Látványos takarékoskodás figyelhető meg a hazai autósok körében. A tavaly január óta csaknem 20 százalékkal megdrágult üzemanyagból a Magyar Ásványolaj Szövetség adatai szerint hónapok óta tartósan kevesebb fogy: az idei első félév végére 5 százalékkal, közel 40 millió literrel esett vissza a fogyasztás 2004 első félévéhez képest. Ez pedig a hazai - ily módon féléves szinten mostanra 748 millió liter forgalmúra apadt - üzemanyagpiacon az utóbbi évek negatív rekordja. A benzinnél mintegy 10 forinttal olcsóbb dízelből viszont majdnem ugyanennyivel emelkedett a fogyasztás, amit elemzők a gazdasági növekedéssel, illetve a fuvarozási tevékenység felpörgésével magyaráznak.

A benzinpiac szűkülése szokatlanul élénk versenyre késztette az elkényelmesedett üzemanyag-forgalmazó társaságokat. A legerősebb szereplő, a Mol Magyar Olaj és Gázipari Rt. - mely a nagykereskedelmi piac 80 százalékát mondhatja a magáénak, míg kiskereskedelmi részesedése 35-40 százalék - még a tervgazdaságból örökölt gyakorlat szerint 1990 óta akkurátusan bejelentette az esedékes üzemanyagár-változást, mire versenytársai hasonló mértékben növelték tarifáikat. Júliustól viszont a Mol váratlan offenzívát indított. Már nem hozza nyilvánosságra, hogy mikor és mennyit emel a kiskereskedelmi áron, ezzel párhuzamosan - legalábbis ezt állítja néhány, a HVG-től névtelenséget kérő konkurens cég vezetője - 2-3 százalékkal megnyomta a benzin nagykereskedelmi árát, ami a versenytársak kútjainál 6-8 forintos drágulást eredményezett.

Saját töltőállomásainál azonban a Mol csupán feleennyivel vitte feljebb a fogyasztói árat, így egyből a versenytársak alá vágott. Utóbbiak - például a brit-holland Shell, a francia Total, az amerikai Exxon Mobil magyar érdekeltségei - megtehetik ugyan, hogy a nagykereskedelmi áremelést továbbra is a fogyasztókra hárítják, de ezzel náluk drágább lesz a hajtóanyag, mint a Mol-kutaknál, ami forgalomcsökkenést és bevételkiesést okoz. Hasonlóképpen csökken a bevételük, ha saját árrésük rovására ők is a benzinár mérséklése mellett döntenek. Úgy is határozhatnak persze, hogy az üzletág csökkenő nyereségessége miatt kivonulnak a magyar piacról - amire a Shell Hungary Rt. vezetője a minap a sajtóban célozgatott is.

A Mol eközben gondosan ügyel arra, hogy a nagykereskedelmi ár a régió olajfinomítóinak tarifái alatt maradjon, vagyis a multik magyarországi cégeinek ne érje meg másutt beszerezni az üzemanyagot. A nagyok árháborújából egyelőre a fogyasztók profitálnak, szakértők becslése szerint most literenként 6-8 forinttal kell kevesebbet fizetni a benzinért, mint amennyit a forgalmazók a világpiaci olajár emelkedésére hivatkozva szívük szerint elkérnének.

A fogyasztókért folytatott versenybe beszálltak a szakzsargonban "fehéreknek" nevezett üzemanyag-forgalmazók, azaz a márkanév nélküli kereskedők is, amelyek literenként 10-15, de nemritkán 20 forinttal is olcsóbb árat kínálnak. Az első fecske a Mol mellett eltörpülő, 300 millió forint törzstőkéjű Klubpetrol Üzemanyag-értékesítő Kft. volt, amelyet 2000-ben hozott létre a Hungaronafta Kereskedelmi Kft. és a Magyar Autóklub. A négy töltőállomással indult cég jelenleg 38 kutat üzemeltet, tavaly 80 millió liter üzemanyagot adott el, s idei forgalma várhatóan 120-130 millió liter körül alakul. A társaság - amely nem a Moltól, hanem cseh és lengyel forrásból szerzi be az üzemanyagot - jövőre 10-15 kúttal tervezi bővíteni hálózatát. A cég franchise-megállapodással köti magához a kisebb magánkutak tulajdonosait, akik a társaságtól kapják - a hírek szerint a Mol tarifáinál olcsóbban - a benzint, és a forgalom érdekében a nagyokra jellemző 15-20 százalékos kiskereskedelmi árrés felével is beérik. A multiknál egyszerűbb megjelenésű Klubpetrol-kutak előtt kígyóznak is az autósorok, a 95-ös oktánszámú benzin literje ugyanis ott mostanság 260 forintba kerül.

Hasonlóképpen a Tesco üzletláncnál, amely 16 töltőállomást üzemeltet áruházai mellett, és további 12-14-et tervez megnyitni. A Tesco a német érdekeltségű Mabanaft Hungary Kft.-től veszi az üzemanyagot. A cég kommunikációs igazgatója, Danks Emese a forgalomról csupán annyit árult el, hogy havi félmillió tankolást könyvelnek el. A Tesco és a hasonló szisztémával operáló Auchan mellett júliusban két benzinkúttal megjelent a Metro áruházlánc is, amely szintén kereskedelmi forgalmát igyekszik fellendíteni: a Metro-kártyával rendelkező törzsvásárlók átlagosan 10 forintos árkedvezményt kapnak (a 95-ös benzin literje most 266 forint, a dízelé 258 forint), míg a kártya nélküli vásárlók feleekkora kedvezményre számíthatnak.

Szakértők becslése szerint a diszkontkutak együttes idei forgalma elérheti a 200 millió litert. Noha a diszkontkutak közelében lévő "színesek" 5-6 forintot is hajlandóak engedni áraikból, a nagy láncoknál az autósok egyelőre nem számíthatnak jelentősebb árcsökkentésre. Talán januártól - a kormány ugyanis arra készül, hogy 25 százalékról 20-ra mérsékli az üzemanyagokat terhelő áfát, ami a jelenlegi árakkal kalkulálva 10-11 forinttal teheti olcsóbbá az üzemanyagot. A Fidesz-MPSZ szerint az ár tovább mérséklődhetne, ha a kormány engedne a jövedéki adóból is. A mostani mértéket - gázolaj esetében literenkénti 85 forintot, a 98-as oktánszámú benzinnél 103 forintot - egyébként 2001 őszén még az Orbán-kormány állapította meg, de akkor nem vezette be. A közelgő választások előtt ugyanis megállapodott a fuvarozócégek érdekképviseleteivel, hogy 2002 nyaráig nem emelik a jövedéki adót. A moratórium azonban a választások után lejárt, és a Medgyessy-kabinet az előd által ígért mértékűre növelte ezt az adónemet, amihez azóta nem nyúltak.

MINK MÁRIA