött a Szabados Róbert, magyar állampolgárságú, de kanadai lakhelyű pénzügyi befektető tulajdonában álló Stern Kft., hogy pomázi fonalgyárát stúdiókká alakítja. Novák Emil stúdióigazgató szerint arra alapoztak, hogy a főváros környéki műhelyek sem mennyiségben, sem minőségben nem felelnek meg az igényeknek. A producerek egyébként egybehangzóan állítják, hogy a jelenlegi infrastruktúra és szakemberellátás mellett Magyarország legfeljebb évi három-négy hollywoodi méretű produkciót képes kiszolgálni. Az állami tulajdonú Mafilm Rt.-nek három közepes, 800-900 négyzetméteres - egy a fővárosban, illetve kettő Fóton - és egy 500 négyzetméteres műterme van, ám az amerikai produkciók ennél nagyobb stúdiókat kívánnak meg. Tolmár Tamás, a Mafilm Rt. vezérigazgatója szerint mintegy 3-4 milliárd forintra volna szükség ahhoz, hogy a meglévők mellé Fóton két, ezeknek az igényeknek is megfelelő, 2500 négyzetméteres műtermet húzzanak fel. A Szabados birtokában lévő 3,5 hektáros területen az első lépésben két, 2250, illetve 1500 négyzetméteres stúdiót alakítanak ki több mint félmilliárd forint ráfordítással, a második lépcsőben további, kisebb műtermeket terveznek. Az első ütem várhatóan szeptemberben készül el, és októberben már forgathatnak az épületekben. Korszerű komputertechnikával dolgozó utómunka-stúdió mellett jövőre egy iskolát indítanak, amelyben a filmeket kiszolgáló szakembereket képeznék, utánpótlás-neveléssel ugyanis egyedül a Mafilm foglalkozik. A szakmában egyébként úgy tudják, két-három nagyobb, ha nem is "Etyek-szerű" projekt tervei is körvonalazódnak. Ugyanakkor kissé megütköztek a beruházás kultuszminiszteri beharangozásán, mivel a befektetői mozgolódást inkább gazdasági, semmint kulturális eseménynek tartják.

A megaprodukciók Magyarországra vonzásából a filmipar profitálhat, ám ebből nem feltétlenül következik a magyar filmgyártás fellendülése, amit pedig a filmtörvény ugyancsak megcélzott. Zavarja a tisztánlátást, hogy bár a jogszabály értelmében április 1-jén működnie kellett volna a Filmirodának, a hatósági feladatokat ellátó, a filmeket regisztráló és a befektetési kedvezményre jogosító igazolásokat kiállító szervezet egyelőre késik, mivel az idevágó végrehajtási rendelet még nem készült el. A Filmiroda feladata, hogy a befektetők elismert költségeit igazolja, és éppen ez a pont okozza a legnagyobb bizonytalanságot producer körökben. Nem világos ugyanis, mi tekintendő Magyarországon felmerült közvetlen költségnek. Los Angelesben, a kultusztárca egyik befektetőcsalogató roadshow-állomásán, arra az éppen Vajna által felvetett kérdésre, hogy ha magyar cégen keresztül fizetik ki a sztárgázsikat - Arnold Schwarzenegger például 30 millió dolláros fellépti díjat kapott a Terminator 3-ért -, vajon kedvezményt élveznek-e, nem érkezett egyértelmű válasz.

Cannes-ban pedig a koprodukciós partnereket hajtó magyar producereknek - akik sosem látott számban utaztak a szombatig tartó filmfesztiválra - éppen ilyen részletkérdésekre kellene válaszolgatniuk a potenciális befektetőknek. Annyi biztos, hogy az idei újabb átmeneti év lesz a filmszakmában, az állami pénz tavaly óta nem nőtt érzékelhetően, s a támogatások normatív - a nézőszámot, illetve a fesztiválsikereket automatikusan honoráló - elosztása sem mutatkozik. A kormányzat állta a szavát, és másfél milliárd forinttal megtoldotta az idei összfilmszakmai támogatást, Sándor Pál, a Hunnia Filmstúdió Kft. ügyvezetője a múlt héten, a játékfilmes pályázatok pénzkiosztóján mégis "meg nem valósított ígéretről" beszélt, csalatkozva abban a reményében, hogy "az idén egy kicsit többet lehet a vászonra rakni". A Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMKA) által szétosztható közpénz 5,23 milliárd forintra emelkedett ugyan, de ez az általános megtakarító intézkedések miatt mindjárt le is apadt 4,84 milliárd forintra. Új játékfilmekre az idén a szakkollégium 930 millió forintot osztott szét 16 film között, alig többet, mint egy évvel korábban (HVG, 2003. június 7.).

Az adószabályok változása miatt ráadásul 20 százalékkal kevesebbet ér az idén felhasznált pénz: az állami támogatás után ugyanis nem igényelhető vissza az áfa. Koltai Gábor - Koltai Róbert színész fia - a mintegy 300 millió forint költségvetésű, korábban Dodó és Naftalin, most Világszám néven futó film producere, aki a tavalyi 90 millió forint támogatás után idén újabb 8 milliót nyert el, a HVG-nek 15-40 millió forint közé tette az elbukott összeget. Ugyanakkor hiába számított a közönségfilmek ösztönzésére kitalált normatív, tavaly maximum 50 millió forintos támogatással, amelyet 100 ezer néző garantálásával lehetett elérni. Tavaly nem kaphatta meg, az idén viszont eddig nem írt ki ilyen pályázatot az MMKA.

A közalapítvány tervezetében a nézőszám-honorálásra ebben az évben összesen csupán 100 millió forint szerepel (a tavalyról áthúzódó 163 millió mellett). Részben pénzhiány miatt, részben azért, mert a tavalyi sikerdíjas leosztás nem látszik tökéletesnek, várhatóan nem minden opus hozza a vállalt nézőszámot. Salamon András Getno című filmjét például március végéig alig több mint 12 ezren látták a mozikban. Ugyanakkor a várható nézőszámra eredménytelenül aspirált metróthrillert, Antal Nimród Kontroll című munkáját 230 ezren látták. Nem szólva a cannes-i fesztiválról, ahol múlt szombaton a legjobb elsőfilmesek közt versenyezhetett.

Míg tavaly egész évben összesen 595 ezren, az idei első három hónapban már 645 ezren ültek be magyar filmre. A Filmforgalmazók Egyesületének toplistáján, amelyet a tavaly márciustól idén márciusig tartó időszakban 716 ezerrel A Gyűrűk Ura vezet, négy magyar mű akadt 100 ezer feletti nézőszámmal; Herendi Gábor a kritikusok által temetett Magyar vándorral a negyedik legnézettebbnek számít, 412 ezer mozizóval.

VITÉZ F. IBOLYA