Péntek hajnalban a Magyarok istene megrázta az Égi dunnát, vagyis most télen először leesett pár centi hó, mire rögtön fel is borult az ország közúti és vasúti közlekedése, hiába tudta mindenki már napokkal előre, hogy jön a csapadék. A MÁV-nál ráadásul nemcsak fizikai fennakadások alakultak ki, de az online jegyvásárlás is beledermedt az amúgy elég lágy havazásba.

A kormány, mintha csak megérezte volna a közelgő fiaskót, még csütörtök késő este 15 milliárd forintnyi pluszpénzt ítélt meg az állami vasúttársaságnak – a pénzt fejlesztésekre használhatják majd fel. Még pár napot kell visszatekernünk, és láthatjuk, hogy az Építési és Közlekedési Minisztérium már azt is bemutatta, hogyan akarják átalakítani a vasutat. Létrehozzák például a nemzet közlekedési vállalatát.

A hóval és a MÁV-val együtt estek a beruházások is, mit estek, zuhantak tovább. A KSH jelentése alapján az idei harmadik negyedévben a szezonálisan kiigazított adatok szerint 14,9 százalékkal lett kisebb a volumenük az egy évvel korábbihoz képest. A második negyedévhez képest pedig 2,5 százalékos a mínusz. A fizetések közben nőttek, szeptemberben a bruttó átlagkereset 627,4 ezer forint volt, 12,5 százalékkal meghaladva az egy évvel korábbit, nettóban az emelkedés 12,3 százalékos volt, és 432,2 ezerre jött ki. Egy friss felmérés szerint azonban legalábbis a magyar céges dolgozók fele elégedetlen a bérével, és a többségük azt tervezi, hogy ha lehetősége lesz rá, egy éven belül állást vált. Csak hát a piaci realitások és kilátások alapján nem nagyon lesz rá lehetősége.

Autógyári munka.

Fazekas István

Ha már szóba kerültek a bérek: a héten az is kiderült, mennyi lehet januártól a minimálbér és a garantált bérminimum. Előbbi 9, utóbbi 7 százalékkal emelkedhet. Hogy ez jó hír-e vagy sem (emelkedhetne többet vs. legalább nem kisebb lett az emelés), az nézőpont kérdése, az viszont valóban jó hír, hogy – éles váltás! – a gyenge-közepes évük ellenére nem emelnek árat karácsonyra a haltermelők, így a tavalyi áron lehet majd kapni a halászlébe valót. Vagy mondhatjuk, hogy ez se jó hír, mert még pl. olcsóbb is lehetne.

Nagy koponyák

Orbán Viktor kormányfő gazdasági ügyekben is megszólalt a héten, az MNB Budapest Eurasia Forum nevű rendezvényén. Itt mondjuk arról beszélt, hogy milyen nehéz a hatvanas éveik elején járó férfiaknak elfogadni az öregedést, de ezt tényleg a gazdasággal kapcsolatban mondta el, becsszó! A miniszterelnök előzenekara pedig a Matolcsy György MNB-elnök volt, aki a warm-up jamjében egyebek mellett a szingularitásról is értekezett.

Ezek kicsit elrugaszkodottabb, vizionáriusabb értekezések voltak, de egészen konkrét kormánytervekre is fény derült a héten. Az Európai Bizottságnak benyújtott Középtávú költségvetési-strukturális tervben arról írtak, hogy 2030-ig még 500 ezer munkahelyet akarnak, melyet a fiatalok mellett idősekkel is feltöltenének – meg hát rengeteg vendégmunkással, mivel a 20-64 éves magyarok létszáma akkorra az optimista számítás szerint is csak 250 ezer fő lesz.

Orbán és Matolcsy után beszéljünk kicsit korunk egyik másik hőséről, Magyar Péterről is. A hangfelvételesdit és az országjárást most mellőzzük – bőven beszámoltunk mindkét eseményláncolatról az Itthon rovatban –, de volt a Tisza Párt elnökének egy olyan gazdasági kijelentése, melynek érdemes volt utánajárnunk. Magyar nemrég kiugrott Lengyelországba, és azt mondta, az ottani boltokban olcsóbb az étel, mint Magyarországon, pedig ott magasabbak is a fizetések, majd elismételte egyik kampányígéretét, hogy ha miniszterelnök lesz, azonnal lecsökkenti az élelmiszeráfát. Amit a lengyel árakról mondott, abban van igazság, az áfacsökkentés kérdése viszont nem ilyen egyszerű:

Máshogy kivéreztetett városok, törvénnyel támogatott drágulás

A MÁV-val kapcsolatban érintettük már a heti Magyar Közlönyöket, de nemcsak a vasúttársaság plusz fejlesztési pénzeiről intézkedett ilyen úton a kormány, hanem hozzányúltak az extraprofitadóhoz is. Csütörtök késő este módosították a 2022-es rendeletet, és a korábbi bejelentéseknek megfelelően 2025-re is kiterjesztették a sarcot. És kijavítottak egy korábbi hibát is.

Szintén a közlönyben jött le, de még kedden késő este, hogy január elsejétől új szabályok lépnek érvénybe, melyeknek köszönhetően csökken a mikrovállalkozások villanyszámlája. De 2025-től várhatóan megszűnnek a különleges gazdasági övezetek is, csak ezt még nem kormányrendelet írja elő, hanem egy törvénymódosító rendelkezik róla. Ha megszavazza a parlament – miért is ne tenné –, akkor majdnem a teljes, korábbi törvény hatályát veszti, pár paragrafus marad csak belőle mutatóba. Az érintett városoktól persze a továbbiakban is elveszik majd az adóbevételeket, csak már más módon.

Aztán olyan törvénymódosítást is benyújtott a kormány a parlamentnek, mely lehetővé teszi, hogy a mostaninál is drágábban épülhessen meg Paks II., azzal az indoklással, hogy a beruházás meghiúsulása nagyobb kárt okozna, mint ha drágábban fejeznék be. A bökkenő az, hogy az orosz felet már évekkel ezelőtt kiszoríthatta volna a kormány, ha lett volna erre benne akarat, és a francia Framatome-mal közösen egyfajta Paks III. projektbe fogott volna.

Költségvetési blokk

Egészségügyi blokk

Jól laknánk, ha lehetne

A héten kiderült, milyen feltételekkel lehet jövőre 5 százalékos kamat mellett lakáshitelt felvenni. Például a hitelt igénylő lakásvásárlónak 35 évesnél fiatalabbnak kell lennie, de a többi feltétel már a kiszemelt ingatlan méretéről, négyzetméteráráról és energetikai besorolásáról is szigorú szabályokat hoz – nincs sok lakás a piacon, ami megfelel az előírásoknak. Az árral szemben szabott feltételen rögtön rengeteg ingatlan elhasal: mint az MNB rámutatott, az EU-átlag négyszeresével drágulnak a magyar lakások. Amúgy most az országban összességében 16 ezer forinttól a 3,8 millióig szórnak a négyzetméterárak. Hogy ezek egészen kicsi területi egységekre – konkrétan utcákra – lebontva, hogy alakulnak, azt ide kattintva lehet megnézni.

A kormány Új gazdasági akciótervének egyik célja a háztartási hitelállomány – köztük tehát a lakáshitel-állomány – növelése, de ez a GKI Gazdaságkutató elemzése szerint nem tűnik reálisnak, mert a szóba jöhető, hitelképes magyar háztartások túlnyomó részének már így is van törleszteni valója, nem valószínű, hogy bevállalnának újabb kölcsönöket.

Na de januártól jön egy újítás, a kormány lakhatási támogatással segíti a fiatalok lakáskörülményeinek javítását: január 1-jétől a munkáltató akár havi 150 ezer forintig, azaz éves szinten maximum 1,8 millió forintig albérletidíj- vagy lakáshiteltörlesztőrészlet-támogatást utalhat 35 év alatti fiatal munkavállalói számára.

Az ukrajnai háború, a gazdaság és Magyarország

A héten volt ezer napja, hogy Oroszország lerohanta Ukrajnát. A tragikus napfordulón megnéztük, hogy Vlagyimir Putyin inváziójának milyen gazdasági következményei voltak a világban és külön Magyarországon. Aztán azt is megnéztük, hogy a háborúnak és következményeinek milyen hatása volt Oroszország gazdaságára. Egyik cikk se vidám olvasmány.

A héten a leköszönő Joe Biden szankció alá vonta a Gazprombankot is, mire a forint kétéves mélypontra süllyedt a dollárral szemben a hírre, Szijjártó Péter pedig arról beszélt: a kormány jogászai vizsgálják a helyzetet. Meg egészen szokatlanul őszinte hangot megütve arról is, hogy az orosz bankkal szembeni szankció a magyar szuverenitás ellen intézett támadás. További háborús-gazdasági fejleménye volt a hétnek, hogy kiderült: jövő májustól felszámolhatják azt a céget, amely megsérti az Oroszország elleni uniós szankciókat. Miközben egyre nehezebb feladat annak megítélése, jogszerű-e egy adott orosz vagy fehérorosz partnerrel üzletelni.

Volt egy kis, de annál nagyobbat szóló félreértés is a héten a Mol-Oroszország viszonylatban. Bacsa György, az olajtársaság ügyvezetője a Politico szerint azt nyilatkozta nekik, hogy a Mol hajlandó lenne leválni az orosz olajról „pár száz millió euró” EU-s támogatásért cserébe. Másnap Bacsa a Bloomberg-nek cáfolt, azt mondta, félreértették szavait, és a magyar és a szlovák gazdaság nem tud meglenni orosz nyersolaj nélkül.

Európa és mi: Szijjártó megígérte, hogy megoldjuk Szlovákia ellátását, ha Ukrajna elzárja a gázcsapot, mert Ján Slota utódja a külügyminiszter szerint „jó barátja Magyarországnak”. Az Európai Bizottság cáfolja a kormány állítását, szerintük ők nem kérték a 13. havi nyugdíj eltörlését. Uniós miniszterek pedig emelnék orosz és fehérorosz importra kivetett vámokat, Szijjártó viszont nem.

Nagy cégek itthon és másutt

Dunavarsányban épít gyárat és raktárközpontot a legnagyobb koreai élelmiszeripari cég, a CJ Foods, a kormány pedig ötmilliárd forintot ad a projektbe. A Richter pedig Kazahsztánba készül, de magyar agrárcégek is beruháznak a közép-ázsiai országban, sőt, a helyi útdíjfizető-konzorciumba is beszáll egy nem megnevezett magyar vállalat Szijjártó szerda délutáni bejelentése szerint.

A debreceni CATL-gyár építése célegyenesbe fordult, sőt, a kínai akkumulátorgyártó társaság, mint bejelentette, már a gyártást is elkezdte, és nem is most, hanem már szeptemberben. De ez még nem a cellagyártás, hanem a modulok gyártása, ez a finisbe fordult gyárépületük mellett, egy ideiglenesen bérelt csarnokban történik. Debrecenben pedig a héten leszállt az első Kínából érkezett cargójárat is. A továbbiakban heti négy ilyen landol majd a város repterén.

Az EU velünk ellentétben továbbra is megtartaná a karnyújtásnyi távolságot Kínától. Legalábbis a Financial Times úgy értesült, felmerült a lehetősége annak, hogy kényszerítenék a kínai cégeket: uniós támogatásokért cserébe adjanak át technológiát az európai vállalkozásoknak. Ezzel épp a már bejáratott, a betelepülni vágyó nyugati cégekkel szembeni kínai eljárást másolnák le egyébként.

Cégek felszámolás alatt, cégek feljövőben

Bankok

Bizonytalan maradt a geopolitika helyzete, és a magyar gazdaság sincs a legjobb állapotában, így aztán az MNB kedden úgy döntött, marad a szeptember óta tartott szintjén az alapkamat. Virág Barnabás alelnök a kamatdöntés utáni háttérbeszélgetésen azt mondta, csak akkor lehet beindítani a gazdasági növekedést, ha az infláció árnyékát is eltöröljük, márpedig a jegybank várakozásánál jóval gyengébb a forint, emellett az adópolitika is felfelé lökheti az árakat, ráadásul élnek a rossz emlékek, még mindig sokan tervezik úgy a pénzügyi döntéseiket, mint ha a valósnál sokkal nagyobb volna az infláció.

Megszűnik az MBH Bank anyavállalata, a Magyar Bankholding, de a valódi tulajdonosi viszonyokat továbbra is titkolják. A tulajok közül csak (a már amúgy is ismert) Mészáros Lőrinc nevezte meg magát, de az ő tulajdonrészének aránya sem tudható pontosan a nyilvánossággal is megosztott adatokból.

Hétköznapjaink

A kisboltokban jelenleg nemhogy automata, de még kézi palackvisszaváltás sincs, hiszen ma még csak minden 20-25. egységben foglalkoznak visszaváltással. Márpedig, ha ez nem változik, akkor könnyen tovább romolhat a kisboltosok piaci pozíciója.

Az országgyűlés törvényalkotási bizottsága a jövő heti szavazás előtt 109 módosító javaslatot fogadott el a jövő évi adócsomaghoz. Köztük például olyat, mellyel szabályozzák a borravaló adómentességét, és büntetik a tartós befektetési számla idő előtti feltörését. De olyat is, mely értelmében egy évvel elhalasztják a regisztrációs adó inflációkövető emelését, és megtartják a fizetési kérelem nevű, az ügyfeleknek kedvező átutalási formát. SZÉP-kártyás fejlemények: új zsebet kap a kártya, 120 ezer forinttal nő az évente kifizethető összeg, és jövőre már kondibérletet is vehetünk vele.

Végül: Kasszakulcsunk is volt a héten, ezúttal a rezsicsökkentést jártuk benne körül: