Miközben a közlekedésben az év elején bevezetett zéró tolerancia hatására látványosan javult a baleseti statisztika, sehogy sem akaródzik a parlamenti pártoknak megegyezniük a külföldi példák nyomán hasonló sikerrel kecsegtető dohányzáskorlátozó jogszabályokról. Pedig ezek eredményeként csökkenhetnének például a népbetegségnek számító daganatos megbetegedések és a táppénzen töltött munkanapok száma. Az év elején még úgy festett, a parlament - híven a Magyarország által 2004-ben ratifikált dohányzásszigorító ENSZ-egyezményhez, s követve az idevágó uniós ajánlást, illetve nemzetközi példákat (Írország, Nagy-Britannia, Málta) - rászánja magát a bagózás zárt közösségi terekből való teljes kitiltására. Ennek révén végleg füstmentessé válnának például a munkahelyek, éttermek, tömegközlekedési eszközök, pályaudvarok, de még a játszóterek is. Pár napja bizonyossá vált: a kategorikus tiltásból jó ideig nem lesz semmi. Mint arra a parlament egészségügyi bizottságának szocialista alelnöke, Schvarcz Tibor nemrégiben utalt, az okok meglehetősen prózaiak: van fontosabb dolguk is a képviselőknek a pénzügyi válság idején.

Pedig év elején minden biztatóan indult: a szakmai és politikai egyeztetések nyomán - ahol az első számú törésvonalat ezúttal nem is a párthovatartozás jelentette - úgy tűnt, akár már 2009. január 1-jétől fokozatosan életbe léphetnek bizonyos tilalmak, szigorítások. Amit, ha nem is önként és dalolva, de sokszor maguk az érintettek is hajlandónak mutatkoztak elfogadni. A tiltás ellen leginkább ágáló kiskocsmák tulajdonosai például végül már csak annyit kértek, kapjanak néhány év türelmi időt az átállásra, a vendégek átszoktatására. A Tárki felmérései is azt mutatták, hogy tízből nyolc megkérdezett magyar támogatná a szigorítást. Ami azt is jelzi: nagy ellenállás még a dohányosok körében sincs, akik - ugyanezen felmérés szerint - nincsenek kevesen: a magyar felnőttek 36 százaléka gyújt rá naponta legalább egyszer.

A törvényalkotás prolongálása mögött a dohányellenes szervezetek dohánygyári és vendéglátó-ipari lobbizást sejtenek. És persze a költségvetés rövid távú szemléletét: a büdzsé dohányipari termékek eladásából származó jövedékiadó-bevétele az idén várhatóan 270,5 milliárd forint lesz. Ráadásul az adókulcs - parlament által már elfogadott - 10 százalékos emelése révén ez az összeg jövőre még nőhet is.

A maga eszközeivel egyébként néhány önkormányzat már a szigorítás útjára lépett: Hódmezővásárhelyen, Kaposvárott például odáig merészkedtek, hogy a város frekventáltabb részein még a szabadban is tiltják a dohányzást. Pozitív diszkriminációban gondolkodnak ugyanakkor például a főváros V. kerületében, ahol azt tervezik: visszatérítik az építményadó felét a már a törvény hatályba lépése előtt teljes füstmentességet vállaló éttermek, bárok, kocsmák tulajdonosainak.