1916 - Megalakult az IRA, amely az Ír-sziget, majd az 1920-as évektől - a sziget déli részének függetlenné válása után - Nagy-Britannia részeként megmaradt Észak-Írország elszakadási törekvéseinek egyik legradikálisabb harcosa volt.

1969 - A marxista irányzatot követő úgynevezett Hivatalos IRA-ból kivált az északír katolikusok védelmében keményebb fellépést sürgető Ideiglenes IRA. A nemzetközi közvélemény ma már ezt a szervezetet emlegeti egyszerűen IRA-ként.

1969. augusztus 12. - Derry egyik kerületében, Bogside-ban protestáns fiatalok összecsaptak a katolikusokkal, a zavargás átterjedt Belfastra is.

1969. augusztus 14. - Brit katonákat vezényeltek Ulsterbe a rend fenntartására.

1972. január 30. - Londonderryben, a "véres vasárnapon" brit katonák meggyilkoltak 13 katolikus tüntetőt.

1972. március 24. - Edward Heath brit kormányfő felfüggesztette az északír kormány és parlament működését.

1972. július 21. - A "véres péntekként" emlegetett napon Belfastban alig több mint egy óra alatt 21 bombát robbantottak fel és ezzel 9 embert megöltek az IRA terroristái. 1972-ben az IRA, illetve az unionisták és a biztonsági erők összecsapásaiban összesen 500 ember vesztette életét.

1974. május 17. - Dublinban és Monaghamben 23 embert gyilkoltak meg az IRA pokolgépei.

1974. november 21. - Összesen 21 emberéletet oltottak ki azok a robbanószerkezetek, amelyeket Birmingham két belvárosi kocsmájában hoztak működésbe az IRA gerillái.

1974-1978 - Folytatódtak a merényletek, egyebek közt bomba robbant Edward Heath volt kormányfő házánál és a West Enden.

1979. augusztus 27. - 18 katonát, a királynő unokatestvérét, Lord Mountbattent és két unokáját gyilkolták meg az IRA terroristái.

1981 - Az IRA tíz elítélt tagja, köztük egyik vezetője, George Sand, belehalt a börtönben folytatott éhségsztrájkba.

1983. december 17. - Hat ember életét követelő bombatámadás a londoni Harrods Áruházban.

1984. október 12. - Pokolgép robbant a brit konzervatív párt brightoni értekezletén - öt áldozat, Margaret Thatcher kormányfő megúszta a merényletet.

1985. november 15. - Aláírták az angol-ír megállapodást, amely 60 év óta először adott lehetőséget Dublinnak arra, hogy részt vegyen az északír rendezésben.

1987. november 8. - 11 ember életét követelte az a bombamerénylet, amelyet Enniskillenben egy, az első világháború lezárására emlékező ünnepségen hajtott végre az IRA.

1988. március 7. - A különleges erők egyik egysége Gibraltárban lelőtte az IRA három harcosát.

1993. április 24. - Egy ember meghalt, és több mint félmilliárd fontos kár keletkezett, amikor az IRA bombát robbantott a londoni Cityben.

1993. október 23. - A belfasti Shankill Roadon 10 ember vesztette életét az IRA merényletében.

1993. december 15. - Újabb angol-ír paktum a béke érdekében.

1994. augusztus 31. - Az IRA teljes fegyverszünetet hirdetett, de 1996. február 9-én egy, London Docklands negyedében elkövetett bombamerénylettel felrúgta azt.

1997. július 19. - Az IRA újabb tűzszünetet jelentett be, a szervezet politikai szárnya, a Sinn Féin csatlakozott a béketárgyalásokhoz.

1998. április 10. - Megszületett a nagypénteki békemegállapodás: Belfastban korlátozottan önálló nemzetgyűlést és kormányt, az ír-északír, illetve az ír-brit kapcsolatokban pedig különféle intézményeket hoztak létre.

1998. augusztus 15. - 29 áldozatot követelt az a bombamerénylet, amelyet Omagh városában követett el az úgynevezett Valódi IRA, a katolikus gerillaszervezetből egy évvel korábban kivált, a béketárgyalásokat ellenző csoport.

2001-2005 - Az IRA megkezdte fegyvereinek beszolgáltatását, de a folyamat elakadt, és idén februárban közölték, hogy leállítják a leszerelést.

2005. július 28. - Az IRA bejelentette, hogy felhagy a fegyveres harccal.