A kamatcsökkentés opcióként sem merült fel a legutóbbi jegybanki kamatdöntésen, és a szó is kikerült az iránymutatásból. A jegybank szerint december óta romlottak az inflációs kilátások, a lakossági és vállalati várakozások pedig az indokoltnál még jobban zuhantak. A geopolitikai helyzet bizonytalan, a befektetői hangulat változékony, Magyarország „szembeszeles környezetben” van.
A kamatcsökkentés lekerült az asztalról – derült ki a jegybank kamatdöntéséhez fűzött indoklásból, illetve Virág Barnabás alelnök tájékoztatójából. A jegybank Monetáris Tanácsa korábban az alapkamat 6,5 százalékos szinten tartásáról döntött. A kamattartás nem volt váratlan, a jegybanki kommunikáció azonban egyértelműen szigorúbb hangot ütött meg.
Kamatcsökkentésre vonatkozó opció ezúttal nem volt a monetáris tanács előtt, és a tagok egyhangúan szavaztak a kamattartás mellett. És a kamatcsökkentés puszta említése is kikerült a jövőre vonatkozó iránymutatásból, helyét a „a szigorú monetáris kondíciók fenntartása” váltotta fel.
A Magyar Nemzeti Bank októberben állt meg a kamatcsökkentésekkel, Kandrács Csaba alelnök már akkor jelezte: a Monetáris Tanács ugyan hónapról hónapra eseti, adatvezérelt módon dönt, a jegybank kész huzamos ideig fenntartani a 6,5 százalékos kamatszintet. A kamatszint azóta sem változott, a kommunikáció azonban szigorodott.
Virág Barnabás alelnök ezzel együtt sem akarta kimondani, hogy a kamatcsökkentési ciklus lezártnak tekinthető-e vagy csak hosszú szüneteltetésről van szó
– ezt mindenki saját értelmezésére bízta.
(Zárójelben jegyezzük meg: értelmezésünk szerint a kamatcsökkentési ciklus ezen a ponton nyugodtan lezártnak tekinthető, ahogy a dolgok állnak, egy jó darabig esélytelen újabb kamatvágás.)
A jegybank értékelése szerint a helyzet romlott decemberhez képest. Az inflációs pálya a decemberi, vártnál rosszabb adat miatt feljebb tolódott, az inflációs várakozások megugrottak. Utóbbi jelenségre Virág Barnabás szerint globálisan felkészülhetnek a gazdaságpolitikai döntéshozók, az extrém magas inflációjú időszak után a lakosság és a vállalkozások érzékenyek, és ez nem múlik el egyhamar.
Az infláció azonban januárban még tovább gyorsul, a dezinfláció februárban indul újra. Főleg bázishatások miatt – idén a szolgáltatások nem drágulnak akkora mértékben, mint tavaly, több szolgáltató az előző évre visszatekintő, inflációkövető áremelési gyakorlatot követ. Az infláció februárban kezdődő lassulása a korábban vártnál magasabb szintről indul. Kérdés még, hogy az év elején mekkora áremelések várhatók. December óta a globális nyersanyagárak is emelkedtek.
![](https://img.hvg.hu/Img/27315920-08f2-479a-bc05-0514a7db57d5/056dd5da-e326-4b60-a9e7-f916e994efc4.jpg)
A geopolitikai feszültségek fennállnak – utalt a jegybank arra, hogy bár a kampányában azt ígérte, az új amerikai elnök, Donald Trump nem zárta le egy nap alatt az ukrajnai háborút.
Várhatóan nőni fog a kamatkülönbözet az EU és az USA között utóbbi javára, ami dollárerősödést vetít előre.
Összességében a feltörekvő piacok – mint Magyarország – „szembeszeles közegben” vannak.
Az MNB szerint óvatos, türelmes, stabilitásorientált monetáris politika szükséges, és a szigorú monetáris kondíciók fenntartása indokolt.
Ami a jövőt illeti, a jegybank továbbra is kiemelten figyeli majd az inflációs kilátások alakulását, az ország kockázati megítélésének változását, a pénzügyi piaci stabilitást. Vagyis a forint árfolyamának alakulása továbbra is kiemelt figyelmet kap majd, az ugyanis mindhárom tényező szempontjából fontos.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
![](https://cdn.hvg.hu/img/partolo_tagsag/HVG_hetilap_2_ho_50_off_kampany_03_640x360.png)