Úgy tudni, az MSZP és a Fidesz háttéralkuja révén született meg az irányított betegellátási modellkísérlet (ibm) terve - még a Horn-kormány idején -, és indult útjára 1999. július 1-jén, már az Orbán-érában. A kísérlet fellegvára a veresegyházi Misszió Egészségügyi Központ Kht. lett, amelyet két évvel korábban a helyi önkormányzat és a "pharmavitos" Somody Imre gründolt. Egy évvel az ibm indulása előtt a gyorsan fejlődő, főváros közeli település úgy döntött: saját egészségügyi központot épít, 860 millió forintos költséggel. A beruházáshoz Somody 310 millió forintot adott, 200 milliót a veresegyházi, 50 milliót pedig a környező önkormányzatok fektettek be a közös egészségügyi ellátás színvonalas ellátása érdekében. A hiányzó 300 millióval Somody S+G+R Ingatlanhasznosító és Szolgáltató Kft.-je szállt be, pénzét tízéves futamidőre, a mindenkori inflációt 10 százalékkal meghaladó kamattal kölcsönözve.

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) 1999-ben kilenc nyertes pályázóval kötött szerződést: a Misszión kívül az ajkai, a dunaújvárosi, a gyulai, a csornai kórházzal, egy dombóvári, egy kecskeméti és egy budapesti egészségügyi szolgáltató kht-val, valamint egy szintén fővárosi, háziorvosi szövetkezettel. A feladat az volt: a nyertesek úgy szervezzék meg a betegellátást a saját körzetükben élő összesen 160 ezer embernek, hogy küszöböljék ki a felesleges párhuzamosságokat, a betegeket lehetőleg ott lássák el, ahol az a legésszerűbb, és ahol kevesebb kiadással jár. Az OEP úgynevezett elvi folyószámláján tartja nyilván, mennyi jár az ibm tagjainak: az országosan egy főre jutó átlagos gyógyítási költség - némileg finomítva életkor és nem szerint - adja a fejkvótát. Azt is feljegyzik, hol és mennyiért gyógyult az ibm-beteg. Az ily módon kiszámított bevételek és a kiadások egyenlege adja a szervezők hasznát, amit vissza kell forgatniuk az ellátásba, eszközök vásárlására vagy a személyes anyagi érdekeltség megteremtésére. Úgy tudni, átlagosan évi 1,5-3 millió forintot kaptak a háziorvosok többletteljesítményükért, de volt, ahol az év végi extra elérte a 6-8 milliót is. Az OEP-nek nem jelent megtakarítást az ibm-ek működése: minden résztvevőnek annyit fizet, amennyi az ellátott betegek száma, szorozva az egy főre jutó átlagos fejpénzzel, ha pedig az ellátásszervező ebből nem tud kijönni, a veszteséges terület visszakerül az OEP-hez. Ezen felül az egészségpénztár külön díjazza a prevenciós, szűrő tevékenységet - minden ellátott után 500 forinttal -, és ugyanennyi többletet juttat a szervezés költségeire. Ezek együtt a modell működésének első három és fél évében országos szinten összesen 1,1 milliárdos többletkiadást jelentettek.

Az ibm indulását követő másfél esztendőben csak lemorzsolódás volt - veszteségesség miatt több szervezőt kizártak -, és csak 2000 decemberében, Gógl Árpád miniszterségének utolsó napjaiban fogadtak be új ellátásszervezőket, 200 ezerre növelve az ibm-es lakosság számát. Mikola István egy évre rá 475 ezres bővítéshez adott zöld utat, ez a létszám 2003 augusztusáig érdemben alig bővült, akkor elérve az 1 milliót - 11 szervező kezében.

A Misszió jelenleg 152 ezer ember ellátásáról gondoskodik: bevételeik 2001-ben 400 millió forinttal, 2002-ben pedig 1 milliárddal múlták felül a kiadásaikat. Somody a rendszer indulásakor Matejka Zsuzsanna személyében már olyan igazgatót tudhatott a Misszió élén, aki korábban az OEP főgyógyszerésze volt. A kormányváltást követően Matejka visszatért az OEP-be, ezúttal a legfőbb irányító posztot foglalva el ott, egyik helyettesének Király Gyulát kérte fel - őt bízva meg egyúttal az ibm vezetésével -, aki még magánvállalkozóként sokat tett a modell informatikájának kidolgozásáért.