A kormány politikai testület, ezért a kormányba politikusokat fogok hívni. Nem barátokat, hanem politikai szövetségeseket. A politikai szövetségeseim pedig azok, akiket a Magyar Szocialista Párt nyitott, demokratikus választási folyamatban felemel. Ezért nem lesz nagy titok a kabinet összetétele - avatta be a hallgatóságot személyzeti megfontolásaiba Gyurcsány Ferenc kijelölt miniszterelnök az MSZP múlt szombati kongresszusán. E fórumon sem ismertette azonban a már több mint egy hónapja a legnagyobb diszkréció mellett formálódó kormányprogram részleteit, a jelenlevőknek be kellett érniük a reformkor jelszavaival - haza és haladás - megideologizált agenda főbb irányainak általános ismertetésével. Ám e hiátus nem zavarta meg a változatlanul győzelemittas küldötteket abban, hogy egyhangúlag felhatalmazzák a kormányfőt az SZDSZ-szel való koalíciókötésre és az írásos formában keddi lapzártánkkor is csak "nulladik változatban" - s csak igen szűk kör előtt - ismert kormányprogram beterjesztésére. Gyurcsány igyekezett előre leszerelni a szocialista körökben a kisebbik koalíciós partnerrel szemben menetrendszerűen felhorgadó plebejus haragot is azzal, hogy kijelentette, a koalíció érdekházasság, ahol a partner elképzelései mögött is valóságos választói támogatás és szándék van, így értelmetlen kérdés, hogy ki irányítja a másikat.

Országreform, amely államreformból - benne a közigazgatás és az állam által dominált közszolgáltatások, elsősorban az egészségügy és az oktatás átalakításából -, valamint a társadalmi kultúra reformjából áll. Utóbbi alatt annak széles körű tudatosítását is értve, hogy az egyén sorsáért elsősorban ő maga felelős, s a közteherviselésből mindenkinek részt kell vállalnia. A szlogenek szintjén erről szól majd a kormányprogram, amit várhatóan jövő hétfőn terjeszt az országgyűlés elé Gyurcsány Ferenc, aki korábbi terveinél gyorsabban, már jövő szerdán előrukkolhat a kormánylistával is, s június 9-én az új kabinet le is teheti az esküt.

A szájkosárszabály ellenére kiszivárgott elképzelések ehhez képest nem úgy festenek, mint amelyeken az utolsó simításokat kell csak elvégezni. Az MSZP választási programjának első számú prioritásaként kommunikált közigazgatási reform - amely magában foglalná egyebek közt a parlamenti és az önkormányzati képviselők számának, valamint juttatásaiknak csökkentését, a megyék megszüntetését, a minisztériumok és háttérintézményeik redukálását, a pártfinanszírozási törvény módosítását - már az első lépéseknél megbicsaklani látszik. És nem csak azon, hogy legtöbb elemének elfogadásához kétharmados parlamenti jóváhagyásra, azaz az ellenzék egyetértésére is szükség van, amitől kedden mind a Fidesz, mind a KDNP elzárkózott. Az önkormányzati választási szabályoknak még az őszi voksolás előtt elképzelt módosításáról a koalíción belül sem teljes az összhang. A HVG információi szerint a szocialisták a listás mandátumok számát szeretnék csökkenteni, ami csak a nagy pártoknak kedvez, így máris kiverte a biztosítékot az SZDSZ-nél. Nagy a bizonytalanság a B terv körül is, amely szerint a prompt módosítás elutasítása esetén azt ajánlanák fel az ellenzéknek, hogy ősszel csak két évre válasszanak önkormányzatokat, és 2008-ig állapodjanak meg a szabályok módosításról. A ciklus közepén rendszerint népszerűbb ellenzék részéről erre valószínűbb lehet a fogadókészség, ám informátoraink szerint e korábban elfogadott változatnak nyoma sincs a kormányprogram piszkozatában. A megyerendszer tervezett átalakításához pedig még a szocialista pártbeli támogatás is nehezen megszerezhetőnek látszik, annak ellenére, hogy Hiller István pártelnök a kongresszuson bejelentette: az MSZP átszervezését már regionális alapon kezdi meg.

Jelentős metamorfózison ment át a jelek szerint az SZDSZ szellemi édesgyermeke, az egészségügyi reformtervezet is. A liberálisok által pártfogolt több-biztosítós modell 2008-as bevezetésének lehetőségéről csak a jövő év végén döntene a kormány. Az addig megvalósítandó szoft változat szerint jövőre bevezetnék a háromszintű ellátási rendszert, ami mindenkinek járó alap-, kötelező biztosításhoz kötött, illetve különbiztosítással elérhető szolgáltatásokból állna. Bevezetnék az egyéni járulékszámlákat, így fehéren feketén kiderülne, mekkora az a tömeg, amely eddig egyetlen fillér járulékot sem fizetett. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztárt részvénytársasággá alakítanák, s szigorítanák az ellenőrzést. A vizitdíj esetleges bevezetéséről még folyik a vita, mindkét pártban vannak ellenzői, s továbbra sem biztos, ki lesz a miniszter. Gyurcsány az MSZP szombati kongresszusán tett egy-két keresetlen megjegyzést, mely szerint a legharsányabb reformerekről kiderült, hogy plakátra írható jelszavaknál nincs több a fejükben. Senki nem kételkedett abban, hogy a célzás Molnár Lajosnak szólt, ám az SZDSZ egyelőre kitartani látszik mellette. Felvetődött azonban a tárca élére Mihályi Péter közgazdász és Mézes Éva exképviselő neve is.

Bár a tandíj szó állítólag el sem hangzott a miniszterelnök és az oktatási szakmai szervezetek között hétfőn lezajlott eszmecserén, az biztosnak látszik, hogy a 2007-től beiratkozóknak fizetniük kell a felsőoktatásért. Mégpedig utólag, a képzés befejezése után évekre elnyújtva kell törleszteniük a diplomáért azoknak, akik jól fizető - a jelenlegi elképzelések szerint a havi minimálbér negyvenszeresét kitevő éves jövedelemmel járó - álláshoz jutnak.

Dúl azonban a bozótharc a tárca körül. Jóllehet Gyurcsány még a kampányban kijelentette, hogy az oktatási bársonyszékbe szocialista politikust szán, s az is nyílt titoknak számított, hogy a kultusztárcával összevonandó minisztérium élére Hiller István pártelnök jelentette be igényét, ma szinte semmi nem biztos. A HVG információi szerint az SZDSZ vezetése még az összeolvasztás meghiúsításának árán is ragaszkodik Magyar Bálint miniszteri posztjának megőrzéséhez. Kuncze Gábor pártelnök a HVG információi szerint még hétfőn is azzal érvelt, méltánytalan, hogy egy reformkormányban pont annak ne legyen helye, aki az elmúlt ciklus egyetlen reformját véghezvitte.

A Magyar személye és az oktatási tárca körüli mizéria korántsem független az SZDSZ-en belüli erőviszonyoktól és a nagyobbik koalíciós partnerrel kapcsolatos ottani fóbiáktól. A szocialisták igényébe már-már beletörődni látszó liberális mainstream akkor kezdett újra ragaszkodni az oktatási miniszterhez, amikor valóságos pánik tört ki amiatt, hogy a kormányfő liblingjének tartott Kóka János neve szinte valamennyi SZDSZ-es tárca élére, sőt az azóta már nem emlegetett miniszterelnök-helyettesi posztra is felmerült. Ez azonnali immunreakciókat váltott ki azokból, akik szerint így Gyurcsány fiókpártjává válhatna az SZDSZ, és azokból is, akik a gazdasági miniszter érdemeit elismerik, üstököspályáját azonban nem nézik jó szemmel. Mindazonáltal Kóka posztja a jelenlegi gazdasági tárcáról leválasztandó infrastrukturális minisztérium élén biztosnak látszik. Felemás a párt belső ellenzékéhez tartozó Fodor Gábor helyzete is. Egyes információk szerint az SZDSZ minden tárcától szabadulni igyekszik, amire az ő neve felvetődhet, így például az igazságügyitől, más források szerint viszont ő lehet a környezetvédelmi bársonyszék várományosa. Az egészségügyi és a gazdasági-infrastrukturális mellett a harmadik SZDSZ-es minisztériumként az oktatásin és a környezetvédelmin kívül a külügy is szóba került, melynek vezetésére Szent-Iványi István vagy Eörsi Mátyás lehet esélyes.

Egyszerűbb képletnek tűnik az MSZP-s tárcák elosztása, s nemcsak a kormányfő pártvezetésnek tett hűségnyilatkozata miatt - amit egyébként az MSZP-n belül is többen kapitulációként értékelnek, mások viszont ügyes taktikai húzásnak, mellyel a régi garnitúra is kénytelen nevét adni a reformokhoz. A rendvédelmi szervek - rendőrség, határőrség, katasztrófavédelem - belügyminisztériumi hatáskörből a tervezett Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium égisze alá kerülnének (az még kidolgozatlan, hová tartoznak majd a titkosszolgálatok). Utóbbi tárca vezetésére egyelőre nincsen biztos jelölt. A hírek szerint a jelenlegi igazságügyi miniszterre, Petrétei József munkájára valamilyen formában továbbra is számít a kormányfő. Legalábbis erre utal kiemelt szerepe a kormányprogramhoz kapcsolódó jogszabálycsomag kidolgozásában. Ezt a munkát Szilvásy György koordinálja, aki a kancelláriaminiszteri poszt várományosa, a miniszterelnökséget jelenleg vezető Kiss Péter pedig a szociális-munkaügyi tárca vezetésére esélyes. A Belügyminisztérium maradék hatáskörét megöröklő új önkormányzati és területfejlesztési minisztérium élére több szocialista jelölt neve is felmerült, a leggyakrabban Lamperth Mónika belügyminiszteré, illetve Szekeres Imre MSZP-elnökhelyettesé. Ha végül Lamperth lesz a befutó, a HVG értesülései szerint Szekeresnek alighanem felajánlják majd a Honvédelmi Minisztérium (HM) vezetését, amelynek elfogadására azonban megfigyelők kevés sanszot látnak. A honvédelmi bársonyszék esélyesebb várományosaként Iváncsik Imrét, a HM jelenlegi politikai államtitkárát emlegetik. Amennyiben az SZDSZ nem tartana igényt a diplomácia irányítására, Somogyi Ferenc a posztján maradhat. Csakúgy, mint Gráf József agrár-, valamint Veres János pénzügyminiszter, akinek a tárcáját várhatóan költségvetési és kincstári minisztériummá keresztelik át.

A reformoknál és a tárcaosztozkodásnál is titokzatosabb hallgatás övezi az elkerülhetetlennek tűnő gazdasági stabilizáció részleteit. Ennek egyik oka, hogy nincs kidolgozott program arra, miképpen szerezhetné meg az új kormány ehhez az állampolgárok támogatását. Vagyis a HVG informátorai szerint ismét lázas kommunikációs munka folyik Gyurcsány Ferenc környezetében, amelynek lényege, hogy a tilalmasnak minősített "megszorítás" kifejezést milyen eufemizmussal pótolják a propagandisták. Egyelőre az államigazgatási átalakításoktól függetlenül elkerülhetetlen, az "egyensúlyi helyzet kialakításához szükséges intézkedésekről" esik szó.

Márpedig ezúttal alighanem elkel majd a szónoki lelemény, a kormányprogram-tervezet egyes ismerői ugyanis legkevesebb 5 százalékos életszínvonal-csökkenéssel riogatnak 2007-re. Gyurcsány az ezzel kapcsolatos találgatásokat cáfolta a kongresszuson, mondván, az idén nőnek a reáljövedelmek, és úgy számolnak, hogy az átlag jövőre sem csökken. Mindenesetre valószínűnek tűnik, hogy lesz adóemelés: a 15 százalékos középső áfakulcs és az ugyanekkora mértékű eva kulcsa például 20 százalékra nőne. Még az idén átalakítanák a gázár kompenzációs rendszerét, amely azután csak a ma még definiálatlan körű rászorulóknak járna. Gyurcsány Ferenc minden megszólalásában hangoztatja, hogy 2008-ra egyensúlyközeli állapotba tervezik hozni a költségvetést, amely így megfelel majd az uniós elvárásoknak, az euró 2010-es bevezetését azonban újabban nem emlegeti.