Ezek a rendszeresen ismétlődő – jogszabálynak nem minősülő – kormányhatározatok azt mutatják, hogy a költségvetési törvény elkészítésekor a kormány, illetve az Országgyűlés rengeteg feladatról nem tudja, valójában mennyibe fognak kerülni.
A kormány, mint szinte hetenként, most is átcsoportosította a költségvetést, de ezúttal szokatlan módon a „hozzájárulás az EU költségvetéséhez” rovatból is elvett 40 milliárd forintot.
A Központi Maradványelszámolási Alapból 26 milliárdot, a Rezsivédelmi Alap önkormányzatok közműszámla-kompenzációjára szánt keretből pedig 26 milliárdot vett ki.
A fő kedvezményezettek:
- egyházi támogatásokra 16 milliárd,
- a Bethlen Gábor Alap működési célú kiadásaira és nemzetpolitikai célú támogatásokra összesen 34 milliárd,
- vasúti fejlesztésre 38 milliárd.
- Emellett most sem maradhatott ki a Miniszterelnöki Kabinetiroda, amely a kormányzati kommunikációval és konzultációval kapcsolatos feladatokra kapott plusz egymilliárdot.
Egy másik táblázat szerint a Rezsivédelmi Alap központi költségvetési szervek kompenzációjára szánt összegből 48 milliárd forintot, az egyházi és civil intézményfenntartók támogatásából 3,3 milliárdot vettek el, illetve osztottak szét. A legnagyobb tételek: a szociális és gyermekvédelmi intézményrendszer 3 milliárdot, a rendőrség 6,7 milliárdot, a Klebelsberg Központ 3,6 milliárdot, a Pénzügyminisztérium Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatósága 28 milliárdot kapott dologi kiadásokra.
A „nem állami felsőoktatási intézmények”, vagyis az alapítványokba kiszervezett és ezért magánintézménynek nevezett, de többségükben az állam által eltartott egyetemek működési kiadásaikra 3,2 milliárdot kaptak, ugyanakkor a nyomorgó megmaradt állami egyetemek dologi költségekre mindössze 174 milliót, a közgyűjtemények 60 milliót, a művészeti intézmények 137 milliót. Igaz, a „köznevelési célú humánszolgáltatás és működési támogatás” keretének 47 milliárdos túllépéséhez hozzájárult a kormány.
Ezek a rendszeresen ismétlődő – jogszabálynak nem minősülő – kormányhatározatok azt mutatják, hogy a költségvetési törvény elkészítésekor a kormány, illetve az Országgyűlés rengeteg feladatról nem tudja, valójában mennyibe fognak kerülni. Ezért írják át a büdzsét rendszeresen, amire a Fidesz-kormány időben felhatalmaztatta magát az államháztartási törvényben.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.