A nagy átlagnál sokkal jobban drágulnak azok a termékek, amelyeket jellemzően a gyerekek vesznek – számolta ki a K&H.
7 százalékos inflációval találkoztak a gyerekek idén októberben, több, mint kétszer akkorával, mint az országos 3,2 százalékos áremelkedés – számolt a K&H. A bank rendszeresen elkészíti a gyerekinfláció mutatóját, mégpedig úgy, hogy a hivatalos inflációs adatból kiemel néhány olyan árut, amelyet a gyerekek gyakrabban fogyasztanak.
Nem is csoda, hogy sokkal magasabb ez a mutató az országos inflációnál: a teljes inflációt októberben az tartotta viszonylag alacsonyan, hogy a benzin egy kicsivel, a használt autó pedig olcsóbb volt, mint egy éve, az egészségügyi szolgáltatások árai nagyot estek – nyilván egyiknek sem a gyerekek a célcsoportja. Az élelmiszerek viszont, amiket életkortól függetlenül mindenki vesz, akkorát drágultak októberben, mint idén még egyszer sem.
A tavaly ilyenkorihoz képest a megvizsgált termékek közül a kakaós csiga volt az, amelynek az ára gyakorlatilag nem változott: a KSH hivatalos országos átlagára tavaly ilyenkor 252 forint volt, most 251. Olcsóbb lett a gyümölcsjoghurt, amely az idei októbert átlagosan 200 forinton zárta, miközben egy éve még 217 forintnál tartott.
A többi termék ára viszont jelentősen nőtt. A narancslé az idén 988 forintba került októberben, 32 százalékkal többe, mint egy évvel korábban. A hamburgernél 11 százalékos emelkedés után már 1760 forintnál tart az átlagár. Emelkedett a hátizsák és a szemüvegkeret ára is, előbbié 9,6 százalékkal 12 510 forintra, utóbbié 5,6 százalékkal 26 450 forintra.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.