Az elmúlt három hónapban jelentősen javult a lakosság gazdasági közhangulata, bár a négy tényezőből - az ország helyzetének az elmúlt és várható egy évére, valamint a megkérdezettek saját háztartásuk helyzetének szintén e két időtávra vonatkozó megítéléséből - kombinált konjunktúraindex még alatta marad a 2003 júniusában mért értéknek. A Medián által regisztrált növekvő optimizmussal azonban egyelőre nem változott sem az MSZP támogatottsága, sem a kormánnyal való elégedettség, holott a gazdaság megítélése hosszabb távon mindig hatással volt a politikai közvéleményre is.

A lakosság eddig is a választási években bízott a leginkább abban, hogy lazítani lehet a nadrágszíjon, ám a 2002-es kampány a szokásosnál is felfokozottabbá tette a várakozásokat. Aztán jött a száznapos program, amely sokakban egyenesen azt az érzést erősítette meg, hogy az életszínvonal növekedése nem is a gazdaság teljesítőképességétől függ, hanem egyszerűen politikai döntés kérdése. Eltelt néhány hónap, míg a többség rádöbbent, hogy ez azért nem ilyen egyszerű. Az első fél évben magasan szárnyalt a kormány népszerűsége, a kormánypártok fölényes győzelmet arattak az önkormányzati választásokon. 2002 vége felé azonban egyre több negatív gazdasági hír látott napvilágot, ezek közül elsősorban a gyárbezárások hűtötték le a kedélyeket. 2003 nyarán már az 1995-ös Bokros-csomagot idéző mértékben romlottak a lakosság gazdasági várakozásai. A pesszimista fordulattal jelentősen visszaesett az MSZP támogatottsága, és augusztusra a Fidesz-MPSZ átvette a vezetést a pártok versenyében. A gazdasági várakozások mélyrepülése 2004 januárjában folytatódott, amikor a megemelt áfakulcsok életbe lépéséhez és a lakáshitelek állami támogatásának megkurtításához László Csaba pénzügyminiszter lemondatását kapta vigasztalásul a lakosság. Ekkor a bizonytalansági érzetre rájátszó Fidesz a teljes népességen belül 10 százalékos előnyre tett szert, amelyet kisebb-nagyobb hullámzások mellett a mai napig meg tudott tartani.

Ha a gazdasági közérzet javulása folytatódik, az hosszabb távon bizonyára kedvező hatással lesz az MSZP támogatottságára is, ám stagnálás vagy esetleges visszaesés esetén a szocialisták nehezen fordíthatnak a jelenlegi helyzeten. Mivel az ideológiai törésvonalak a többi európai pártrendszerhez képest még mindig viszonylag szerény korlátját képezik a szavazók pártok közötti ingázásának, Magyarországon sokan továbbra is egyszerűen arra a pártra szavaznak, amelyiktől nagyobb jólétet várnak.

KARÁCSONY GERGELY / MEDIÁN