Akár baljós előjelnek is tűnhetett volna két és fél évvel ezelőtt, hogy a 2010-es Európa kulturális fővárosa (EKF) címért versengő Pécs városának budapesti bemutató rendezvényére az illusztris meghívottak közül szinte senki nem ment el. A szervezési fiaskó rendszerszerűnek bizonyult. A különböző személyi ellentétek és politikai csatározások következtében mostanáig öt vezetőt fogyasztott el a pécsi EKF-projekt, a mintegy 35 milliárd forintos összköltségvetésű beruházások megvalósítása érdekében pedig még egyetlen kapavágás sem történt. Pedig ha az EKF elnyerésére aspiráló 15 város közül valamelyikről, akkor Pécsről valóban elmondható volt: mindenki másnál elszántabban készült arra, hogy 2010-ben a kontinens kulturális központja lehessen. A helyi civil, értelmiségi kezdeményezésre indult, 2002-től több közéleti vitában kristályosodó pályázat - nem véletlenül - kiütéses győzelmet aratott (HVG, 2005. október 15.). A baranyai megyeszékhelyről azonban jó ideje már inkább csak a vitákról, konfliktusokról, lemondásokról szóló hírek kapcsán lehet hallani. Néhány hete például távozott posztjáról a városvezetéssel összekülönbözött Méhes Márton művészeti igazgató, akit korábban épp azért hozott haza Németországból, s protezsált be Pécsre Hiller István kulturális miniszter, hogy végre rend és béke legyen. Az utód kinevezése legkorábban január végén, február elején esedékes. Közben is fogy az idő: továbbra sincs elfogadott művészeti koncepció, pedig köztudott, hogy a világklasszis előadóművészek fellépési naptárai két-három évre előre betelnek. Pécsnek pedig még a konkurenciával is számolnia kell: a város ugyanis Essennel, valamint Isztambullal együtt nyerte el a 2010-es rendezés jogát.

Még feszítettebbnek tűnik az ütem a beruházásoknál. Az EKF-hez kapcsolódó kulcsprojektek megvalósítása ugyanis még csak a papírmunkánál tart. Az eredeti tervek szerint a város egy új kiállítótér, egy konferencia- és koncertközpont, valamint az egykori Zsolnay-gyár kulturális negyeddé alakítása mellett új sétálóövezetek, parkok kialakítását és több tucat köztér rehabilitációját vállalta. Minthogy Pécs a felszín alatti történelmi kincsekben is gazdag város, ezúttal csak reménykedni lehet abban, hogy az építkezések helyszínén tavasszal megkezdődő régészeti munkák során nem akadnak majd olyan értékes leletekre, hogy azok feltárása késleltesse a nyár végén, kora ősszel talán már valóban meginduló építőipari kivitelezést. A siker feltétele az is, hogy az engedélyezési eljárás, a kivitelezők kiválasztása flottul menjen, a terveket ne támadja meg senki, ne jöjjön közbe semmilyen per, no és persze az, hogy az időjárás is kegyes legyen a városhoz.

Azt egyébként, hogy pontosan mi - és végül mennyiből valósul meg a tervek szerint 85 százalékban uniós forrásból, 10 százalékban városi önerőből, illetve 5 százalékban a központi büdzséből finanszírozott beruházási program keretében, ma sem lehet tudni. A közgyűlés által december közepén - zárt ülésen - elfogadott megvalósíthatósági tanulmányt titkosították. Az EKF menedzsmentközpontjában a HVG-nek azt mondták: a mintegy 3 ezer oldalas dokumentum bizalmas üzleti információkat is tartalmaz, nyilvánosságra kerülése telekspekulációkat indíthatna el. Az előterjesztésnek mindössze egy erősen lebutított, 22 oldalas, slide-show-változatát bocsátották a rendelkezésünkre. Ám ebből is kiderül, hogy több projekt esetében - például a Belváros-Balokány vagy a Pécs-Meszes városrész felújítása - még a tervpályázatot sem írták ki. A menedzsmentközpontnál viszont azt mondják, a késlekedésből még jó is kisülhet, hiszen különben nem indulhatnának például a márciusi uniós pályázatokon.

"Úgy gondoljuk, ez azért sokkal fontosabb ügy annál, hogysem ekkora titkolódzás övezze" - mondta a HVG-nek Pauska Zsolt, a zárt közgyűlésről információinkat kiszivárogtató lokálpatrióta internetes lap, a Pécsiújság.hu főszerkesztője. A városvezetés egyébként résen volt, így a helyi sajtó információs csatornái is befagytak. Megtudták viszont, hogy feljelentés érkezett a városi rendőrkapitányságra a kiszivárogtatók kilétének földerítését kérve (az ügyben feljelentéskiegészítést kért a kapitányság), így most már kriminalisztikai fordulat is színesíti a pécsi EKF történetét. A kulturális tárcánál aggódnak, de egyúttal szét is tárják kezüket: az uniós előírások szerint a felkészüléssel kapcsolatos minden döntés a városé. A kabinet egyébként az önkormányzattal kötött korábbi megállapodás alapján 1,2 milliárd forintot biztosított az EKF kommunikációjára.

DOBSZAY JÁNOS