2007. június 22.: Az amerikai Bear Stearns brókerház bejelentette, hogy a kevésbé megbízható adósoknak nyújtott jelzáloghitelek fedezetével kibocsátott értékpapírokon elszenvedett veszteség miatt 3,2 milliárd dolláros hitellel kell kisegítenie egyik árfolyam-kockázati alapját, és meginog a bizalom egy másikban is. Július 18-án elismerte, hogy a két alap befektetői valószínűleg elbukták a pénzüket.

2007. szeptember 18.: Az USA jegybankjának szerepét betöltő Fed a piacok megnyugtatására 0,5 százalékponttal, 4,75 százalékra csökkentette az irányadó rövid távú kamatlábat. A Fed azóta hat lépésben 2 százalékra mérsékelte a kamatot. Az Európai Központi Bank ezzel szemben 2008. július 3-án 0,25 százalékponttal, 4,25 százalékra emelte az eurózóna irányadó kamatát.

2007. október 1.: Az első nagy bankként a svájci UBS közölte, hogy 3,4 milliárd dollárt bukott másodlagos jelzálogpiaci értékpapírokon. A leírás- és veszteséglistát az amerikai Citigroup bankcsoport vezeti 55,1 milliárd dollárral, a második a Merrill Lynch amerikai brókerház 51,8, a harmadik pedig az UBS 44,2 milliárddal.

2008. január 11.: A Bank of America 4 milliárd dollárnyi saját részvényért megvette az USA legnagyobb független jelzáloghitel-intézetét, a csőd szélére került Countrywide Financialt.

2008. február 17.: A magánszektorból érkező mentőakció-javaslatokat elutasítva a brit kormány államosította a Northern Rock jelzálogbankot, amelyet megrohantak a pénzük elvesztésétől félő betétesek.

2008. március 16.: A JP Morgan Chase amerikai bankház 240 millió dollárért megvásárolta az egy évvel korábban még 35 milliárdot érő, de az összeomlás szélére került Bear Stearnst. A tranzakciót a Fed azzal segítette, hogy a brókerház 29 milliárd dolláros kétes portfóliójára garanciát vállalt.

2008. szeptember 7.: Részvényeik összeomlása és finanszírozási forrásaik elapadása után az amerikai kormány államosította a Fannie Mae és a Freddie Mac jelzálog-hitelező pénzintézetet, amelyek a 12 ezermilliárd dolláros amerikai jelzáloghitel-állományból 5,2 ezermilliárdot garantáltak, illetve maguk bocsátottak ki.

2008. szeptember 15.: Csődvédelembe menekült a Lehman Brothers brókerház, miután a hitelpiaci válságban elszenvedett veszteségei hatásától sem versenytársai, sem a washingtoni kormány nem mentette meg, és hiába keresett vevőt magára. Riválisa összeomlása láttán a Merrill Lynch 50 milliárd dollárért eladta magát a Bank of America bankháznak.

2008. szeptember 17.: A Fed 85 milliárd dolláros kölcsönnel mentette meg az USA legnagyobb biztosítóját, a kiterjedt nemzetközi hálózattal rendelkező American International Groupot (AIG), miután az a jelzálogpiacon vállalt szerepe miatt a csőd szélére sodródott. A világ tőzsdéi a legrosszabb napjukat zárták a New York és Washington elleni 2001. szeptember 11-ei terrortámadás óta; Moszkvában az 1998-as pénzügyi összeomlás óta a legnagyobb volt az esés.

2008. szeptember 19.: Henry Paulson amerikai pénzügyminiszter bejelentette, hogy a modern gazdaságtörténet legnagyobb mentőakciójának keretében, az amerikai és a nemzetközi pénzügyi rendszer megrendülését megakadályozandó, a bajba került pénzintézetektől az amerikai kormány megveszi a kétes jelzálogpiaci követeléseiket, illetve másodlagos értékpapírjaikat. Paulson 700 milliárd dollár (Magyarország tavalyi GDP-jének négyszerese) igénybevételére kért jóváhagyást a kongresszustól, majd szeptember 21-én a beavatkozás hatályát kiterjesztette az USA-ban érdekeltségekkel bíró külföldi pénzintézetekre is.