Bemutatták a koszovói rendezési terv menetrendjét
A belgrádi vezetők nem bíznak a rendezési tervben, ők inkább a szerbek és az albánok területi autonómiájában látnák a megoldást.
A 120 oldalas dokumentumot Harri Holkeri, a koszovói ideiglenes ENSZ-igazgatás (UNMIK) vezetője és Bajram Rexhepi koszovói kormányfő tárta a nyilvánosság elé. A rendezési terv olyan helynek írja le Koszovót, amilyet bárki megkívánhat magának: békésnek, jogtisztelőnek, ahol mindenki biztonságban van – hangoztatta a koszovói ideiglenes ENSZ-igazgatás vezetője.
A rendezési terv végrehajtását taglaló dokumentum két héttel azután lát napvilágot, hogy Koszovón véres erőszakhullám söpört végig, amelynek 28 halálos áldozata és több száz sebesültje volt. Leégett közel 350 szerb család otthona, s több mint 30 pravoszláv templom és kolostor. Holkeri szerint az erőszakhullám "rákényszerítette az UNMIK-ot és a pristinai kormányt, hogy megmutassa: a rendezési terv még mindig érvényes". Az ENSZ-adminisztrátor szerint a normák teljesítéséhez szükség lesz Belgrád együttműködésére.
A szerb vezetés nem szimpatizál a rendezési tervvel
Belgrád azonban hamvába holt ötletnek tartja a rendezési tervet. Szerinte a szerbek elleni pogrom is azt bizonyítja, hogy a soknemzetiségű társadalom megteremtése megvalósíthatatlan álom. Belgrád meg akarja értetni a nemzetközi közösséggel, hogy csakis a két etnikum egyfajta különválasztása, a szerbek és az albánok területi autonómiája, a tartomány kantonokra való felosztása szavatolná a békét, illetve a koszovói szerbek fennmaradását és biztonságát.
Egyre világosabb azonban, hogy Belgrád elképzelését nem fogadja el sem Washington, sem Brüsszel. Erre lehet következtetni Marc Grossman politikai ügyekért felelős amerikai külügyi államtitkár minapi belgrádi és pristinai látogatásából, illetve Chris Pattennek, az EU-bizottság külügyi főbiztosának szerzői cikkéből, amely szerdán jelent meg a belgrádi Politika című napilapban. Patten úgy fogalmaz, hogy az etnikai erőszakhullám után Belgrádnak és Pristinának tartózkodnia kell a súlyos politikai gesztusoktól. A tartomány kantonokra való felosztása iránti igény és a függetlenségi követelések nem fogják befolyásolni a végleges döntést Koszovó státusáról, ugyanakkor újabb erőszakhullámok válthatnak ki Koszovóban - figyelmeztet.
A főbiztos írása mellett Politika szerdán - mintegy válaszképpen - közli saját véleményét, amely szerint a nemzetközi közösség sehogyan sem képes elismerni koszovói vereségét, nem keres új megoldásokat, s nem áll el attól az utópiától, amelyre eddigi koszovói politikáját alapozta. A toleráns soknemzetiségű koszovói társadalom utópiája sohasem volt olyan távol a valóságtól, mint a két héttel ezelőtti erőszakhullám után - írta elemzésében a belgrádi lap. (MTI)
A rendezési terv végrehajtását taglaló dokumentum két héttel azután lát napvilágot, hogy Koszovón véres erőszakhullám söpört végig, amelynek 28 halálos áldozata és több száz sebesültje volt. Leégett közel 350 szerb család otthona, s több mint 30 pravoszláv templom és kolostor. Holkeri szerint az erőszakhullám "rákényszerítette az UNMIK-ot és a pristinai kormányt, hogy megmutassa: a rendezési terv még mindig érvényes". Az ENSZ-adminisztrátor szerint a normák teljesítéséhez szükség lesz Belgrád együttműködésére.
A szerb vezetés nem szimpatizál a rendezési tervvel
Belgrád azonban hamvába holt ötletnek tartja a rendezési tervet. Szerinte a szerbek elleni pogrom is azt bizonyítja, hogy a soknemzetiségű társadalom megteremtése megvalósíthatatlan álom. Belgrád meg akarja értetni a nemzetközi közösséggel, hogy csakis a két etnikum egyfajta különválasztása, a szerbek és az albánok területi autonómiája, a tartomány kantonokra való felosztása szavatolná a békét, illetve a koszovói szerbek fennmaradását és biztonságát.
Egyre világosabb azonban, hogy Belgrád elképzelését nem fogadja el sem Washington, sem Brüsszel. Erre lehet következtetni Marc Grossman politikai ügyekért felelős amerikai külügyi államtitkár minapi belgrádi és pristinai látogatásából, illetve Chris Pattennek, az EU-bizottság külügyi főbiztosának szerzői cikkéből, amely szerdán jelent meg a belgrádi Politika című napilapban. Patten úgy fogalmaz, hogy az etnikai erőszakhullám után Belgrádnak és Pristinának tartózkodnia kell a súlyos politikai gesztusoktól. A tartomány kantonokra való felosztása iránti igény és a függetlenségi követelések nem fogják befolyásolni a végleges döntést Koszovó státusáról, ugyanakkor újabb erőszakhullámok válthatnak ki Koszovóban - figyelmeztet.
A főbiztos írása mellett Politika szerdán - mintegy válaszképpen - közli saját véleményét, amely szerint a nemzetközi közösség sehogyan sem képes elismerni koszovói vereségét, nem keres új megoldásokat, s nem áll el attól az utópiától, amelyre eddigi koszovói politikáját alapozta. A toleráns soknemzetiségű koszovói társadalom utópiája sohasem volt olyan távol a valóságtól, mint a két héttel ezelőtti erőszakhullám után - írta elemzésében a belgrádi lap. (MTI)
