 HVG |
A jelek szerint az egészségügyi reform akkor a legnépszerűbb, amikor csak általánosságban beszélnek róla, és akkor a legnépszerűtlenebb, ha jönnek a konkrét tervek. Ennél még az is jobb, ha be is vezetik azokat - legalábbis erre lehet következtetni a HVG megbízásából az elmúlt hét végén 600 felnőtt állampolgár telefonos megkérdezésével készült Medián-felmérésből.
A Medián legutóbb tavaly novemberben vizsgálta az egészségügyi reform akkor még csak tervezett lépéseinek a megítélését (HVG, 2006. november 25.). Azóta valamivel megosztottabbá vált a közvélemény a reformmal kapcsolatban: az azt szükségesnek és kártékonynak tartók aránya is nőtt, de továbbra is egyértelműen a reformpártiak vannak többségben. Tavaly év végén hirtelen megnőtt az egészségügyi ellátással kapcsolatos elégedettség, vélhetően azért, mert a reformtól tartó polgárok meggyőzték magukat arról, hogy nem is olyan rossz a jelenlegi helyzet. Az egészségügyi rendszer megítélése november óta tovább javult, most azonban főleg a reformpártiak körében, ami talán arra utal, hogy ők már a tervezett vagy a közelmúltban életbe lépő intézkedések jövőbeli hatásait is belekalkulálták válaszaikba.
 HVG |
Annyi bizonyos, hogy a már hatályos intézkedések ma népszerűbbek, mint amikor még csak tervezték őket. A novemberi 42-ről 55 százalékra nőtt azok aránya, akik jó dolognak tarják, hogy bizonyos gyógyszereket nem csupán a patikákban lehet megkapni. Jelentősen mérséklődtek az ellenérzések a vizitdíjjal kapcsolatban is: bár azt továbbra is csak az emberek 28 százaléka támogatja, ez 10 százalékkal magasabb arány, mint amit novemberben mért a Medián. Pedig az intézkedés várható hatásairól összességében nem igazán lett kedvezőbb az emberek véleménye: továbbra is csak nagyon kevesen (14 százalék) gondolják például, hogy ettől vissza fog szorulni a hálapénz, vagy hogy javul az ellátást végző intézmények anyagi helyzete (25 százalék). Még csak azt sem lehet mondani, hogy a javuló megítélés abból adódna, hogy a kérdés politikai súlyának növekedésével párhuzamosan a kormánypárti szavazók megbarátkoztak a "keserű pirulával". Bár a többségük most már valóban támogatja az intézkedést, ám november óta a Fidesz-szavazók körében is nőtt az azt elfogadók aránya. Valószínűleg inkább egyszerűen arról van szó, hogy a közvélemény kezdi megemészteni a látványos szakítást az ingyenesség elvével, ami abból is látszik, hogy a tavaly év végi 17 százalékról 13-ra csökkent azoknak az aránya, akik elképzelhetőnek tartják, hogy a 300 forintos vizitdíj miatt ne menjenek el orvoshoz.
 HVG |
A közvélemény többsége már nem kérdőjelezi meg az ágyszámcsökkentés szükségességét, nőtt ugyanis azoknak az aránya, akik szerint inkább kevesebb, de jobban felszerelt kórházra van szükség. Ugyanakkor a jókora többség úgy gondolja, hogy "a kormány lépései teljes fejetlenséget okoztak a kórházakban" (64 százalék), és hogy "nem a szakmai szempontok, hanem a helyi politikusok befolyása alapján dől el, hogy melyik városban marad meg a kórház" (60 százalék). Azt a véleményt viszont jóval kevesebben (39 százalék) osztják, hogy "a kormánynak gyorsan kell döntenie a kórházak sorsáról, hogy csak azokra a kórházakra költsenek, amelyek hosszú távon megmaradnak".
Egy esetleges kórházi ápolás esetén az emberek 38 százaléka azt tartaná a legfontosabbnak, hogy a lakóhelyéhez közel, 31 százalék pedig azt, hogy jól felszerelt kórházban kezeljék, és ugyanennyien azt, hogy megválaszthassák a kezelőorvosukat. Az orvosválasztás esetleges korlátozása könynyen kiverheti a biztosítékot, a magyarok ugyanis kifejezetten elégedettek az orvosaikkal, főleg a rendszeresen felkeresett szakorvosokkal (100 fokú skálán 84 pont) - akiknek van ilyen (a lakosság 40 százaléka), azoknak a nagy többsége ki is fizetné a dupla vizitdíjat, hogy továbbra is hozzá járhasson. A legtöbben a háziorvosukkal is elégedettek (71 pont), de azért azt, hogy a járandóságukat emeljék a jelenlegi összeg duplájára, csak 23 százalék támogatja.
KARÁCSONY GERGELY
