A minimálbér emelése ugyanis összességében növelte a termelékenységet.
A 8 és fél eurós (mai árfolyamon 2850 forintos) minimál órabért öt éve vezették be Németországban, ahol a munkavállalók 15 százaléka ennél kevesebbet kapott 2015-ben. Ez főként a keleti területekre, az egykori NDK-ra volt igaz.
Ők tehát mindenképp örültek, de a kisvállalkozók közül sokan nem tudták kigazdálkodni a minimálbért és csődbe mentek. Épp ez növelte viszont a termelékenységet – mutat rá a University College London (UCL) és a német Munkaerőpiaci kutatóintézet (AIB) által készített tanulmány. A csődbe jutott kis cégekből ugyanis a munkavállalók átmentek a nagyobbakhoz, ahol lényegesen hatékonyabban dolgozhattak – számol be a közszolgálati Deutsche Welle.
A minimálbér bevezetését megelőző években heves vita folyt arról, hogy nem okoz-e nagyarányú munkanélküliséget a béremelés? Ez végül, a fenti folyamatok miatt nem következett be.
A kedvező tendenciák miatt a döntéshozók felemelték a minimális órabért 9 euró 35 centre (3 130 forint). Jövőre újabb emelés következik, így minden bizonnyal 10 euró (3 340 forint) fölé kerül a minimálbér. Sőt, vannak olyan pártok Németországban, melyek 12 eurós minimálbért is bevezethetőnek tartanak anélkül, hogy sérüljenek a munkaadók és a munkavállalók érdekei Németországban.