Vitát kezdeményezek arról, hogy a mindannyiunk által elkerülhetetlennek tartott szervezeti és politikai megújulásnak mik legyenek a fő irányai és súlypontjai- így kezdődik Almássy Kornél alig egy hetet megélt MDF-elnöki programja. A Magyar Demokrata Fórum alelnöke, Dávid Ibolya kihívója (HVG, 2008. szeptember 6.) alighanem egészen más jellegű vitára számított, mint ami azt követően bontakozott ki, hogy múlt pénteken nyilvánosságra került az MDF belharcába történő külső beavatkozásra utaló, Csányi Sándor bankvezér és Tóth János közötti telefonbeszélgetésről készült hangfelvétel. Az Almássy szerepét is új megvilágításba állító dokumentumot különösen jó pillanatban juttatta el valaki Dávid Ibolyához, aki az elnökjelölő szombati MDF-választmányi ülés előtt ezzel igyekezett demonstrálni azt, amit a pártvezetés már korábban is látni, illetve láttatni akart: ellenfele a Fidesz, illetve befolyásos üzleti körök strómanja.

A konzervatív politika és a nagytőke készülő frigyéről tavaly a Fideszhez közel álló Magyar Nemzet számolt be, akkor még azt sejtetve, bizonyos üzleti körök egy "Orbán nélküli Fidesz" létrehozására szövetkeztek. Az erőteljesen spekulatív hangvételű cikket alighanem álnéven aláíró "Horváth Zsolt" Schmidt Máriát, a Terror Háza múzeum főigazgatóját, az index.hu-tulajdonos Nobilis Kristófot, illetve az OTP vezérkarából nem sokkal korábban távozott Spéder Zoltánt boronálta össze, úgy is, mint akik az új tömörülés politikai vezetőjévé Áder Jánost nézték volna ki maguknak. Egy új konzervatív tömörülés létrehozásáról azóta is többször felröppentek hírek; a mostani lehallgatási ügy viszont arra utal, hogy valaki vagy valakik - akár egyszerre több irányból is - az MDF elfoglalásával akarnak új politikai erőteret létrehozni. A Széles Gábor nagyvállalkozó által tulajdonolt orgánumok - az Echo Tv és a Magyar Hírlap - például feltűnő vehemenciával támadták Dávid Ibolyát, s támogatták az elmúlt hetekben annak az Almássynak a kampányát, aki egy másik üzleti kör, a Schmuck Andor, Leisztinger Tamás nevével fémjelzett Tisztelet Társaság (TT) befolyását készült visszaszorítani az MDF-ben. Az, hogy Almássyt - ha valóban nem pusztán gyors karrierre vágyó önjelölt volt, akinek személyes ambíciói jól jöttek bizonyos üzleti köröknek - ki mozgatta, illetve ki akarta befolyásolni, a történtek után sem világos. Információink szerint még szűk kampánycsapatát sem avatta be a részletekbe: péntek éjjel például - a lehallgatási ügy kipattanása után - azzal vált el tőlük, hogy nem lép vissza a másnapi elnökjelölő választmányon. "Hajnali fél 1 után azonban történhetett valamilyen eltérítő beszélgetés, de még sejtéseink sincsenek, hogy kivel és miről folyhatott a szó" - mondta a HVG-nek az alelnök egyik közeli munkatársa, utalva arra, számukra is érthetetlen volt, miért fújt visszavonulót Almássy a választmányi ülés kezdetén. A sorsdöntő ütközet előtt ugyanis az alelnök kijelentette, teljes mellszélességgel támogatja Dávid elnökségét, és ezt kérte híveitől is (a másik három, sokak szerint eleve csak alibi-elnökjelölt szintén visszalépett a megméretéstől). Az "áruló" Almássyt formálisan nem fosztották meg pártbéli tisztségeitől, de eltiltották attól, hogy annak nevében bármit mondjon vagy tegyen.

A hétfői parlamenti ülésen nem csak Almássy, de már a párt TT-s szárnyát képviselő Vas János sem szavazott, amikor - az MDF kezdeményezésére - a parlament feloszlatásáról voksoltak a képviselők. A végül 171 igen és 204 nem ellenében elvetett javaslat mellé csak a Fidesz és a KDNP sorakozott fel; bár utóbbiak jobbnak látták volna a szavazást az adótörvények és a jövő évi költségvetés vitája utánra halasztani (erre valószínűleg november 15-én sort is kerítenek). A hétfői vitában Kóka János, a liberálisok frakcióvezetője az MDF-et vádolta meg azzal, hogy a javaslat napirendre tűzésével Gyurcsány Ferenc politikai túlélését segítik elő. A miniszterelnök pozícióit megerősítő parlamenti döntéshez azonban az is kellett, hogy a liberálisok a döntő pillanatban ismét a kisebbségből kormányzó MSZP segítségére siessenek. Kóka érvelése szerint azonban ha támogatták volna a parlament feloszlatását, tettestárssá válnak abban, hogy az ország három hónapra - az előrehozott választásokig tartó kampány végéig - lebénul. A kormányfőt - és ezzel a borítékolható kudarctól saját pártjukat is - megmentő SZDSZ vezetői arra viszont nem adtak választ, hol van az a többségi támogatásra esélyes gazdaságélénkítő program, amelynek megvalósítását keresztülhúzná, ha ez év végén, jövő év elején hivatalosan is befejezné tevékenységét az érdemi munkát már jó ideje nem végző, jelenlegi összetételű törvényhozás. Egyebek között az efféle, az SZDSZ meghasonlottságára utaló okkal is magyarázta a parlamenti képviselő ferencvárosi polgármester Gegesy Ferenc, amikor hétfőn bejelentette, kilép a liberális frakcióból, sőt lemond - egyéni választókerületben megszerzett - mandátumáról is. Gegesy a hvg.hu-nak nyilatkozva elmondta, a választópolgár már nem is tudja, hogy az SZDSZ mit képvisel. Véleményéhez utóbb Csécsei Béla józsefvárosi polgármester is csatlakozott, aki Fodor Gábor száznapos SZDSZ-elnökségét katasztrófaturizmusnak minősítette. Nyílt levelében Csécsei olyan pártszakadásról számolt be, ami szerinte már be is következett, csak azt a Gizella utcai SZDSZ-székházban nem vették még észre.

DOBSZAY JÁNOS