„Az idén 3 százalékkal, jövőre pedig további 2,5-del csökkennek a nyugdíjak Svédországban, ám 2012-től ismét többet kapnak az idősek. A nyugdíjak a 24-25 ezer koronás (1 korona = 26,50 forint) átlagfizetés 60 százaléka körül alakulnak, a hosszabb munkaviszonyt maguk mögött tudó férfiak átlagosan havi 17-18 ezer, a nők 12-13 ezer koronát kapnak – mondta a HVG-nek Kristina Kamp, a stockholmi nyugdíjintézet sajtótitkára. Kamp adatai a három pillérre épülő rendszer legfontosabb elemére, a kifizetések 74 százalékát kitevő állami nyugdíjra vonatkoznak, míg a biztosítókkal kötött szerződésekre épülő magánnyugdíjakból 7, a kollektív szerződésekben meghatározott vállalati öregkori járandóságból pedig 19 százalék származik. Az új szabályok az 1953 után születettekre vonatkoznak, az 1938–1953 közöttiek vegyes rendszer szerint kapják járandóságaikat, az ennél is idősebbek pedig a régi rendszerben maradtak.

A múlt évszázad elején bevezetett állami nyugdíjrendszer átalakításáról szóló törvényt 1998-ban fogadta el a svéd parlament, és a kormány 2003-ig fokozatosan léptette életbe. A két számítási mód közötti fő különbség az, hogy míg az állami rendszerben az öregségi járandóság összege alapvetően az utolsó években kapott fizetéstől és a munkaviszony hosszától függött, most a jövedelem utáni 18,5 százalékos nyugdíjjárulék – ebből 7 százalék jut a munkavállalóra – virtuális egyéni számlára kerül, és a járandóságot a befizetett pénz és a számlákat kezelő alapok által nyert hozamok összege határozza meg. A 18,5 százalékos járulékból 16 százalékpontnyit az éppen aktuális kifizetésekre fordítanak – a kiutalt nyugdíjak másik forrása a nyugdíjalap –, míg a maradék 2,5 százalékpontnyi valós számlára kerül, és annak tulajdonosa dönti el, hogy a pénzt miként fektessék be. Az is fontos különbség, hogy ez a modell gyakorlatilag független az állami költségvetéstől, és hogy a járandóság nagysága egyenes arányban van a fizetések növekedésével, illetve csökkenésével.

A svédek 61 éves koruktól mehetnek öregségi nyugdíjba, ám ha 65 évesnél fiatalabban vonulnak vissza, a befizetések alapján nekik járónál kisebb, ha 65–70 éves koruk között, akkor annál több nyugdíjat kapnak. A korai nyugdíj „ára” fél százalék havonta – azaz az egy évvel korábbi nyugdíjazás a járandóság hat százalékát viszi el –, míg a munkában maradást havonta 0,7 százalékos prémiummal honorálják. A jövedelem nélküliek és a külföldiek sem maradnak járandóságok nélkül: ők 65 éves koruktól a teljes mértékben állami forrásokból származó garantált ellátást kapják. Tavaly 7200 korona volt a garantált járandóság legmagasabb összege, ez azoknak jár, akik legalább 40 évig éltek Svédországban.