A szavazók 40 százaléka még nem döntött, az ő kezükben van az első forduló sorsa - vélekedett egy héttel a választás első fordulója előtt Brice Teinturier, a párizsi TNS Sofres piac- és közvélemény-kutató intézet politikai felmérésekért felelős vezérigazgató-helyettese.

HVG: A mostani elnökválasztási kampány nagy meglepetése a centrista Francois Bayrou előretörése a közvélemény-kutatásokban. Hogyan értékeli most az esélyeit?

B. T.: A Bayrou-jelenség tartalékai mintha kimerültek volna. A legfrissebb felmérésünkben Bayrou lecsúszott 17 százalékra. Visszatérünk a kétpólusú választás forgatókönyvéhez, amely szerint Sarkozy és Royal, a két legnagyobb párt jelöltje jut tovább az elnökválasztás második fordulójába. Kezdetben is mindenki erre számított, Bayrou azonban februárra nagyon beindult: 6-8 százalékos hagyományos szavazótábora nyolc hét alatt csaknem megháromszorozódott. Ám március végére támogatottságának a növekedése kifulladt, aminek oka egyfelől potenciális híveinek nagyfokú bizonytalanságában, másfelől pedig abban keresendő, hogy a centrista politikus által megkísértett választók egy része a hasznos szavazat elve alapján mégiscsak Royalra vagy Sarkozyre adja a voksát.

HVG: Példátlanul magas azoknak az aránya, akik még nem döntötték el, kire szavazzanak április 22-én. Miért ez a tömeges tanácstalanság?

B. T.: Valóban, a szavazók mintegy 40 százaléka még nem döntött, de politikai és szociológiai szempontból két teljesen különböző kategóriáról van szó. Először is ott vannak a fiatalok, a képzetlenebb, iskolázatlanabb rétegek képviselői, és mindazok, akiket nem nagyon érdekel a politika, akik általában az utolsó pillanatig határozatlanok. Az ingadozóknak van azonban egy másik csoportjuk is. Őket igenis izgatja a kampány, de kiábrándultak a mai politikai elitből, jobb- vagy baloldali kötődésük fellazult, és szavazási szándékuk az események fényében többször is módosul. Főként Bayrou és kisebb mértékben Royal táborában vannak sokan ilyenek, és az ő kezükben van az első forduló kulcsa.

HVG: A 12 elnökjelölt harmada a szélsőbaloldalhoz sorolható. Milyen hatása lehet a baloldal szétaprózottságának az elnökválasztás kimenetelére?

B. T.: Olivier Besancenot, José Bové, Arlette Laguiller és Gérard Schivardi együttesen 8 százaléknyi szavazatra számíthat, ami valamivel kevesebb, mint 2002-ben, ám azt mutatja, hogy a szélsőbaloldal mint politikai erő tartósan jelen van Franciaországban. Ugyanakkor a kommunista párt meggyengült, és egyre inkább teret veszít: Marie-George Buffet-nek mindössze 2-3 százalékkal kell beérnie. Összességében tehát a baloldalon a szocialista párt dominál, Royal a szavazatok 25-27 százalékát kaphatja. A szocialisták baloldali ellenzéke a céljait tekintve és személyi kérdésekben is rendkívül megosztott, ami végül is Royal malmára hajtja a vizet.

HVG: Mivel magyarázható, hogy Sarkozyt az alsóbb néprétegekben olyan sokan támogatják?

B. T.: A közhiedelemmel ellentétben a munkásosztály nem kizárólag balra szavaz Franciaországban. De Gaulle elnöksége alatt és azt követően is beszélhettünk konzervatív munkás szavazókról. Az ipari dolgozók egy része a kommunistákra, másik részük a gaulle-ista pártra szavazott. Később ennek a népi szavazóbázisnak egy részét elhódította Jean-Marie Le Pen szélsőjobboldali Nemzeti Frontja. Most viszont Sarkozynek szemlátomást sikerül megszólítania azt a hagyományosan a jobboldallal rokonszenvező munkásságot, amely korábban átpártolt Le Penhez és alapvetően két dolgot követel: rendet, biztonságot és magasabb jövedelmet. Sarkozy mindkét várakozásnak megfelel, a bűnözéssel és bevándorlással szembeni keménysége éppúgy táptalajra talál, mint a "dolgozz többet, hogy többet keress" lózungja.

HVG: Nem várható tehát az öt évvel ezelőtti földcsuszamlás megismétlődése, amikor Le Pen jutott be a második fordulóba, megelőzve Lionel Jospin szocialista kormányfőt?

B. T.: Nehéz megjósolni, miként szerepel Le Pen. Lehet, hogy a szokásos eredményéhez képest nagyon gyengén, és csak 13-14 százalékot szerez, amennyiben Sarkozy el tudja rabolni tőle azt a 3-4 százalékot. Ha nem, a 17-18 százalék akkor is kevésnek tűnik ahhoz, hogy ott legyen a második fordulóban.

HVG: Kire voksolnak majd Bayrou választói, ha a második fordulóban Royal és Sarkozy közül kell választaniuk?

B. T.: 40 százalékuk Sarkozyre, 35 százalékuk pedig Royalra készül szavazni. Bayrou szavazóbázisának baloldali szárnya azonban jóval ingatagabb, mert azoknak a csalódott szocialista választóknak egy része, akik az utóbbi egy-két hónapban felé fordultak, az utolsó pillanatban mégis Royal mellett dönthet. Azaz minél kevesebben szavaznak Bayroura az első fordulóban, annál nagyobb a valószínűsége, hogy a választói még nagyobb arányban állnak Sarkozy mögé a másodikban.