A korábban érettségizettek szinte behozhatatlan előnyre tehetnek szert a felvételi pontszámításnál az idén maturáló diákokkal szemben - a kedélyeket hónapok óta borzoló problémával kapcsolatos beadvány jelenleg is az Alkotmánybíróság (AB) előtt van. Magyar Bálint oktatási miniszter módosította miatta a felvételi eljárás rendjéről szóló rendeletét, foglalkozott a témával az oktatási ombudsman, s a napokban adott ki róla állásfoglalást az általános ombudsman helyettese is. Az új érettségi-felvételi rendszerben a százalékos teljesítmény alapján jár az érettségi jegy és a felvételi pont. Középszinten például 80 százalékos teljesítmény még ötös érettségit, ám a maximálisnál kettővel kevesebb, 28 felvételi pontot ér. A nehezebb, emelt szintű érettségire azzal ösztönözték a diákokat, hogy az már 33 százalékos teljesítés esetén is 7 jutalompontot hozhat a konyhára, igaz, az ilyen dolgozat csak 18 "normál" pontot, összesen tehát 25-öt kóstál.

Más a helyzet a korábban érettségizettekkel. Nekik az előző években szerzett jelest maximális, 100 százalékon számolják be, így eleve 30 pont jár érte. Ezt még tetézi, hogy a korábban érettségizettek idén abszolválhatnak egy újabb, emelt szintű matúrát is, s megtehetik, hogy korábbi ötösükért a 30 pontot, az esetleg gyengébb emelt szintű dolgozatért pedig a 7 többletpontot számíttatják be.

A felvételi összpontszám kétféleképpen jöhet össze: vagy a középiskolából hozott, az érettségi jegyekből számított és a felvételi pontok összegeként, vagy az utóbbi duplázásával. Ebből az következik, hogy ha valaki tavaly két ötös érettségi jegyet szerzett a felvételi tárgyaiból, az új számítás szerint - a felvételi pontok duplázásával - ez már eleve a többletpontok nélkül elérhető maximumot, 120 pontot jelent. Ha most mindkét tárgyból emelt szinten csak 33 százalékos eredménnyel ismétel, akkor 134 pontja van. Ezt egy idei, középszintű vizsgával lehetetlen überelni, de emelt szintűvel sem könnyű, ahhoz ugyanis 90 százalékosnál jobb eredményt kellene elérni. Az idén maturálókkal szemben még egy korábbi négyes érettségivel is jó eséllyel lehet indulni, hiszen azt 79 százalékra, s így 27 pontra számítják át. Ez két tárgy esetében, duplázva 108 pont, amit két idei emelt szintű vizsga többletpontjaival, ugyancsak a "maximum" fölé 122-re lehet feltornászni.

Az eljárás ellen a Városmajori Gimnázium szülői közössége - élvezve az iskola támogatását, amelynek igazgatója, Szebedy Tas a Gimnáziumok Országos Szövetségének az elnöke is - indított kampányt és aláírásgyűjtést, s ostromolta beadványaival a hatóságokat. Mind Aáry-Tamás Lajos oktatási ombudsman, mind Takács Albert, az általános ombudsman helyettese elismerte, hogy a szülők érvelése valós alapokon áll. Aáry-Tamás azonban kifejtette azt is, a rendszer újradefiniálása azután, hogy elkezdődött a felvételi folyamat, nagyobb veszélyekkel járhatna, mint ami a szabályok helybenhagyása esetén fenyeget. Takács szerint alkotmányos visszásságot okoz a minisztérium által kitalált mód a korábban érettségizettek eredményeinek beszámítására, ám csak a gyakorlat fényében tudja majd megítélni, mekkora súlyú is ez a hiba. Azt az ombudsman mindenesetre érthetetlennek nevezte, miért kellett a korábban érettségizetteket azzal támogatni, hogy "a régi és az új pontszámítási rendszer számukra kedvezőbb elemeit kiválaszthassák és egyesíthessék". Azaz az még ésszerű előny az ombudsman szerint, ha valaki újra érettségizik, s ha az jobban sikerül neki, akkor azt elismertethesse, de az már nem, hogy egy rosszul sikerült emelt szintű újrázás az eredménybe ne számítson bele, viszont a hét pluszpont járjon érte. Az AB egyelőre adós a válasszal.

A miniszter a felvételi eljárásról szóló rendeletet úgy módosította, hogy saját hatáskörében átcsoportosításokat végez majd a felvételi keretszámokban, ha a szóban forgó problémából valamelyik szakon feszültség keletkezik. A tárca figyeli majd a korábban és az idén érettségizettek arányának alakulását az egyes szakokon, s ha ez a korábbi évektől nagyon eltér, akkor a miniszter közbelép.

Az oktatási tárca szerint az eddigi érettségi rendszerek éppúgy okozhattak sérelmeket, mint a mostani, s hajlandóak is majd a tapasztalatok fényében módosítani a szabályokon. Noha csak alig több mint 3 ezren éltek azzal a jogukkal, hogy az idén próbát tegyenek emelt szinten is, néhány szakon a jelek szerint mégis zavarok várhatók. A Pécsi Tudományegyetem általános orvosi karára például 180 diákot lehet felvenni ebben az évben, ám 323 olyan korábban érettségizett jelentkező van, aki az idén emelt szintű érettségit is tesz. Ha közülük csak minden második indul 120 pontról, már akkor is minimális az esélyük az idén érettségizetteknek a bejutásra. Hasonló a helyzet a többi orvosi karon is, s talán még nehezebb a pszichológia szakokon. Az ELTE száz pszichológus helyére 375, a Károli harminc helyére 265 olyan korábban érettségizett jelentkezett, aki most emelt szinten is próbálkozik.

RIBA ISTVÁN