Ami áldás Newrynak – mármint a font gyengülése –, átok Írországnak. Gyenge valutájával Nagy-Britannia ugyanis növelte export- és versenyképességét, amit az eurózónatag Írország kivitele visszaesése dacára sem tud megtenni. Pedig ráférne, mivel az uniós tagországok közül a legkorábban kezdődött és a legmélyebb receszsziót éli át, gazdasága az idén várhatóan 5 százalékkal hanyatlik. A hosszú építőipari konjunktúra már 2007 második felében kifulladt, magával rántva más szektorokat is. Tavaly szeptemberben pedig az ír bankokat is utolérte a pénzügyi krach. „Több mint 80 ezer új otthont adtunk át 2007-ben, az idén jó, ha 25 ezret. Nyilvánvaló volt, hogy az építőipar túlfűtött, kiigazításra szorul, de mire ez megtörtént volna, kitört a hitelválság” – mondta a HVG-nek Bertie Ahern volt miniszterelnök, aki tavaly ősz óta a Parker Green International ingatlanfejlesztő tanácsadó testületének az alelnöke.

„A bankok 2008 elején azt ígérték, az év második felében visszatérhetünk a szokásos üzletmenetre, lesz hitel. Júliusban a stábom négy európai projekthez 100 millió euró ajánlatot gyűjtött össze. Hat-hét hónap alatt valamennyit visszavonták” – jellemezte a helyzetet a cég elnöke, Gerard O'Hare. Pedig a kereslet nem csökken – tette hozzá –, a cég épp most ad át Szlovákiában egy bevásárlóközpontot, s bérelhető területének 86 százaléka már előre elkelt. Az ingatlanosok egyetlen penny működőtőkéhez sem jutnak, erősítették meg más előadók is a hitelválságról szervezett konferencián Newryben, ami nem csoda, hiszen a bankok saját magukkal vannak elfoglalva.

Az állam pedig a bankjaival. Az Anglo Irish Bankot a minap államosították, az Allied Irish Bank és a Bank of Ireland pedig 2-2 milliárd eurós tőkeinjekcióra kapott kormányzati ígéretet. Ám nem biztos, hogy ez elég. „Az ír bankrendszer rossz eszközeinek állománya szerintem 40–50 milliárd euró” – mondta a BNP Paribas londoni igazgatója, aki az államosításnál jobb ötletnek tartaná, ha a fertőzött eszközállományt egy úgynevezett rossz bankban vonnák össze, a többiek pedig ezektől megszabadítva – és tőkéjükben megerősítve – tovább működnének.

A kormányzati mentőmanőverek hatalmas deficitekhez vezetnek – és újabb lakossági terhekhez. Írországban tavaly októberben a második lakásokra és nyaralókra évi 200 eurós adót vetettek ki, és a napokban arról tárgyalt a kormány a szakszervezetekkel, hogy ezt az idén megháromszoroznák. Mivel a korábban alacsony adókkal és minimális deficittel működő ír állam adóssága a mai 40 százalékról 2010-re 70 százalékra ugrik (a GDP-hez viszonyítva), felvetődött, hogy az állam bocsásson ki úgynevezett nemzeti megújulási kötvényeket a lakossági megtakarítások bevonására. Arról viszont egyelőre hallani sem akarnak a szakszervezetek, hogy a közszférában csökkentsék a béreket, holott ez is elkerülhetetlennek látszik „A tisztesség azt kívánná meg, hogy a recesszió fájdalmait ne csak a magánszektor viselje, ahol a dolgozók elveszítik állásaikat, elszenvedik a bércsökkenést” – írta a The Irish Times című napilapban a közgazdászprofesszor John McHale.

FARKAS ZOLTÁN / NEWRY