A 2006-ban vásárolt telken a budapesti agglomeráció egyik első Lidl-áruháza épülhetett volna fel, ehelyett végül 18 évet kellett várniuk Érdliget lakóinak, hogy újra a városrészen belül intézhessék a nagybevásárlást.
Nem túlzás azt állítani, hogy felnőtt egy generáció, mire az érdligetiek megkapták azt a Lidl-áruházat, amelyről először 2006-ban cikkezett a helyi sajtó: akkor még a város látképének kialakulásában meghatározó szerepet játszó építész, Vajda Gyula által tervezett épület állt a telken, amelyben a városrészi közösségi ház mellett egy CBA-üzlet is helyet kapott. A környék lakóinak végül többet kellett várniuk az új áruházra, mint amennyi ideig a régiben vásárolhattak: az 1989 tavaszán megnyitó üzlet 2006 október 22-én zárt be végleg, a Lidl új, a városban második boltja pedig 2024. december 12. csütörtök reggel fél héttől várja a vásárlókat.
Az önkormányzat 2006 nyarán adta el a telket a német tulajdonú diszkontláncnak, valójában azonban már egy évtizeddel is korábban arról írt a helyi sajtó, hogy az érdligeti CBA „polcait alig-alig töltik fel”, a város pedig vevőt keres a telekre, aki vállalja, hogy új üzletet nyit a régi helyén. Csakhogy az ingatlan nemcsak áruházként, hanem közösségi térként is fontos szerepet töltött be, így amikor az önkormányzat végül megvált tőle, azzal a szándékkal tette, hogy ott ne csak új üzlet, hanem alvárosközpont is épüljön, amely helyben képes kiszolgálni az érdligetiek igényeit.
2006 őszén az addigi szocialista városvezetés helyére a fideszes T. Mészáros Andrást választották polgármesternek az érdiek, a Lidl elképzeléseit azonban nem sokkal később keresztülhúzta a gazdasági válság. Végül 2009-ben került újra napirendre az ügy, a Lidl ekkor a már korábban megvásárolt telek szomszédját, az egykori közösségi házat is megvette az önkormányzattól 82 millió forint plusz áfáért. A Lidl tervei ekkor már jóval visszafogottabbak voltak, mint 2006-ban, a közgyűlésben egy képviselő kifogásolta is, hogy nem épül meg az áhított alvárosközpont, a polgármester azonban közölte: „Amikor Magyarországon sorra állnak le a beruházások, akkor elfogadható a kompromisszum.”
Év végére a Lidl elbontotta az egykori CBA épületét, időközben pedig nyitottak is egy üzletet is a városban, csakhogy azt nem Érdligeten, hanem a városközpontban, az egykori Ritmus-áruház területén. Az elfogadhatónak nevezett megegyezés ellenére azonban a bolt építése nem kezdődött el, sőt 2011-ben már arra panaszkodtak a helyiek, hogy a német cég még csak rendben sem tartja a megvásárolt telket, a környékbelieket viszont folyamatosan zaklatja felvásárlási ajánlataival. A késlekedés okaira 2012 januárjában világított rá T. Mészáros: a polgármester szerint a diszkontóriás előbb sátortetős, külvárosba illő épületet szeretett volna építeni, ez azonban nem felelt meg az önkormányzat elképzeléseinek. Az áruház elő is állt egy új, már a városnak is megfelelő tervvel, amelyre az építési engedélyt is megkapták, ekkor azonban a cég gazdasági okokból meggondolta magát, és visszatért volna a sátortetős terekhez, ezt viszont T. Mészárosék továbbra sem támogatták.
A patthelyzet 2014-ig állt fenn, ekkor az önkormányzat és a cég aláírt egy együttműködési megállapodást, ekkor a cég azt közölte, hogy 2016-ban épülhet fel az új épület. Ez később naiv elképzelésnek bizonyult: egy évvel később, 2015-ben ugyanis a debreceni kormányhivatal lett kijelölve a plázastopként elhíresült törvényben illetékes hatóságként, a Hajdú-Bihar megyei hivatalnak pedig esze ágában sem volt hozzájárulni ahhoz, hogy a Lidl üzletet építsen akár Érden, akár bárhol máshol az országban: egy novemberi közérdekű adatigénylésből kiderült, hogy a német cég 28-szor próbálkozott engedélyek megszerzésével, mindannyiszor sikertelenül.
A kormányhivatali szigor miatt egy időre reménytelennek tűnt az érdligeti Lidl megépítése, hiába indítottak 2018-ban még petíciót is az ügyben a helyiek. Az idő több mint egy évtizedre szinte megállt a Fürdő utcai telken, ezt az is jól mutatja, hogy 2020 nyarán egy olvasói levél tulajdonképpen a 11 évvel korábbiakkal azonos panaszokat fogalmazott meg, a szerző arról írt, hogy „lassan már tarthatatlan a helyzet” a területen. Az ekkor már ellenzéki önkormányzat válaszában kifejtette, hogy részükről és a Lidl részéről már minden akadály elhárult az építkezés elől, a labda azonban továbbra is egy távoli, debreceni térfélen pattog.
2019-ben ugyanis összellenzéki támogatással Csőzik László lett a város polgármestere. „Amikor átvettük a város vezetését, az elsők között volt, hogy a Lidl Magyarország képviselőivel leültünk, és ami még a városra tartozott, rekordgyorsasággal lerendeztük velük” – nyilatkozta lapunknak Szűcs Gábor alpolgármester. Szerinte nem az építéshatóságként eljáró Pest megyei kormányhivatal miatt csúszott az építkezés elkezdése, hanem a Hajdú-Bihar megyei miatt, amelynek szakhatóságként felmentést kellett adnia a plázastop alól.
A helyzetet tovább bonyolította, hogy míg a Fürdő utca az önkormányzat tulajdonában van, addig a Balatoni út a Magyar Közúté, márpedig az ekkor már tizenéve megígért lámpás kereszteződés kialakításához utóbbit is alaposan fel kellett forgatni. Szűcs szerint a Magyar Közút is alapvetően konstruktívan állt az átalakításhoz, de mivel nagy, bürokratikus szervezetről van szó, értelemszerűen hosszabb ideig tartott az engedélyek beszerzése.
A holtpontról végül a 2022-es országgyűlési választás előtt néhány nappal mozdult el a beruházás: a térség fideszes országgyűlési képviselője, Aradszki András ekkor bejelentette, hogy év végéig megkezdődhet az építkezés. Ezt akkor sem a Lidl, sem a kormányhivatal nem tudta megerősíteni a városi sajtónak, 2022 júniusában viszont beigazolódott Aradszki ígérete, a cég megkapta az építési engedélyt a telekre.
Az adminisztratív akadályok elhárulásával már csak az időközben jelentősen megszaladt költségek hátráltatták az építkezést, amely végül az év végén kezdődhetett meg. A Lidl az önkormányzat másfél évtizeddel korábbi kérései közül többnek is eleget tett, így külön mélygarázs és közcélú, kültéri parkoló is épült az áruházhoz, de kialakítottak egy helyiséget, amely akár postaként is szolgálhat, ha a szolgáltató részéről erre szándék mutatkozna – igaz, egyelőre a Magyar Posta nem adta jelét ennek.
„Érdligeten egy nagyon kis területű posta működik, régi álmunk, hogy ez normális helyre tudjon költözni” – idézte fel ezzel kapcsolatban Szűcs. „A postakérdés már 2009-2010-ben is téma volt, már akkor is elutasította a Magyar Posta, hogy áttegye a szolgáltatást egy másik helyre” „ tette hozzá az alpolgármester, aki szerint a Lidl így várhatóan kénytelen lesz másnak kiadni a postai célra kialakított helyiséget.
Idén őszre az áruház épülete és a kereszteződés is elkészült, így ismét a kormányhivatalon volt a sor, hogy meghúzza a ravaszt a startpisztolyon. November közepén az addig türelmesen várakozó érdligetiek körében szárnyra is kapott egy álhír arról, hogy november 18-án, hétfőn már ki is nyit az áruház, végül azonban ehhez képest még majdnem egy hónapot várnia kellett a vásárlóknak – igaz, ez a közel két évtizedes várakozás után már igazán nem jelentett sokat.
Szűcs szerint a megvalósult épület jól illeszkedik a városrészi környezetbe, és ha a szomszédban található egykori legendás Osváth-cukrászda sorsa is rendeződik, azzal megvalósulhat a kívánt városrészi központ. Az új kereszteződéssel kapcsolatban ugyanakkor vannak elégedetlen hangok is, a Magyar Kerékpárosklub szerint „a csomóponton való biztonságos kerékpáros átjutás csak Budapest felől teljesül, azonban Érd belváros és a mellékutcák felől már nem.” Az alpolgármester ezzel kapcsolatban elmondta, hogy ő alapvetően elégedett a csomóponttal: „a gyalogosok számára sokkal biztonságosabb lett,” és van kerékpáros átvezetés is” – mondta Szűcs, hozzátéve, hogy az első számú prioritás az áruház megnyitása volt, de a jövőben megpróbálnak a biciklisek igényeit figyelembe véve javítani a helyzeten.
Összességében az új áruház nagy öröm a városlakók számára – véli Szűcs, aki szerint az érdligetiek eddig csak kocsival tudták intézni nagybevásárlásaikat, amihez a városközpontba vagy a szomszédos Diósdra kellett menniük. Most sokak számára gyalog is elérhetővé vált egy jól felszerelt bevásárlóközpont, ahol az áruház mellett több, kisebb üzlet is nyílhat.
Az érdligeti a Lidl 211. üzlete Magyarországon – árulta el megkeresésünkre az áruházlánc, hozzátéve, hogy az áruház nyitását nagy érdeklődés övezi. A bolt eladótere több mint 1350 négyzetméter, hagyományos és önkiszolgáló kasszák egyaránt várják a vásárlókat. Az építkezés során a Lidl kiemelt figyelmet fordított a fenntarthatóságra is, a megnyitással pedig 50 új kereskedelmi munkahely jön létre. Kérdésekkel fordultunk Aradszki Andráshoz, a térség országgyűlési képviselőjéhez, cikkünk megjelenéséig azonban nem érkezett válasz.
A cikk elkészítéséhez szükséges kutatómunkában nyújtott segítségért köszönettel tartozunk Garai Gábornak és az Érdiszemmel blog csapatának.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.