2010 óta 8 százalékkal nőtt a magyar feldolgozóipari termelékenység, ez a legkisebb növekedés az egész régióban, és elmarad az uniós átlagtól is.
A gazdaságkutató rámutat: amikor a termékexport gyengélkedett, a visszaesését a szolgáltatások ellentételezték, ez mentette meg a magyar gazdaságot.
Hiába alacsony a munkanélküliség, annyira gyenge a termelékenység, és olyan képzetlen sok dolgozó, hogy így lehagy minket Közép-Európa nagy része – figyelmeztetett az MNB.
Az ipar, a feldolgozóipar és az infokommunikáció is gyenge eredményeket mutat, egyedül a pénzügyi szférában állunk jól, de az is csak a középmezőnyre elég. A megoldás mások mellett az oktatás, az egészségügy, a kultúra és a szociális szféra fejlesztése lenne, ehhez képest ezekkel a kormány pont nem foglalkozik. Helyettük jönnek az akkugyárak, de az ilyen húzások csak rövid távon lökik meg a GDP-t, azok tovagyűrűző hatása kicsi, mint az már korábban, a gumiabroncs-gyártás felfuttatása után bebizonyosodott.
A versenyképesség nem elsősorban a munkaerő olcsóságából, hanem jóval inkább a termelékenységéből fakad. A kormány viszont nem a termelékenységre, hanem a feldolgozóipari multikra önti a pénzt, amivel konzerválja a kedvezőtlen gazdasági szerkezetet, és a Nyugat-Európához képest alacsony bérszintet. Ehelyett az oktatásra kellene költeni – írja elemzésében a GKI.
Először számszerűsítették amerikai kutatók az éghajlatváltozás hatását a globális mezőgazdasági termelékenységre, és az eredmények meglehetősen lesújtóak. Hiába segít a technológia, ha mi magunk rombolunk.
A minimálbér emelése ugyanis összességében növelte a termelékenységet.
Szingapúr, a soknemzetiségű és sokvallású kis állam a legsikeresebb a negyedik ipari forradalom eredményeinek felhasználásában – állapítja meg a Világgazdasági Fórum jelentése.
Termékenységük csökkenése okozhatta a Neander-völgyi ember kihalását egy új elmélet szerint, amelyet francia egyetem kutatók állítottak fel egy populációs modell alapján.
Két éven belül akár négyszázezer forint is lehet az átlagfizetés a versenyszférában, de ha nem alakul át a gazdasági struktúra, akkor a béremelkedés versenyhátrányt is jelenthet a cégek számára.
Úgy, hogy közben a termelékenységük is nő.
Még szerencse, hogy a feldolgozóipart már nem tartják csupán összeszerelésnek a szakértők.