HVG

Európában a legkisebb különbség a két nem várható átlagos élettartama között Izlandon van, ahol mindössze négy év a férfiak hátránya, Oroszországban azonban 13, Magyarországon pedig 8,1 évvel rövidebbre szabott a földi létük. A hazai felmérések nemcsak az egész lakosság egészségtelen életmódját mutatják, hanem az is világosan látható belőle, hogy a férfiak élen járnak az önsorsrontásban. A fiatal, 18-34 év közötti férfiak közül csaknem minden második dohányzik, ugyanezen korosztály 12 százaléka nagyivónak, egyötöde "mértékletes" alkoholizálónak mondja magát. A 35 felettiek egyharmada mellőzi a testmozgást, kétharmaduk elhízott, 30-40 százalékuk nem fogyaszt naponta zöldséget, gyümölcsöt. Bár a nők körében is riasztóan magas a dohányzók aránya, még mindig 10 százalékponttal kevesebb nő füstöl, mint férfi, s feleannyi köztük a láncdohányos. Az ivásban még ennél is nagyobb, legalább háromszoros a különbség a férfiak "javára". A hölgyek ha nem is sportosabbak, de jobban vigyáznak a vonalaikra, a fiatal korosztályban feleannyi a túlsúlyos, mint az urak között.

Kevéssé ismert tény, hogy míg a hazai alkoholfogyasztás nem tér el lényegesen az EU átlagától, addig a halálos kimenetelű májbetegségek aránya négyszer-ötször magasabb. A drámai következmények az illegális forrásból beszerzett italok számlájára írhatóak, mivel azok számos mérgező anyagot (sok egyéb mellett metanolt, butanolt) tartalmaznak, amelyek a legálisan forgalmazott szeszekben nem kimutathatóak - számolt be méréseik eredményéről Ádány Róza, a Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karának dékánja.

Az életesélyek egyenlőtlensége nem csupán a nemek között, hanem a települések, kistérségek és a megyék között is számszerűsíthető. Erre tett kísérletet az Egészségbiztosítási Felügyelet megbízásából novemberben elkészült, az Egészségmonitor Kft. tudományos műhelyéből kikerült tanulmány. A legjobb és a legrosszabb sztenderdizált (a korösszetétel különbözőségétől és a nemek eltérő arányától megtisztított) halálozási mutató több mint 50 százalékkal tér el egymástól. Azaz míg a 100 ezer lakosra jutó halálozás legkedvezőbb adata 1369, az országos átlag 1636, addig a legmagasabb érték 2169. Az öt legkedvezőbb helyzetű kistérség a veszprémi, a dunaújvárosi, a körmendi, a balatonfüredi és a szentendrei, míg az öt legmagasabb halálozási mutatót regisztráló a sátoraljaújhelyi, a letenyei, a szigetvári, a tokaji és a sereghajtó zalaszentgróti.

A népegészségügyi mutatók elemzése korántsem öncélú tudományos tevékenység, hiszen ennek alapján kellene meghatározni az egészségügyi ellátórendszer méretét, területi elhelyezkedését, hozzáigazítva azt a valós szükségletekhez, egyes betegségek előfordulási gyakoriságához. A keringési betegség okozta halálozásban listavezető Békés megye, szorosan a nyomában ott van Nógrád, a rosszindulatú daganatok esetében viszont Budapest, Heves és Békés megye a sorrend. Az országok közötti, de még az országon belüli halálozási eltéréseket önmagában nem magyarázza meg sem a nemzeti össztermék nagysága, sem az egészségügyi ellátórendszer fejlettsége. A szakirodalomban évtizedek óta kiindulópontnak számító felosztás szerint az életmód kétötöd, a genetikai tényezők közel egyharmad, a környezeti hatások egyötöd, az egészségügyi ellátás egytized részben határozzák meg az egészségi állapotot. A lassan fél évszázados alapvetés igazságát ma már mind többen vitatják arra hivatkozva, hogy az emberi élet meghosszabbításában - mindenekelőtt az 50 éves kor felett egészségben megélt évek számának növekedésében - a 10 százalék többszörösét, akár 50 százalékot is jelenthet a korszerű gyógyszerekkel és orvosi eszközökkel elért gyógyulás vagy fenntartható jó életminőség. E tekintetben sem áll jól Magyarország: az életvitelükben akadályozottak aránya eléri a 35 százalékot a 45 év feletti korosztálynál, majd meredeken tovább emelkedik, az uniós átlag kétszeresét produkálva. Visszafelé is lehet számolni - legalábbis erre tett kísérletet egy hazai egészségpolitikai folyóiratban megjelent tanulmány. A hazai életkilátásokat két évvel rövidíti meg az egészségügyi kiadások alacsony volta, 0,8 évet vesz el az egy főre jutó alacsony GDP, 0,3-et a magas alkoholfogyasztás, további 3,1 év mínusz írható az egészségügyi ellátórendszer strukturális problémái, valamint az életmód rovására.

Az Észak- és Kelet-Magyarország, valamint a Dél-Dunántúl leghátrányosabb helyzetű kistérségeiben nagy számban élő romák egészségi állapotáról a szükségesnél jóval kevesebbet lehet tudni. Mivel sem a megbetegedési, sem a halálozási adatok nem tartalmazzák a származást, csak felmérésekből tudható, hogy a romák 3 százaléka 65 évnél idősebb, míg az összlakosság 20 százaléka éri meg ezt a kort. Az észak- és kelet-magyarországi telepeken nagyobb létszámban együtt élő romák között az erős dohányosok aránya akár kétszer-háromszor annyi is lehet, mint az átlagos populációban. Ehhez igazodnak a megbetegedési mutatóik is - derült ki Babusik Ferenc 2002-ben Borsod-Abaúj-Zemplén megyében végzett egészségkutatásából. A légzőszervi bajok több mint tízszeres arányban, a daganatos betegségek pedig 60 százalékkal gyakrabban sújtják őket, mint a teljes hazai népességet.

GÁTI JÚLIA