Bár a gazdasági helyzet korántsem rózsás, nincs helye rezignációnak és pesszimizmusnak, s Németország nem olyan reménytelen eset, mint amilyennek időnként ábrázolják - foglalta össze jelentésük tartalmát Bernd Rürup professzor, az "öt bölcs" testületének soros vezetője, miután átadták éves jelentésüket Gerhard Schröder távozó s Angela Merkel leendő kancellárnak. Németországban 1966 óta - egyébként éppen az előző nagykoalíció által megalkotott - törvény rendelkezik arról, hogy a szakma legtekintélyesebb művelőiből létre kell hozni egy közgazdasági szakértői testületet, amelyik évről évre elemzi és véleményezi a német gazdaság helyzetét. A köznyelvben csak "öt bölcsnek" nevezett testület tagjait, akik sem állami, sem politikai intézménnyel nem lehetnek függőségi viszonyban, öt évre nevezi ki az államfő. Munkájukat - amelynek eredménye a minden év őszén közzétett, az idén több mint ötszáz oldalas jelentés - több tucat szakember s a szövetségi statisztikai hivatal apparátusa segíti.

Idei jelentésüknek a "Kihasználni a lehetőséget, s bátran folytatni a reformokat" címet adták, amiből kiderül, alapvetően helyesnek tartják a Schröder-kormány által megkezdett lépéseket. Elsősorban a munkaerő-piaci intézkedéseket tartalmazó, a munkanélküli-segély és a szociális segély összevonását jelentő s a magyarországi Bokros-csomaghoz hasonlóan a köznyelvben itt is szitokszóvá nemesedett "Hartz IV." elnevezésű megszorításcsomag váltotta ki a szakértők elismerését, illetve folytatásra ösztönző biztatását.

A gazdaság egészének helyzetét annyiban valóban nem ítélik rózsásnak, hogy előrejelzésük szerint az idei 0,8 százalék után jövőre is csak 1 százalékkal bővül a GDP (szemben a várhatóan 2 százalékos uniós átlaggal), s továbbra is csak az exportra termelő ágazatok lesznek igazán erősek, e téren jövőre 6 százalék fölötti bővülést prognosztizálnak. Tartós javulást a munkanélküliség csökkentésétől és a nagy elosztási rendszerek reformjától várnak. Előbbihez a szabályozás további liberalizálását tekintenék járható útnak (ezt a javaslatot a nagykoalíció nem fogadta meg), utóbbiakra pedig haladékot adtak maguknak a pártok. Tekintettel a nézetkülönbségekre, most nem foglalkoztak a betegbiztosítás reformjával, ezt a kormányzati ciklus feladataként jelölték meg csupán. Így akár meg is fogadhatják az öt bölcs tanácsát, akik szerint a mai betegbiztosítási rendszert - amelyben az állami hivatalnokoknak például nem kell járulékot fizetniük, egy bizonyos jövedelem fölött pedig mindenkinek jogában áll otthagyni az állami kasszát, s magánbiztosítást kötni - felváltaná egy egységes, minden polgárra egyaránt kötelező befizetést kirovó rendszer. Ezzel elejét lehetne venni annak a mai helyzetnek, hogy az állami betegbiztosító kasszáját rendre adópénzekből kell feltölteni. Jelenleg például évi 30 milliárd euró növeli így a költségvetés hiányát - ami ha nem lenne, már nem is fájna a pénzügyminiszter feje, az éves deficit bőven belül lenne a maastrichti kritériumokban a GDP 3 százalékában meghatározott határon.