Budapest - A tiéd is! - Az elvesztett expó és olimpia kárpótlásaként fogja fel a 2010-es nemzetközi bemutatkozás lehetőségét a fővárosi pályázat. A koncepció eszménye a "szerethető metropolisz", amelynek középpontjában a város és a víz (Duna, gyógyfürdők) kapcsolata áll. A tervezett programsorozat gerincét a hagyományos budapesti fesztiválok alkotják. Az esemény központi gondolatát kifejező architektúra egy szimbolikus szerepűnek szánt hatalmas üvegbuborék a Margit híd középső pillérénél, valamint egy könnyűszerkezetes gyaloghíd a Duna felett. A kapcsolódó jelentősebb beruházások nagyobb része már korábban is tervbe vett projektek újragondolása: az óbudai gázgyár és a közraktárak területén kulturális központ létesülne, rehabilitálnák a Várkert bazárt. A Duna több pontján "negatív szigeteket" hoznának létre: a meder aljáig érő hengerekben, lyukakban kiállítások, kávézók kapnának helyet.

Debrecen - Nyitott kapuk. Az első változatában még a legtöbb politikai, ideológiai elemmel átszőtt - a második fordulóra már finomodott, konkretizálódott - pályázat, miközben a város protestáns hagyományaiból táplálkozik, fizikai értelemben is leváltaná az előző rendszerhez kötődő kulturális intézményeket. A "hazug és könyörtelen rendszer szimbólumává vált" egykori Kölcsey Ferenc Művelődési Központ 2003-ban ledózeroltatott romjai helyére megálmodott kulturális városnegyed a cím elnyerése nélkül is megépül. De szerepel a tervekben a város térszerkezetét alapvetően módosító mesterséges tó létrehozása is. Az egyik legnagyobbat markoló, legtöbb maradandót alkotni akaró terv még Nagyváradot (Transzszilvánia Múzeum létesítése) sem hagyja ki a fejlesztésekből. A közös protestáns hagyományokból kiinduló regionális kapcsolatok elmélyítésének szervezeti keretét egy új formáció, a Városok, Falvak Szövetsége hivatott megteremteni. A pályázat délibábos eleme a város főterére megálmodott építészeti installáció: egy üveghegy.

Eger - Nyitva. Ezer év és ezer érv: A pályázat az intim, kisvárosi hangulatra vágyókat célozza meg, amihez a hátteret a történelmi miliő mellett a fények játéka (fényjárda, különleges fényhatások, fényművészeti központ) hivatott megteremteni. A legtöbb fejlesztés a föld alatt valósulna meg: a "város a város alatt" program keretében egy második belvárost alakítanának ki az érseki palota alatti pincerendszer hasznosításával. Itt kapna helyet a történelmi látványpark, valamint egy új tudásközpont. A felszíni változások közül a legjelentősebb, hogy a város megszabadul a Dobó teret csúfító egykori Skála Áruháztól, új épületet kap a Harlekin Bábszínház, a régi zsinagógában pedig Táncfórumot hoznak létre. A város egy új nevet is szeretne behozni a szélesebb köztudatba: a 2001-ben elhunyt "fény- és festőművész" Kepes Györgyét.

Győr - A jövő harmóniája. A kultúra fogalmának kiszélesítését reprezentáló pályázat, amely elsősorban a "technika-technológia" vezérmotívum köré szerveződik. A múlt helyett a jövőre koncentráló anyag a modernizáció városaként igyekszik látni, láttatni Győrt: konferenciák az autózásról, a panel jövőjéről, Neotechnológiai Múzeum, a Generációk Palotája, Médiaközpont, extrémsport-park. Négy folyó városaként a győri pályázatban is különös hangsúlyt kap a vízzel való kapcsolat (partok, parkok rendbetétele). A pályázat történelmi mélységének esetleges hiányosságait a pannonhalmi bencés főapátság és a komáromi Monostori Erőd Kht. együttműködésével megvalósuló programok pótolnák.

Miskolc - A kultúra várost épít. Az egykori ipariváros-jelleget örökre száműzni akaró terv az arculatváltásra összpontosít az Avas, a Miskolci Nemzeti Színház, Lillafüred, a miskolctapolcai fürdőfejlesztés előtérbe állításával, az ipari örökség - például az ómassai őskohó - "múzeumszerű" bemutatásával. Az új beruházások sajátos időutazás élményét kínálják az Avas hegyen nemrég feltárt 70 ezer éves emberi kultúra nyomaira alapozott kőkori élményparktól, az 1973-as első magyar rockfesztivál hagyományából táplálkozó Rocklegendák Csarnokán át a jövő tudományos múzeumáig. A városrehabilitációban kiemelt szerepet szánnak a vizeknek: a Szinva-patak vízi látványosságként szervesülne a város életébe, a Tapolca-völgy elárasztásával pedig mesterséges szigeteket létesítenének.

Pécs - A határtalan város. Miközben a pályázat a város hagyományos kulturális karakterére (műemlékek, egyetem) alapoz, feltörné a történelmileg kialakult kulturális struktúrákat. A fejlesztések - egy kivétellel - a belvároson kívüli területekre összpontosulnak, egy új kulturális tengelyt hozva létre a városmag és a külső területek között. Az ipari termelés szűkülésével folyamatosan funkcióját veszítő Zsolnay-gyár - amolyan város a városban jellegű képződményként - új kulturális negyedként éledne újjá. A pályázat a grandiózus új építészeti alkotások helyett a "sok kicsi sokra megy" elvére épül. Célja: visszaadni a város közösségi tereit, erősíteni mediterrán karakterét. Az új sétálóövezetek, parkok kialakítása során felszínre hoznák például az urbanizációval az aszfalt alá szorított csermelyek, patakok egy részét.

Sopron - "Szabadság, szerelem". A több, egymással olykor csak laza kapcsolatban álló tematikai elemrendszerből összegyúrt pályázat nem nélkülözi a fesztiválos jelleget: Liszt Ferenc-ünnepségsorozat, megemlékezések a határnyitó 1989-es páneurópai piknikről, könnyűzenei fesztivál, történelmi karnevál. A belvárosi rehabilitációk mellett felújítanák a fertőrákosi barlangszínházat, a pap-réti zsinagógát, és kiemelten kezelnék a közlekedési infrastruktúra fejlesztését (kerékpárutak, Bécs-Schwechat-Sopron buszjárat). Jelentősebb új beruházás egy könyvtár létrehozása, és újjáépítenék a fertődi Eszterházy-kastély egykori marionettszínházát. A programok legfontosabb célközönsége: a fiatal szerelmesek.