Újabb változat készült a négy hónappal ezelőtt életbe lépett, vadonatúj felsőoktatási törvény módosítására. Bár a koalíció pártjai pár hónapja még úgy gondolták, mindenkinek lehetőséget kell adni arra, hogy első diplomáját az állam költségén szerezze meg, a választási harc elmúltával ez a - jogszabályba is foglalt - ígéret egyszerű ámításnak bizonyult. Néhány hete az utólagos fizetés, a múlt héten pedig a 2008-tól fizetendő tandíj koncepcióját vezette elő a kormány. Magát a tandíj szót ugyan még mindig igyekeznek kerülni a kormányzati oktatáspolitikusok, ezért némi eufemizmussal fejlesztési részhozzájárulásnak nevezték el, ám mértéke sokkal nagyobb lesz annál, mint amit Bokros Lajos vezetett be 1995-ben.

A tandíjat az egy hallgatóra jutó éves állami képzési normatívák számtani átlagából számolták ki - ez jelenleg mintegy 350 ezer forint. Az alapképzésben ennek 30 százalékát (tehát évi 105 ezer forint), a mesterképzésben pedig mintegy 43 százalékát (150 ezer forint) kell majd fizetni. A hozzájárulás teljesítményalapú lesz, ezért az első évfolyamosok nem fizetnek, később pedig az év végi tanulmányi eredményüktől függ a kötelezettségük. Azt, hogy kinek menynyit kell majd fizetnie, az intézmények saját szabályzatukban állapíthatják meg, a parlament előtt fekvő törvénytervezet lehetővé teszi, hogy a megadott összegtől fel- és lefelé is 50 százalékkal eltérjenek.

Az azonban egyáltalán nem biztos, hogy lefelé lesz módjuk eltérni az intézményeknek. A tervezet szerint ugyanis az államilag támogatott hallgatók száma és az alapdíj szorzataként kapott összeget mindenféleképpen be kell szedniük. Márpedig az elképzelések szerint a hátrányos helyzetű hallgatók mentesülnek a fizetési kötelezettség alól, s azt is lehetővé teszik, hogy a hallgatók legjobb eredményt elérő 15 százalékának tandíját az intézmények teljes egészében elengedjék. Ha ehhez még további kedvezményeket is adnak a jó tanulóknak, akkor a többi diáknak kell olyan emelt tandíjat fizetnie, hogy a megkövetelt összeg befolyjon a kasszába. Azt, hogy a diákok melyik 15 százalékának nem kell majd fizetnie, az intézmények dönthetik el.

A jelenleg futó tandíjváltozat érdekessége, hogy nem tesz különbséget a különféle képzések között: eszerint ugyanannyit kell majd fizetnie egy orvostanhallgatónak, mint egy bölcsésznek. Pedig az állam ráfordításai jelentősen különböznek a két képzés esetében.

A törvénytervezet egyik újdonsága annak a már eddig is létező lehetőségnek a megerősítése, hogy a gyengén teljesítő hallgatókat a költségtérítéses képzésbe száműzi, míg az ott jól teljesítők ezentúl átkerülhetnek az államilag támogatottak közé. Aki egyéves tanulmányai után nem ér el 30 kreditpontot, az a törvénytervezet szerint automatikusan átkerül a költségtérítéses körbe, s a tervek szerint további gyengén teljesítők is erre a sorsra jutnak.

A költségtérítéseseknek egyébként kifejezetten megéri, hogy ráhajtsanak az államilag támogatott képzésbe való átkerülésre, mert sok esetben emelkedni fog az általuk fizetendő díj. Az idén márciusban életbe lépett új törvény előtt az volt a főszabály, hogy az egy hallgatóra jutó kiadást kellett fedeznie a költségtérítésnek. Az intézmények lényegében olyan díjat állapítottak meg, amilyen akartak, általában nem túl magasat, hogy sok fizetőképes diákjuk legyen. A márciusi szabályt viszont a parlament előtt fekvő új tervezet gyakorlatilag felülírja. Eszerint költségtérítésként legalább a képzési és fenntartási normatíva száz százalékát kell majd fizetni.

A tandíjból befolyó összegek felett az intézmények maguk rendelkeznek, a törvénytervezet szerint annyi megkötéssel, hogy legalább egyharmadát, legfeljebb felét tanulmányi ösztöndíjra, a fennmaradó részt pedig fejlesztésre kell fordítaniuk. A HÖOK elnöke, Ekler Gergely egyik interjújában elmondta, így a tanulmányi ösztöndíjak csökkenni fognak, jelenleg ugyanis évente átlagosan 87 ezer forint jut egy hallgatóra, az új rendszer életbelépésével pedig ez az összeg legfeljebb 52 500 forint lesz. Az eddigi hallgatói támogatásokból szociális ösztöndíjat lehet majd fizetni, a diákhitel mellett ezzel is kompenzálva a tandíjat.

RIBA ISTVÁN