Ez egy igen nehéz időszak a befektetők számára - reagált a HVG érdeklődésére egy kapitális közhellyel a Citibank annak kapcsán, hogy az általa 2004. június és 2008. április között összességében 6,2 milliárd forint értékben értékesített Lehman Brothers-kötvények révén a hazai kisbefektetők immár közvetlenül megérezhetik a tavaly augusztusban kipattant jelzálogpiaci válságot. A 2006. júliusi jegyzés során a brazil, orosz, indiai és kínai részvényindex mozgásához kötött, 2011 februárjában lejáró úgynevezett BRIC-kötvények egyik tulajdonosa például a Citibanktól azt az információt kapta, hogy a Lehman csődje miatt felfüggesztették a kötvények másodlagos forgalmazását, így a bank legalább két-három hónapig semmiképpen sem vásárolja vissza tőle befektetését, legrosszabb esetben pedig végleg elveszhet a pénze.

Az eset jól példázza a befektetési univerzum gyökeres megváltozását. Bár a hazai szakemberek - élükön a Magyar Nemzeti Bank stábjával - már tavaly ősz óta folyamatosan figyelmeztetnek a kockázatos befektetések veszélyeire, arra saját bevallásuk szerint még a befektetéseket árusító cégek irányítói sem gondoltak, hogy a válságnak olyan "állócsillagok" is áldozatul eshetnek, mint a Lehman vagy a Merrill Lynch. Márpedig a Citibank a Lehmanéi mellett tavaly májusban a Merrill kötvényeiből is értékesített.

A két bebukott befektetési ház kötvényei egytől egyig tőkegarantált konstrukciók. Ezt a típust épp a kockázatokat kerülő, de az állampapíroknál és a bankbetéteknél azért valamivel magasabb hozamra vágyók igényeire szabták a kibocsátók, s adnak el belőlük garmadával a mai napig is. A Befektetésialap-kezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének adatai szerint az idén a tucatnyi fajtájú hazai alap közül az állampapírokba és bankbetétekbe fektetők mellett csak a garantált konstrukciók tudtak gyarapodni, augusztus végéig 54 milliárd forinttal, 508 milliárdra. Az alacsony rizikót szavatolni hivatott tőkegaranciának pont az a lényege, hogy a befektetett összeg még akkor is visszajár, ha a részvényárfolyamok a záráskor alacsonyabbak lennének az induláskorinál. A Citibank által forgalmazott Lehman- és Merrill-kötvények például a hatos fokozatú kockázati skálán egyaránt a második legbiztonságosabb minősítéssel rendelkeztek.

Arra viszont nincs semmiféle garancia, ha a kibocsátó tönkremegy. Az érintett kötvénytulajdonosok mindössze egyben reménykedhetnek: a Citibanknak valamilyen oknál fogva majd megéri visszavásárolni tőlük a kötvényeket, igaz, vélhetően alacsonyabb összegért, mint amennyiért eladta azokat. Jobban jártak - legalábbis egyelőre - a CIB Bank Dollár Profitmix 2. alapjába fektetők. Az alap- másik 14 részvény mellett - tartalmazott ugyan Merrill-részvényeket, ám azok helyét a befektetőházat magába olvasztó Bank of America részvényei vették át.

Létezik ugyan Magyarországon betétbiztosítási és befektetővédelmi alap, amely ügyfelenként maximum 6 millió forintig garantálja az egy pénzintézetnél lévő betétek, illetve befektetések megtérítését, feltéve, hogy a pénzintézetek nem tudnak fizetni, ez a védelem azonban nem vonatkozik a külföldi devizakötvényekre. A más EU-tagországokban bejegyzett bankoknál elhelyezett betétekre a bejegyzés országában működő betétbiztosítási intézmények egységesen 20 ezer eurós védelmet nyújtanak. Ez vonatkozik arra az esetre is, ha valaki egy külföldi bank magyarországi fióktelepén fialtatja pénzét. A francia BNP Paribas magyarországi ügyfeleinek betéteit például a francia betétvédelmi alap, a Fonds de Garantie des Depots biztosítja. Más a helyzet a külföldi bankok leánybankjaival - márpedig a magyarországi bankok döntő többsége ilyen. Jó tudni, hogy a magyarországi leánybankok jogilag teljesen elkülönülnek, így a náluk lévő betétek, illetve befektetések az anyabank csődje esetén is érintetlenek maradnak, nem képezik a csődvagyon részét. Pénzhez így csak akkor tud jutni az anyabank, ha értékesíti leányát vagy annak egyes eszközeit.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete szerint a hazai bankoknál, befektetési szolgáltatóknál lévő ügyfélvagyonból mintegy 33 milliárd forint sorsa kockázatos, ezen belül azonban a valóban rizikós állományt csak 3 milliárd forint körülire becsüli a felügyelet. Az viszont már mindenkit érint, hogy a pénzpiaci válság miatt a bankok drágábban jutnak a turbulencia miatt amúgy is szűkösebbé vált forrásokhoz, emiatt emelnek hitelkamataikon. Ez visszafoghatja a hitelkeresletet, ami tovább lassíthatja a már amúgy is alacsony hazai gazdasági növekedést, amit még az exportkereslet lanyhulása is sújt. A magyar államadósság és a költségvetési hiány drágább finanszírozása pedig az infláció lassulását akadályozhatja. Az, hogy válságban a befektetők menekülnek a kockázatos befektetésektől, megmutatkozott a hazai részvényárfolyamok esésében (lásd grafikonunkat), a forint gyengülésében, valamint az állampapírhozamok emelkedésében is.

CSABAI KÁROLY