A harmadik olyan kormányt látszik túlélni az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (ÁPV), amely meg akarta szüntetni a szervezetet, és a privatizáció lezárását tervezte. Mindenesetre remek hajrát hozott az utolsónak szánt 2005-ös év: a Budapest Airportért (BA) várhatóan még decemberben befolyó rekordbevétel mellett november végéig további 84 milliárd forintot söpört be az idén az ÁPV. Ez utóbbiból 18 milliárd forintot az állami tulajdonban maradt cégektől osztalék formájában szedett be, 66 milliárd forint pedig alig egy tucat cég értékesítéséből jött össze (lásd táblázatunkat).

Hogy mindebből mennyi jut a büdzsének, még kérdéses. Annyi biztos, hogy a BA 465 milliárdjából hozzávetőleg 360 milliárd kerül a Kincstári Vagyoni Igazgatóságon keresztül közvetlenül a költségvetésbe, százmilliárdnyi pedig az ÁPV-hez folyik be, ezzel szemben állnak viszont a még nem pontosan ismert nagyságú kiadások. A dilemmát, hogy mekkora összeget hagyjon az állam az ÁPV-nél, valójában persze a szervezetet felügyelő pénzügyminiszter dönti el. AZ ÁPV összesen 48,2 milliárd forintra rúgó idei kiadásai mindazonáltal szerénynek tűnhetnek a korábbi évek 200 milliárd forintot is közelítő ráfordításaihoz képest. Az ÁPV az idén ugyanis alig költött a veszteséges állami mamutok megsegítésére. Egy részüket, mint például a Dunaferr Rt.-t, már eladták, a többinél, például a Malév Rt.-nél pedig büdzsékímélő megoldást választottak. A légitársaság finanszírozási gondjait kerozinüzletágának értékesítésével oldotta meg, amit nem más, mint a BA vásárolt meg, több mint 7 milliárd forintért. Az előző években a kormány szociálpolitikáját katonásan finanszírozó, így több tízmilliárd forintos veszteséget felhalmozó Magyar Villamos Művek Rt. az idén nem igényelt mentőövet. Ez azonban csak átmeneti állapot: az áram-nagykereskedőnek az idén ugyanis nem engedte meg a kormány, hogy a gázárak miatti drágulást érvényesítse a nagykereskedelmi tarifákban, így a társaság a 2005-ös évet 60-70 milliárd forint körüli veszteséggel zárja. Nagyobb összeget, 9 milliárd forintot idén a Volán-társaságok kaptak az autóbusz-rekonstrukciós programhoz, a többiből javarészt a tartalékalapját töltötte fel az ÁPV.

HVG

Az ÁPV ezúttal sem úszta meg a 1995-ös létrejötte óta hagyományosnak számító politikai viharokat. Orbán Viktor, az ellenzék vezére augusztusban egy lapáttal rá is tett az előző években a privatizáció leállítását, felülvizsgálatát követelő retorikájára, s azt is beígérte, ha jövőre pártja kerül kormányra, visszaveszik a "szabálytalanul privatizált" állami vagyont. A Fidesz-MPSZ politikusai a szerintük korrupciógyanús, személyi összefonódást sejtető tranzakciókat pécézték ki. Ilyen volt például a Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. eladása: a cég 70 százalékos részesedését a Láng Holding Rt. vette meg, amelynek tulajdonosa, Erdős Ákos a Fidesz szerint üzleti kapcsolatban volt Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel, lévén hogy a Láng Holding vette meg a 2002-es kormányváltás után a miniszterelnök érdekeltségébe tartozó Perfekt Rt.-t. Hasonló politikai hátszelet gyanítottak a Malév - egyébként kudarcba fulladt - privatizációs kísérleténél. A pályázók közül az ASBK Vagyonkezelő Kft. magyar tulajdonosai közvetve ugyancsak a Perfekt Rt.-hez köthetők.

Akad néhány "örök darab" az ÁPV-nél. A Malév privatizációja ismét a következő évre csúszott át, hasonlóan a Vértesi Erőmű Rt.-hez, és idesorolható a Hollóházi Porcelánmanufaktúra Kft. is. A 2006-os, ismét utolsónak szánt évére a privatizációs szervezet még nem készítette el az üzleti tervét, már csak azért sem, mert néhány tranzakcióról - például a Földhitel- és Jelzálogbank Rt. eladásáról - még nem döntött a kormány. Egyelőre óvatosan, csupán mintegy 9 milliárd forintnyi osztalékkal és szerény, 60,5 milliárd forintos privatizációs bevétellel számolnak, ami azonban akár 300 milliárd forint fölé is duzzadhat. A Mol maradék részvénycsomagjának megvételére ugyanis 2006 végéig maga az olajtársaság kapott opciót. Ha él opciós jogával a Mol, abból a mostani árfolyamon akár 270 milliárd forintot is kasszírozhat az ÁPV.

MINK MÁRIA