Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Az Ukrajnának adott katonai segítség a német bruttó hazai össztermék mindössze 0,1 százalékát teszi ki, ami elmarad a korábbi nemzetközi háborúk, például az 1991-es Öbölháború katonai kiadásaitól – írja a Kieli Világgazdasági Intézet (Kiel Institut für Weltwirtschaft – IFW Kiel) frissen publikált jelentésében. Ellenben Oroszország győzelme esetén jóval magasabb, a mostaninál akár 10-20-szor magasabb költségek terhelnék a német büdzsét a várhatóan intenzívebb fegyverkezés, a menekültek magasabb száma, valamint az Ukrajnával való gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok megszakadása miatt.
Az intézet szerint Németország gazdasági önérdeke, hogy fenntartsa, sőt növelje az Ukrajnának szánt támogatás mértékét. A békéhez vezető út ugyanis akkor nyílhat meg az IFW értékelése szerint, ha Oroszország felismeri, hogy katonai úton nem nyerheti meg a háborút, illetve a katonai győzelem költsége túl magassá válik az orosz rezsim számára. Márpedig a Nyugat együttes fellépése rontana Oroszország kilátásain, és egyedül ez kényszerítheti tárgyalóasztalhoz az agresszort.
Az IFW a jelentést annak hatására adta ki, hogy az elmúlt időszakban egyre több politikai erő, köztük a kormánykoalícióban is helyet kapó Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW), valamint a szélsőjobboldali AfD (utóbbi a háború kirobbanása óta) sem támogatja Ukrajna katonai támogatását. Az okok hasonlóak ahhoz, amit a magyar kormány is folyamatosan mantrázik: a támogatás elnyújtja a háborút Ukrajnában, aminek a levét az EU polgárai isszák meg, a pénzt pedig a német gazdaság megerősítésére kellene fordítani. Az Ukrajnának szánt támogatás kérdése ráadásul a legtöbb donorországban belpolitikai játszmák szintjére süllyedt az elmúlt két évben, amint ezt ebben a cikkben is bemutattuk.
Ugyanakkor az intézet munkatársai úgy számolnak, hogy Oroszország győzelme esetén a német GDP 1-2 százalékát kellene a negatív hatások kezelésére fordítani, ami 10-20-szorosa annak az összegnek, amivel Németország jelenleg támogatja Ukrajnát. Ez 2022 februárja óta mindössze 10,6 milliárd eurót tett ki, ami az éves GDP 0,1 százalékát jelenti – szemben például az 1990-91-es Öbölháború esetén mért 0,6 százalékkal, ami az akkori német költségvetés 4 százalékát tette ki.
Növekvő katonai és szociális kiadások
Ukrajna veresége esetén Németországot egy sor váratlan költség terhelné. Egyrészt növelnie kellene a NATO-nak fizetendő hozzájárulását, hogy biztosítsák az Oroszországgal szomszédos balti államok biztonságát, a katonai kiadások várhatóan a német GDP 0,5-1 százalékára emelkednének.
Emellett sok ukrán menekült érkezne az országba. Az Oroszország által korábban elfoglalt (hivatalosan szakadár) tartományok ukrán menekültjeinek számát alapul véve, az intézet úgy számol, hogy orosz győzelem és egy ukrán bábkormány felállítása esetén 9-19 millió további ukrán állampolgár távozhat az országból, ebből 2-4 millió fő települhet le tartósan Németországban.
Az OECD számításai alapján ez évente 24-49 milliárd eurós, a GDP 0,57-1,14 százalékát kitevő többletkiadást jelenthet a német állam számára, amely fokozatosan csökken, ahogy a menekültek elfoglalják helyüket a német munkaerőpiacon. A kutatók megjegyzik azonban, hogy az ukrán ajkú népesség ilyen irányú integrációja eddig is lassú volt, a dolgozó korú menekültek mindössze 18 százaléka helyezkedett el Németországban.
Harmadrészt, az Oroszország győzelmével járó forgatókönyv esetén a német export 7 milliárd euróval csökkenne, 2 milliárd euró értékű közvetlen tőkebefektetés pedig elveszne, ez a GDP körülbelül 0,1 százalékát tenné ki összesen, amíg a kiviteli irányok megváltozásával visszarendeződne az export.
Az erődemonstráció az egyedül járható út
Indirekt módon pedig a Nyugat elrettentő erejének aláásása még gyakoribbá tenné a nemzetközi konfliktusokat, ami további veszteségeket okozna a kieső kereskedelmi bevételek és az elmaradt gazdasági növekedés miatt.
A nyugati demokráciák hiteles és szilárd elkötelezettsége Ukrajna védelmére küldené ezt a jelet. Az orosz gazdaságnál kilencszer akkora gazdasággal, Egyedül Európának kellene képesnek lennie egy ilyen elrettentő stratégia végrehajtására, ha növhttps://hvg.hu/cimke/h%C3%A1bor%C3%BAelné védelmi ipari teljesítményét, és elkötelezné magát amellett, hogy geopolitikailag megkerülhetetlen szereplővé váljon – fogalmaznak az intézet munkatársai.
Ráadásul Németország pénzügyi támogatása az éves GDP tükrében globális összevetésben is legfeljebb szerénynek mondható, noha beszédes, hogy az Egyesült Államok és Franciaország még ezt a 0,1 százalékos arányt is alulmúlja.
Az orosz rezsim számára a béketárgyalás csak akkor merülhet fel, ha világos, hogy a háborút nem tudja megnyerni katonai eszközökkel, és nem alapozhat Ukrajna kimerülésére vagy a nyugati támogatás összeomlására, és ha a katonai győzelem költsége elfogadhatatlanná válik. Mivel az Európai Unió összesített GDP-je kilencszer, míg ipari termelékenysége közel 5,5-szer nagyobb Oroszországénál, egyedül Európa is el tudná rettenteni az agresszort a háború folytatásáról – foglalják össze a lényeget az IFW munkatársai.
Nyitókép: Ukrán menekültek a berlini főpályaudvaron 2022. március 14-én.
* * * Lakástámogatás meglévő és vállalt gyermekek után
A lakástámogatási rendszer egyik legfontosabb eleme a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK). Az igénylők lakáscéljuk megvalósításához 600 ezer és 10 millió forint közötti összeget kaphatnak meglévő és vállalt gyermekük után. A Bankmonitor CSOK kalkulátorával a támogatási jogosultság könnyen ellenőrizhető, de azt is meg lehet tudni, hogy igényelhető-e a támogatáshoz kapcsolódó kedvezményes CSOK-hitel
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
