Az orosz tőkepiac még gyenge és fejletlen, a gazdaság pedig nagyon is függ a világpiaci folyamatoktól: egyebek közt ez a tanulsága annak az - egyelőre - rövid lefolyású válságnak, amely a múlt héten riasztotta meg az oroszországi bankszektort és tőzsdét. Noha az elmúlt hetekben a grúziai konfliktus nyomán Moszkvát ért bírálatokra a nemzeti húrokat pengető politikusok előszeretettel reagáltak úgy, hogy Oroszország önellátó, és elszigetelten is remekül ellenne, most bebizonyosodott, hogy pénzügyi rendszere külföldi közreműködés nélkül képtelen az önfenntartásra. A Vedomosztyi gazdasági napilap által idézett becslés szerint csak szeptember első felében 23 milliárd dollárnyi tőke távozott az orosz gazdaságból, javarészt a nemzetközi pénzügyi válság, illetve a grúziai háború miatt.

A tőkekivonás nyomán a bankok likviditási gondokkal szembesültek, piacra dobták a hitelbiztosíték gyanánt kapott értékpapírjaikat, alapjaiban rendítve meg ezzel a tőzsdét. A múlt kedden-szerdán mindkét börze, az értékpapírokkal kereskedő RTSZ és a bankközi devizatőzsde (MMVB) indexe is több mint 20 százalékot esett, annyit, hogy csaknem két napra le is kellett állítani a kereskedést. A tíz évvel ezelőtti krízishez hasonló veszély azonban a szakemberek szerint most nem fenyegetett. "Míg 1998 augusztusában az orosz arany- és valutatartalékok mindössze 9 milliárd dollárt tettek ki, addig most jócskán meghaladják az 500 milliárdot" - utalnak a legnagyobb különbségre. Igaz, e tartalékok az elmúlt másfél hónapban vészesen, a szeptember 5-e és 12-e közötti héten 13,3 milliárddal, augusztus eleje óta pedig 37,2 milliárddal 560,3 milliárd dollárra csökkentek.

De így is volt miből fedezni azt a mentőakciót, amelyet a pénzügyi rendszerbe telepített - miként Vlagyimir Putyin miniszterelnök fogalmazott - "légzsákok" segítségével indítottak. A kormány akár 3 ezermilliárd rubelt, azaz 120 milliárd dollárt is kész a bankrendszer megmentésére áldozni - közölték. A likviditási gondok orvoslására három, részben állami tulajdonú bankon, a Szberbankon, a Gazprombankon és a Vnyestorgbankon keresztül összesen 1500 milliárd rubeles keretet biztosítottak a kereskedelmi pénzintézeteknek (így sikerült megmenteni a csőd szélére került KIT Finansz bankot). Csökkentették a kötelező banki tartalékképzés arányát is, mintegy 300 milliárd rubelt, azaz 12 milliárd dollárt szabadítva fel ezzel. Bevezettek egy sor adópuhító intézkedést is, és október 1-jétől jelentősen csökkentik a nyersolaj kiviteli vámját. Az eredmény nem is maradt el: pénteken már azért kellett leállítani a tőzsdét, hogy elkerüljék a "keszonbetegséget", az árfolyamok ugyanis szinte percek alatt megugrottak, és a kereskedés összességében átlag 22 százalékos emelkedést hozott, majd beállt a piac: hétfőn a növekedés alig érte el az 1 százalékot, a keddi nyitáskor pedig hasonló arányú csökkenést regisztráltak.

Szakemberek ugyanakkor arra is figyelmeztetnek, hogy hosszú távon még nem sikerült megoldani a gondokat. A bankrendszerbe most belepumpált pénz jelentős része hamarosan ki is kerül onnan, október végén ugyanis a pénzintézeteknek jelentős, egyes számítások szerint összesen 1800 milliárd rubeles hiteltörlesztési és adófizetési kötelezettséget kell teljesíteniük, igaz, ez utóbbira könnyítéseket kaptak a pénzügyminisztériumtól. A nagy pénzinjekció ugyanakkor a tervezettnél amúgy is magasabb infláció további növekedését okozza: a legutóbbi hivatalos prognózis szerint 10,8 százalékosra várt infláció becslések szerint aligha áll meg 14 százalék alatt.

POÓR CSABA / MOSZKVA