Alig-alig enyhített a parlament a jövő évi adócsomagban szereplő illetékmódosításokon a kormány eredeti javaslatához képest. Igaz, a törvényhozási szakaszba érve eleve valamelyest szelídültek a pénzügyi tárca nyári elképzelései. Ám még így is meglehetősen durvák a módosítások: a 25 százalékos emelés teljesen "hétköznapinak" számít, némelyik illetékmérték ugyanis a mostani másfél-két és félszeresére nő 2005-től. Kétségtelen persze, hogy az ember nem naponta vált ki útlevelet vagy jogosítványt, vásárol lakást, örököl, válik, pereskedik és jegyeztet be új céget. 2005-ben az ideihez képest 20 milliárd forint többletbefizetés, összességében mintegy 160 milliárd forintos illetékbevétel várható, amiből 99,6 milliárd forint a központi költségvetés, a többi pedig a települési és a megyei önkormányzatok jussa.

A közvéleményben a legnagyobb vihart az kavarta, hogy jövőre megszűnik az értékpapír, illetve az üzletrész örökösödési és ajándékozási illetékmentessége (egyébként egy ideje az MDF öröklés esetén valamennyi vagyontárgyra szeretné kiterjeszteni a mentességet, a legerkölcstelenebbnek tartva ezt az "adónemet"). A változtatás többek között azokat is érinti, akik magánszemélyként látszólag vagyontalanok, mert például adómegtakarítási okokból a lakásuk is cégük nevén fut (a "sima" lakás örökösödési illetéke egyébként jóval alacsonyabb, mint amikor ahhoz cégtulajdonon keresztül jut az ember). A módosítás révén 2005-től hagyaték és ajándék esetén csak a pénz és a takarékbetét (bankszámlán, folyószámlán lévő összeg, ideértve a magán-, továbbá az önkéntes pénztári egyéni számlán lévőket és a kamatokat is) illetékmentes. Nem támogatta ugyanis azt a képviselői javaslatot, hogy 3 millió forintos értékig a közeli hozzátartozók illetékmentesen örökölhessenek értékpapírt, üzletrészt, vagyoni betétet. Ennek révén persze csak a legkisebb cégek, például a kényszer-bt-k lettek volna illeték nélkül rátestálhatók az utódokra.

Szerencsére a kormány által benyújtott változathoz képest finomodott az illetékalap meghatározása az üzletrészek és az értékpapírok öröklése esetén. Az eredeti verzióban az örökölt eszközértékből, a kormány által utóbb támogatott és a parlament által megszavazott változat szerint viszont a cég saját tőkéjének összegéből kell kiindulni az illeték kiszámításánál. Márpedig ez óriási különbség, hiszen az eszközök között - például a beruházásokat, illetve veszteséget finanszírozó - külső hitelek, tagi kölcsönök is szerepelnek, s az ezek után számított illetékkötelezettség alighanem alkotmányossági aggályokat is felvethetett volna (a saját tőke a jegyzett tőkén felül a korábbi évek eredményét is tartalmazza).

Az örökölt, illetve ajándékba kapott értékpapír, üzletrész és vagyoni betét illetékmértéke az általános szabályokhoz igazodva az örökhagyó (ajándékozó) és az örökös (megajándékozott) közti rokonsági foktól, illetve az örökség (ajándék) értékétől függ. A közeli hozzátartozó (például a gyermek, a házastárs) kevesebb illetéket, 18 millió forintig 11 százalékot, az a fölötti részre 35 millió forintig 15 százalékot, a 35 millió forint utáni részre pedig 21 százalékot köteles fizetni. Távoli rokon, például unokatestvér vagy bárki más esetében ugyanezekben az értéksávokban már 21-30-40 százalék az illeték mértéke. Ugyanakkor 2005-től mégsem kell illetéket fizetni abban az esetben, ha a szóban forgó vagyoni elemek öröklési szerződéssel - tartás vagy életjáradék fejében - kerülnek új tulajdonoshoz.

Sokak számára okozhat jelentős érvágást az új lakások illetékének módosítása, jóllehet a sávos mérték változatlan: 4 millió forintig 2 százalék, a fölötte levő részre pedig 6 százalék. Ám jelenleg a 30 millió forint forgalmi értéket meg nem haladó új lakás teljes egészében illetékmentes, 2005-től viszont ugyanebben a lakáskategóriában csak a 15 millió forintos, illetve annál olcsóbb új lakás után nem kell fizetni, így a 20 milliós illetéke 300 ezer forint, a 30 milliósé pedig 900 ezer forint lesz (ha a lakás drágább 30 millió forintnál, változatlanul a teljes összeg illetékköteles). Természetesen amennyiben az új lakás szerzését régi otthona eladásából finanszírozza valaki, továbbra is a két lakás értékkülönbözete után számítandó az illeték.

Növekszenek az egyes okmányok kiadásáért fizetendő eljárási illetékek is, amit a pénzügyi tárca azzal indokolt, hogy ezek mértéke 2001. január 1-je óta változatlan. A mostani valorizációban jócskán van tartalék, ezért talán remélni lehet, hogy az emelés kitart néhány évre. A leggyakrabban igénybe vett szolgáltatások tételei ugyanis (mint például az útlevél, a forgalmi engedély, a törzskönyv illetéke) 50 százalékkal emelkednek. Vállalkozói igazolványért és üzlet működési engedélyéért viszont a mostani összeg dupláját kell fizetni. Az államigazgatási eljárásban hozott elsőfokú határozat elleni fellebbezés minimuma 42 százalékkal (5 ezer forintra), a maximuma pedig 25 százalékkal (500 ezer forintra) nő. A házassági bontóperért a mostani 10 ezer helyett 12 ezer forint, az általános meghatalmazásért 15 ezer helyett 18 ezer forint lesz az illeték. A zártkörű részvénytársaság és a kft cégbejegyzési illetéke 25 százalékkal, 100 ezer forintra, de például a kegyelmi kérvényé, továbbá az igazságügy-miniszterhez vagyoni jellegű joghátrány elengedése iránt beterjesztett kérelem minimumilletéke a korábbi két és félszeresére, 5 ezer forintra nő.