„Pont a legfontosabb részre megérkezett” – ezzel köszöntötte a Portfolio.hu Budapest Economic Forumának első előadását tartó Csányi Sándor OTP-vezér a jó húsz perc késéssel befutó Nagy Márton nemzetgazdasági minisztert. Az OTP Bank elnök-vezérigazgatója már kezdésként is azzal nyitott, sajnálja, hogy a napi programban szereplő két miniszter még nem érkezett meg, pedig érdemes lett volna, ha meghallgatják, mik a magyar bankrendszer kihívásai, de

Nagy Mártont kevésbé sajnálom, mert ő mindent tud anélkül, hogy meghallgatná.

Csányi nyilvánvalóan nem arra utalt, hogy Nagy Márton annyira okos és tájékozott ember volna, akinek nincs szüksége némi fejtágításra, sokkal inkább arra, hogy önfejű és agresszív. Ez egyébként nagyjából köztudott, de ha nem volna az, kívülről is nyilvánvaló, hiszen a nemzetgazdasági miniszter a gazdaságpolitikai eszköztár normál részének tekinti, hogy berendel magához cégvezetőket, ágazati képviselőket, jó esetben csak a szőnyeg szélére állítja őket, rossz esetben követel és zsarol. Megtapasztalták már ezt a benzinkutasok, az élelmiszer-kiskereskedelmi szereplők, és éppenséggel a bankok. Mindezt úgy teszi a miniszter – mint a bankszektor előtt álló „kihívások” legközvetlenebb kormányzati felelőse –, hogy elég jól tisztában van vele, mivel küszködnek az általa regulázott szereplők.

Kicsit sem meglepő, hogy az amúgy is különterhek alatt nyögő bankok nyakába még újabb plusz terheket (még egy különadó, megemelt tranzakciós illeték, kamatstopok, kamatplafonok) varró Nagy Márton Csányi Sándor bögyében van. Még mindig – vagy már megint –, Nagyot ugyanis jól ismeri MNB-alelnöki korából. A mostani miniszternek már akkoriban akadt olyan megjegyzése, ami miatt az OTP külön levélben fordult hozzá.

Csányi a „kormánynak” általában is odamondott: „Nem nagyon van olyan kormány a régióban, amely ennyire aktívan avatkozna be a bankok működésébe, mint a magyar. A bankszektor terhei nemcsak magasak, hanem kiszámíthatatlanok is,

olyan adókat kaptunk a nyakunkba, amilyeneket más nem, és ami ígéretek elhangzottak egy adó bevezetésénél, az nem teljesült.”

Utóbbi kritika teljesen jogos, a legújabb kori intézkedések közül kiemelhető az ideiglenesnek ígért úgynevezett extraprofit különadó, amely még mindig él. Vagy akár az alap bankadó, amelyet a kormány annak idején szintén ideiglenesként vezetett be, de még mindig él. És akkor nem tudjuk, mi mindent ígért már a kormány háttértárgyalásokon a bankoknak.

Csányi Sándor és Hernádi Zsolt.

Fazekas István

A simulékony erős ember

Aki nem követné Csányi Sándor standupos munkásságát, annak eláruljuk: a bankvezérnek van humora, szeret szurkálódni és csipkelődni, az irónia – önmagával és saját helyzetével szemben is – a vérében van, illetve a szemében. Ilyenkor huncutul hunyorít. Máskor a maga lassú, kimért stílusában dühösen kritizál – se nem huncutul, se nem hunyorítva.

Azt is tudni érdemes róla, hogy hajlamos magát kicsit jobban elengedni a kelleténél. A legutóbbi OTP-közgyűlésen például különösebb kínvallatás nélkül olyan szépen körülrajzolta, mely bank megvásárlására készül az OTP (a balti Luminoréra), hogy a jegybank kénytelen volt megbírságolni, az ugyanis akkor még bizalmas információ volt, amelyet egy tőzsdei vállalatnak nem ilyen formában és csatornán kellett volna bejelentenie.

Tudni érdemes továbbá Csányi Sándorról, hogy mára kis túlzással ő az utolsó fontos gazdasági szereplő, aki megengedi magának, hogy nyíltan kritizálja a kormányt. Ez persze leginkább elkeserítő a hazai közállapotok minőségét illetően

egyáltalán nem normális, hogy néhány tényleg fajsúlyos szereplőtől eltekintve senki sem akar vagy mer akár a normál érdekellentétekből fakadó kritikát megfogalmazni.

Hogy ez miért és miként lehetséges Csányinak, azt számos beszédében és interjújában nagyjából elég pontosan felvázolta. Az OTP elnök-vezérigazgatójaként és nagyrészvényeseként, az egyik legnagyobb agrárvállalkozóként, az egyik legtehetősebb (a 100 leggazdagabb című kiadvány 2024-es kiadása kereken 700 milliárd forint becsült vagyonnal a második helyre tette, Mészáros Lőrinc mögé) magyarként

hatalmas ember. Aki jóban van Orbán Viktorral, de tudja, hol a helye.

2014-ben a Hir24-nek adott interjúban azt mondta:

Nem félek én senkitől, semmitől. Úgy érzem, okom sincs rá.

Ugyanitt megerősítette, amit korábban mondott: a kétharmaddal regnáló miniszterelnökre elefántként, míg önmagára kisegérként tekint. Máshol arról is nyíltan beszélt, hogy azért tud és mer nyílt kritikákat megfogalmazni, mert amúgy jó viszonyban van a miniszterelnökkel, bármit, amit nyilvánosan mond elmond vagy elmondana neki is négyszemközt.

Orbán személye azért nagyrészt tabu

Csányi kritikáinak a fentieknek megfelelően nagyjából éles korláta van, és ez a korlát egy Orbán Viktor formájú területet határol körbe. Csányinak nem szokása direktben kritizálni a miniszterelnököt, ha a kritikája általános, például valamely, a bankokat érintő intézkedés a tárgya, akkor legföljebb a „kormányról” beszél. Nem a miniszterelnökről, miközben ha valaki, akkor az OTP első embere pontosan tudja, hogy semmiféle kormányzati intézkedés nem valósulhat meg a kormányfő tudta és döntése nélkül.

Szőrmentén azért magának a miniszterelnöknek is odaszúr alkalomadtán. Például a HVG-nek adott interjúban 2019-ben így jellemezte Orbánt: „Ő sok emberrel beszél, sok véleményt meghallgat, és sokkal befogadóbb, mint általában hiszik.  Az én véleményemet is meghallgatja, bár amikor a bankoknak rendkívül káros különadókat és az egész gazdaságra nézve hátrányos tranzakciós illetéket bevezették, mintha elfeledkezett volna erről.”

Sőt, egy alkalommal még Orbán szerelemprojektjét, a felcsúti fociakadémiát is elővette – mint a labdarúgó szövetség, az MLSZ elnöke. Ez 2016-ban történt, a válogatott akkori edzője, Bernd Storck kritizálta az akadémiát, amit a felcsútiak kikértek maguknak. Ezen a ponton szállt be a vitába Csányi, felhívva az akadémia figyelmét, hogy nagyobbrészt állami pénzből működik.

Ha a bankvezér nem beszélne róla, akkor is nyilvánvaló lenne, hogy Orbánnal jóban van, hiszen rendszeresen néznek együtt meccset. Csányi szerint ilyenkor nem beszélnek üzletről vagy politikáról, azt külön intézik.

Sosem árulta el, előfordult-e, hogy komoly dolgokról – mármint a focinál komolyabb dolgokról – beszéltek, amikor a miniszterelnök az OTP magángépét vette igénybe. Ezekről az utakról csak annyit árut el, hogy Orbán azokat mindig kifizette.

A futballvezető esete a Twitter-huszárral és a hazug pártszóvivővel

Az utóbbi években Csányi és a Fidesz nyilvános viszonya már-már idillinek nevezhető – ahhoz képest, amilyen a 2010-es évek elején és közepén volt. A bankvezér mostanában is rendszeresen kritizálja a bankszektort hátrányosan érintő intézkedéseket – és mint látható, azt, akinek a fejéből ezek kipattannak. Vagy éppen az állam által Mészáros Lőrincnek összerakott MBH bankot, áttételesen pedig a „magyar” többségi tulajdont valamiféle pozitívumként feltüntetni igyekvő politikai akaratot. Kritizálta már a „rezsicsökkentést” és magánkórház-tulajdonosként az állami egészségügy, vagy legalábbis a sürgősségi ellátás állapotát. Kritizálta a politikai sárdobálást általában, majd nagyon célzatosan, mintegy dafkéból meghívta meccset nézni Karácsony Gergely és Fekete-Győr Andrást.

Csányi Sándor és Orbán Viktor 2022-ben

AfP / Miguel Medina

Mindez azonban semmi a 2010-es évek elejéhez és közepéhez képest, voltak ugyanis pillanatok, amikor egyesek már azt találgatták, hogy „háború” zajlik-e a Fidesz és Csányi közt, illetve hogy kiadták-e rá a „kilövési engedélyt”. Nem adták – akit ki akartak lőni, azt ki is lőtték, lásd Spéder Zoltán vagy Simicska Lajos esetét.

A legdurvább és legtöményebb kritikákat alighanem MLSZ-elnökként kapta és adta, 2013-ban, amikor a párt politikusai őt tették felelőssé a válogatott pocsék teljesítményéért.

„Szégyen és gyalázat, amit az MLSZ, annak elnöke és főtitkára csinál” – fakadt ki Deutsch Tamás a Facebookon. Az MTK elnöke szerint az MLSZ elnöke és főtitkára „elherdálják a magyar labdarúgás fejlesztésére rendelkezésre álló lehetőségeket”, „időt és energiát nem kímélve azzal foglalatoskodnak, hogyan basáskodjanak az ultra szurkolókkal, miközben kézen-közön, átláthatatlanul osztogatják el az utánpótlás akadémiák fejlesztésére biztosított költségvetési forrásokat”.

Csányi és az egész MLSZ vezérkar távozzon! Most!

– írta szintén a közösségi oldalon Wintermantel Zsolt a Magyarország-Andorra mérkőzés után.

A Fidesz kommunikációs igazgatója, Kocsis Máté is hasonló véleményt fogalmazott meg utalva a szövetségi kapitány lemondására: “Gyalázat, szégyen, szánalom! Egervárinál nem szabad megállni…”

Erre jöttek Csányi válaszai.

Kocsis Máté szerinte „hazudhat eleget” pártszóvivőként,

és felidézte, hogy a politikus vezette VIII. kerületben csökkent a pályák száma. Wintermantelnek elsőre még a nevére sem emlékezett, majd

azt mondta, a foci komoly ügy, nem úgy, mint a politika. Deutschot „Twitter-huszárnak” nevezte,

majd felidézte, hogy sportminiszterként használhatatlan beléptető rendszert vett drága pénzért, a politikus által említett korrupcióval kapcsolatban pedig kezdjék a vizsgálatot az MTK-val.

Az uzsorás polip esete a rágalmazással

Emlékezetes a Lázár Jánossal vívott elhúzódó harca – ezt nyugodtan lehet harcnak nevezni, Csányi ugyanis szokásához híven visszafogottan fogalmazott, cserébe bíróságra vitte Lázárt. A balhét – legalábbis nyilvánosan – az akkoriban a Miniszterelnökséget államtitkárként vezető Lázár kezdte, aki mindent átkaroló polipként utalt Csányira. A bankvezér egy szűk körű sajtóbeszélgetésen, megelégelve Lázár „polipozását”, később azt mondta:

Lázár urat nem ismerem személyesen olyan jól, de nagyon tehetséges politikus, láthatjuk, milyen jól elintézte a trafikügyet.

A válasz nem maradt el, a fideszes politikus egy sajtótájékoztatón azt mondta, hogy „Csányi Sándor az ország első számú uzsorása”. Utóbbi megjegyzés miatt indított pert Csányi rágalmazás vádjával. (Az eljárást bűncselekmény hiányában megszüntette a bíróság.)

Lázárral később sem békültek ki, a politikus 2015-ben nyíltan beleszállt Csányiba, amikor az állami kitüntetést kapott, amire Csányi úgy reagált, hogy ezzel Lázár Orbánt kritizálja, mert a kitüntetésről a miniszterelnök döntött. „A brókerek és a bankárok, illetve a politikusok között nagyobb falat kell húzni” – vágott vissza Lázár. Bár nem tudni, mitől – egyesek szerint Orbán kérte őket erre -, 2016-tól elcsendesült kettejük között a vita, sőt, 2021-től két éven keresztül “munkatársak” is lettek, hiszen mindketten részt vettek a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Alapítvány kuratóriumában.

Devizahitelesek, brókerbotrányok, takarékszövetkezetek

A 2010-es évek első felében több olyan, a bankrendszert érintő ügy volt, ami alaposan kiverte a biztosítékot Csányinál – és ennek rendszeresen hangot is adott. 2010-ben a bankadó bevezetését még belenyugvóan, majdhogynem támogatóan tűrte. Igaz, arról volt szó, csak ideiglenes lesz. (Most is van, sőt a bankokat sújtja azon felül egy „extraprofit” különadó.)

A devizahitelesek – bankszektorra terhelt – kimentése ellen már hangosan kikelt, azt hangoztatva, hogy

18 éven aluliaknak nem adtunk devizahitelt, felnőtt emberek vették fel.

A kormányt pedig arra figyelmeztette, hogy „ha legyőzik a bankokat, akkor saját magukat győzik le, mert elszabadulhatnak a forintkamatok”.

Ugyanakkor az ügyekre rálátó források szerint éppen Csányi volt az, aki közvetített a bankszektor és a kormány – a miniszterelnök – között a devizahiteleseket mentő csomag összekalapálásában. Fellépése előtt a tárgyalások holtpontra jutottak. Végül a mentőcsomag terheinek nagy része – kétharmada – a bankokat terhelte. „Megfelelő helyen volt, megfelelő időben, és megfelelő embereket ismert” – ezt mondta Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke Csányi Sándorról, amikor Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterrel közösen bejelentették a devizahiteleseket mentő legújabb csomag részleteit. Patai szerint ezért köszönet jár Csányinak, már csak azért is, mert „nagyon nehéz, de végül nagyon sikeres tárgyalássorozaton” lett így túl a Bankszövetség.

2014-ben aztán megint elégedetlenségének adott hangot, „tisztességtelennek” minősítette a bankszektorra terhelt devizahiteles szerződések átszámolását. Nehezményezte a takarékszövetkezetek integrációjának módját és mikéntjét is, különösen azt, hogy ez egyes esetekben a betétbiztosítási alapot terhelte, amit a bankok töltenek fel pénzzel. (És nem mellesleg részben a takarékszövetkezeti integrációból nőtt ki végül a Mészáros-féle MBH Bank.)

2015-ben a devizahiteles törvényt az OTP a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságára vitte. Hangosan kritizálta a brókerbotrányok károsultjainak kisegítését (a Befektetővédelmi Alapon keresztül), különösen, ami a Questor károsultjait illette. Csányi szerint csak a Questor-károsultak kifizetése csak az OTP-nek 55-60 milliárd forintjába került.

Csak az kritizálhat, akinek megengedik

Csányi rendszeren belüli helyzetére visszakanyarodva: a miniszterelnökkel mindeközben is kedélyesen ültek egymás mellett a lelátón. Nem tudni, Orbán mit gondol Csányiról. Az biztos – látva, hogy a kormány valóban fejőstehénként tekint a bankokra –, hogy Csányinak érdemi befolyása nincs a miniszterelnökre. Ezt egyébként maga a bankvezér is sokszor leszögezte.

Ugyanakkor kétséget kizáróan unikális, ahogy Csányi ország-világ előtt perlekedhet fideszes potentátokkal és kritizálhatja a kormányt. Amit aligha tehetne, ha a kormányt és Orbánt túlságosan zavarná. Kicsit a néhai Hofi Géza jut az ember eszébe: az amúgy legalábbis a nyilvánosságban elnyomó konszolidálódott Kádár-rendszeren rendszeresen élcelődő komikus előadásain rajta volt a párt jóváhagyása.