Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Közép-Európához és az EU egészéhez képest is gyenge a magyar munkatermelékenység – mutatta be az MNB. Az iparunk termelékenysége egyáltalán nem javult, a minimális javulást a szolgáltató szektor hozta.
A magyar munka termelékenysége nemcsak az EU, hanem a régió átlagától is elmarad – ez az egyik legfontosabb megállapítása a Magyar Nemzeti Bank friss Termelékenységi jelentésének. Eszerint a honi munkatermelékenység az EU-átlag 64 százalékán áll, az uniós rangsor utolsó részében. Ráadásul lassul is a növekedés: 2017 és 2019 között évente átlagosan 3,3 százalékkal nőtt a termelékenység, azóta csak évi 0,8 százalékkal.
A termelékenység kérdése azért is fontos, mert
mindenki tudta az elmúlt évtizedben, hogy a demográfiai csökkenés előbb-utóbb gazdasági hatásokkal jár
– mondta el Balatoni András, az MNB Közgazdasági előrejelzési és elemzési igazgatója a jelentés bemutatóján.
A magyar gazdaság azért is nőhetett nagyot 2013 és 2019 között, mert sokakat tudtak munkába állítani, szinte teljes foglalkoztatottság állt elő, mostanra viszont ez kifutott. Munkaerő-tartalék nem igazán maradt már, a nyugdíjba vonulók száma pedig annyival nagyobb a pályakezdőkénél, hogy pusztán a dolgozók létszámára nem lehet alapozni a gazdasági növekedést. Ha azt akarjuk, hogy javuljon a gazdaság helyzete, nem marad más megoldás, mint a hatékonyságot növelni.
Pedig a magyarok sokat dolgoznak, csak nem elég hatékonyan
– tette hozzá Balatoni. Magyarországon 39,6 óra a heti átlagos munkaidő, míg az EU-átlagban ez csak 37,1 óra (és ez persze csak az, ami a hivatalos adat).
De hiába: ha azt nézik, hogy egy óra munkával mennyi GDP-t termelünk, akkor a magyar adat az uniós átlag 70,3 százaléka volt 2023-ban. Ehhez képest Csehországban 80,5 Szlovákiában 77,9 százalék a mutató, csak a lengyelek állnak a régióban nálunk rosszabbul, 64,9 százalékon. A magyar adat 2019-ben 67,5 százalékos volt, vagyis csak egy kicsit javítottunk.
Az igazgató arra is külön kitért, hogy a termelékenység növekedését nem úgy kell elképzelni, hogy a gyárakban javulna a helyzet a modern technológia vagy a jobb munkaszervezés miatt.
Az ugyanis, hogy egy kicsivel legalább nőtt a termelékenység 2019 és 2023 között a magyar gazdaságban, teljes egészében a szolgáltató szektornak volt köszönhető, az ipari szektorokban nem mutatható ki statisztikailag értelmezhető növekedés.
Az elmúlt évek sorozatos válságainak egyik hosszú távon is káros hatása az, hogy a cégek egyre kevesebb pénzt költenek innovációra. A magyarországi innováció hatékonysága így most már csak az uniós átlag 55 százalékán áll.
Van azért jó hír is, a magyar kis- és középvállalkozások (kkv) munkatermelékenysége tíz év alatt, 2013 óta 42 százalékkal nőtt, a régiónkban ennél csak a lengyel adat a jobb. De még így is nagyon nagy a kkv-szektor lemaradása ebből a szempontból is a nagy cégekkel szemben, a nagyvállalatok termelékenységének 54 százalékán áll a kicsiké és közepes méretűeké.
A vállalatok digitális érettsége szépen fejlődött az elmúlt években, úgy tűnik, kis csúszással, de elérte a járvány alatti digitalizációs hullám a magyar cégeket is. De a digitális infrastruktúra kiépítettsége hiába lett már az EU-átlag feletti, nem használják ki megfelelően: a digitalizációs hatékonyság az uniós átlag 78 százalékán áll. Az online kereskedelem viszont felfutott a járvány óta, ez 2020-ban még messze az uniós átlag alatt volt, mostanra viszont már az átlag fölé kerültünk.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
