Áttörést jelenthet a budapesti képzőművészeti életben a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) Mednyánszky- és a Szépművészeti Múzeum Monet és barátai című kiállítása: eddig még nem fordult elő, hogy két ilyen nagyszabású tárlatot egy időben rendezzenek, s a közönség bírja is szusszal. Látogatottságuk meghaladta ugyanis a múzeumok által előzetesen vártat: a Monet például várhatóan több mint 200 ezer érdeklődőt vonz majd összesen. A Mednyánszky-tárlatra a távirati iroda szerint 180 ezren, az MNG hivatalos adatai alapján "csupán" 130 ezren voltak kíváncsiak, többen, mint 1994-ben Csontváryra; igaz, a három évvel ezelőtti Rippl-Rónai-rendezvény 150 ezres látogatószámát nem érte el. A sikerhez hozzájárult, hogy a Mednyánszky-kiállítást egy héttel meg is hosszabbították a rendezők, előtte pedig hétvégeken este 8-ig tartottak nyitva.

A Szépművészetiben viszont nem lehet szó hosszabbításról, mert a neves külföldi múzeumokból származó képeket határidőre vissza kell adni, ráadásul már a március 15-ei zárórát követően egy héttel megnyílik Alberto Giacometti svájci szobrászművész - szintén sikergyanús - tárlata. A napi nyitva tartáson azonban rugalmasan változtatott a múzeum, s ma már reggel 9-től este 10-ig lehet megtekinteni a francia művészek munkáit - a hétfői szünnapot leszámítva.

A Mednyánszky-kiállítást többéves előkészítő munka előzte meg, míg a Monet-tárlat megszervezése nagyon szűknek mondható kilenc hónap alatt történt. "Mintegy 1500 Mednyánszky-képet néztünk át Szlovákiában és Magyarországon, közülük válogattunk ki 480 művet" - mondta a HVG-nek Bakó Zsuzsanna főosztályvezető, a kiállítás rendezője. A Mednyánszky-életmű korai szakaszából ugyanis rengeteg kép van Szlovákiában, mivel a bárói származású festő a 19. század második felében sokat időzött és alkotott a család felvidéki, nagyőri kastélyában. Ezért kötött szerződést az MNG a Szlovák Nemzeti Galériával, ahonnan 250 festmény és grafika érkezett erre a kiállításra. Az MNG-ben mintegy 120-130 Mednyánszky-festmény van, ebből válogattak ki nyolcvanat - amit ugyanennyi grafikával egészítettek ki -, a fennmaradó részt pedig magyar vidéki múzeumokból, illetve magángyűjtőktől kérték kölcsön. Az utóbbi általában költségmentes, ám egy-egy jelentős kép gazdája gyakran kiköti, hogy külön biztosítást kér, sőt azt is megmondja, melyik biztosítótól. A Mednyánszky-kiállítás rövidesen látható lesz Pozsonyban is, majd ősszel egy szűkebb válogatást a bécsi Belvederében mutatnak be.

Mindez mintegy 60 millió forintjába kerül az MNG-nek, pontos összeget még egyes szállítási költségek miatt nem lehet tudni - mondta a HVG kérdésére Bereczky Loránd főigazgató, hozzátéve: a jegyárbevétel 35 millió forint volt. Az MNG nem állapított meg külön jegyárat a Mednyánszkyra, ugyanannyit kellett fizetni, mint az állandó kiállításokra. Nem változtattak a kedvezmények szabályozásán sem, így a 130 ezer látogató felét ingyen engedték be. "Nemzeti kötelezettségünknek éreztük a kiállítás megrendezését, amelynek célja nemcsak a Mednyánszky-életmű teljes bemutatása, hanem annak bebizonyítása is, hogy európai léptékű festőről van szó" - indokolta az eljárást Bereczky. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) 25 millió forinttal támogatta a Mednyánszky-tárlatot, a fennmaradó rész a Nemzeti Kulturális Alapprogramból (NKA), illetve szponzoroktól jött össze. A katalógus már nem fért bele a büdzsébe, "csak a nyomdaszámla több mint 10 millió forint lett volna" - mondta Bereczky. Ezért azt a Kossuth Könyvkiadó jelentette meg és hozta forgalomba, a múzeum csak a kiadványok egy részét terjeszti.

A Monet-kiállítás megrendezésének költsége a jelenlegi kalkulációk szerint 240 millió forintra rúg. Azért, hogy ne a képek teljes értéke után kelljen biztosítást kötni, a kormány 24,5 milliárd forint erejéig garanciát vállalt az esetleges károk megtérítésére. Ez csaknem rekordnagyságú a magyar képzőművészetben - ennél nagyobb összegre csak 2000-ben, a Magyar Nemzeti Múzeum Közép-Európa Szent István korában című kiállítására vállalt kezességet a kormány: 256 millió német márkáért, ami akkori értéken több mint 30 milliárd forint volt. A Monet-tárlat képeinek összértéke több mint 70 milliárd forint, s a 24,5 milliárd feletti összegre biztosítást kellett fizetni, ez 60 millió forintba került. A műalkotások 33 európai és amerikai múzeum gyűjteményéből kerültek ki, amelyek közül több is hozta magával saját biztosítóját, így végül a Szépművészetinek héttel kellett szerződést kötnie. Hasonló megoldás körvonalazódik a jövő évi kopt kiállítás esetében is; mint azt Koncz Erika, az NKÖM helyettes államtitkára kérdésünkre elmondta, az egyiptomi fél szintén egyik nemzeti biztosítójához ragaszkodik.

A Monet-tárlaton kiállított 113 mű közül hetven érkezett külföldről, s információink szerint mindazt, amit a kiállítás rendezői be szerettek volna mutatni, sikerült is kölcsönbe venniük. A megszervezéshez az NKA miniszteri keretéből 30 millió forinthoz jutott a múzeum, ez elegendőnek bizonyult a munka elkezdéséhez. A budapesti Francia Intézet 44 millió forint kifizetést vállalt, s ezt az összeget nem is adta át a múzeumnak, hanem közvetlenül a francia kurátorok költségeire és egy nagy összegű biztosításra fordította - mondta a HVG-nek a Szépművészeti gazdasági igazgatóhelyettese, Benedek Istvánné.

A szponzoroktól 25,5 millió forint jött össze, a katalógusból 12 milliós bevételt várnak, s bár még a legutóbbi időkig reménykedtek az NKÖM újabb 30 millió forintos támogatásában, most már úgy tűnik, "a fennmaradó 140 millió forintnak a jegyárbevételből kell összejönnie, akkor leszünk nullszaldósok" - mondta Benedekné. A múlt hét végéig 183 ezer látogatója volt a kiállításnak, és 173 millió forint folyt be, ez azonban mégsem jelenti azt, hogy elérték volna a nyereségességi küszöböt: ebből ki kell ugyanis a fizetni 15 százalék forgalmi adót, további 5 százalékot pedig az NKÖM is lecsíp, mint minden múzeumi saját bevételből. Mivel a Szépművészeti kötelezően előírt saját bevétele is kevesebb lesz amiatt, hogy a Monet jegyeivel a múzeum többi kiállítását is meg lehetett nézni, ezért 25 millió forintot működési költségekre csoportosítanak át. "Összességében bruttó 200 milliós bevétel kell tehát ahhoz, hogy pénzünknél legyünk" - mondta a gazdasági igazgatóhelyettes, s ehhez a március 15-ei zárásig még mintegy 30 ezer látogatót kell fogadniuk.

A bevételi kötelezettség miatt a Monet-kiállításra külön jegyárakat szabott meg a múzeum. Az eddigi adatokból kitűnően a látogatók egyharmada fizette ki a teljes, 1700 forintos jegyárat, egyötödük családi jeggyel jutott be, ami létszámtól függően 1220, illetve 2000 forint, kétötödük egyéb kedvezményt vett igénybe, 8 százalékuk pedig ingyen tekintette meg a kiállítást.

E váratlan közönségsikerek láttán, úgy látszik, az NKÖM is vette a lapot, legalábbis erre utal, hogy beindította az úgynevezett Alfa-programot, amelynek keretében 400 millió forintot különített el erre az évre nagyobb kiállítások támogatására. Így várhatóan ebből a keretből részesülhet majd a jövőre nyíló kopt kiállítás, amelynek 140 millió forintos előzetes költségvetéséből a tervek szerint 70 milliót állna a minisztérium, a másik felét pedig az NKA adná - mint ahogy az alapprogram állja a Giacometti-kiállítás teljes költségvetését is.

A következő megakiállítást az MNG-ben márciusban szintén megnyitják. A tavaly a bécsi Harrach-palotában megrendezett magyar-osztrák gyűjteményes anyag képző- és iparművészeti tárgyait mutatják majd be (lásd Kápráztató sorozat című keretes írásunkat), míg a bécsi kiállítás többi része a Budapesti Történeti Múzeumba és az Országos Széchényi Könyvtárba költözik be. Az MNG-ben a Klimt-, Kokoschka- és Schiele-képek várhatóan szintén nagy érdeklődést keltenek majd, annak ellenére, hogy nem a fő műveik lesznek láthatók. Két életmű-kiállítás előkészületein most is dolgozik az MNG: várhatóan szintén látogatók tömegeit vonzza majd Munkácsy Magyarországon kevéssé ismert műveinek bemutatása, két-három éven belül pedig - az Európában is egyre nagyobb érdeklődést kiváltó - Vaszary János műveinek teljességre törekvő tárlatát rendeznék meg.

RIBA ISTVÁN