A Demján Sándor nevével fémjelzett TriGránit Rt. igazgatótanácsi tagja, Bartha Ferenc aláírásával hitelesített támogatói nyilatkozatot is csatolt pályázatához a szilveszteri operabált, valamint a Budafest nyári opera- és balettfesztivált szervező, tavaly 300 millió forintos forgalmat produkált VIP Arts Management Kft. tulajdonos-ügyvezetője, Bán Teodóra, aki a fővárosi közgyűlés tavaly év végi döntése alapján januártól irányítja a három legnagyobb szabadtéri színházat (a Margitszigeti Szabadtéri Színpadot, a Budai Parkszínpadot, illetve a Városmajori Színpadot) tömörítő Szabad Tér Színház Kht.-t. A balett-táncosnőből kulturális vállalkozóvá avanzsált Bán azt a Koltay Gábort váltja, aki a százszázalékos fővárosi tulajdonban lévő kht-t annak 1996-os alapítása, jogelődjét, a Szabad Tér Színházat pedig 1986 óta vezette. Az István, a király című, 1983-as rockopera és az abból készült film, valamint a Honfoglalás és a kiemelkedő állami támogatással forgatott Sacra Corona rendezőjeként, egyúttal 1985 óta megannyi nagyszabású állami ünnepség fő dirigenseként is ismert Koltay megbízatása tavaly október 31-éig szólt, a fővárosi közgyűlés kulturális bizottsága viszont csak október 30-án írt ki pályázatot a megüresedő posztra. A november 20-ai, kurta határidőt Körmendy Ferenc, a kulturális bizottság elnöke azzal magyarázta, hogy ekkorra dőlt csak el a szabadtéri színpadok sorsa.

Mert korábban a kht átalakítása, esetleg a megszüntetése is felmerült, amit Schiffer János, Budapest főpolgármester-helyettese tavaly októberben egy évekkel ezelőtti felméréssel indokolt. E szerint 1998-ban a Margitszigeten, a Városmajorban és a Feneketlen tónál együttesen 81 estén játszottak 43 százalékos látogatottság mellett, egy évvel később azonban már csak 53 estén volt műsor, 58 százalékos látogatottsággal. Az összes nézőszám így több mint 2 ezer fővel esett vissza. Körmendy a HVG-nek elmondta, hogy a férőhelyek arányában a látogatottság 2003-ban sem haladta meg az 51 százalékot. Tavaly nyáron mindezt orvoslandó a fővárosnál úgy tervezték, a Budai Parkszínpadot átveszi a XI. kerületi, a Városmajori Színpadot pedig a XII. kerületi önkormányzat. Pusztán a margitszigeti színpad működtetésére pedig szükségtelen lett volna az évi 60 millió forintos fővárosi támogatásból, valamint további 20-25 milliós központi költségvetési keretből gazdálkodó kht fenntartása. A patinás szigeti intézményt a Madách vagy az Operettszínház, illetve a Fesztiválközpont gondjaira bízták volna. A főváros azonban az igazgatói mandátum lejártáig csupán a XI. kerületi önkormányzattal tudott megegyezni. Így szükségessé vált a pályázat kiírása, amelyre végül is Bánon és Koltayn kívül még Nádor Katalin, a Petőfi Csarnok igazgatóhelyettese, Surányi András filmrendező és Zubornyák Zoltán színész-rendező is jelentkezett.

Bár a nyertes pályázat tartalmát a fővárosnál eddig nem kívánták nyilvánosságra hozni - a vesztesekéről nem is szólva -, a kiírás szerint jelentős előny, ha a pályázó a margitszigeti színpad működtetéséhez, felújításához "hazai, illetve nemzetközi források bevonásával" hozzá tud járulni, így a pályázatoknak tartalmazniuk kellett a szponzorok támogató nyilatkozatait is. Bán a HVG-nek megerősítette, hogy pályázatában a TriGránit Rt. kötelezettségvállalása is szerepelt, igaz, konkrét összeg feltüntetése nélkül. Koltay pályázata - a kiírásnak megfelelően - szintén tartalmazott efféle szponzori ígérvényt, ám azt a kulturális bizottság súlytalanabbnak találta. Információink szerint Koltay az egyik levélmellékletben a 3 millió forintos jegyzett tőkéjű budapesti Mőbinter Plusz Kft. 2-3 milliárdos beruházását "lebegtette meg", cserébe viszont a margitszigeti színpad 25 évre szóló ingyenes bérletét, valamint az intézmény éves fővárosi támogatási összegét kérte.

VAJNA TAMÁS