Gazdaság Sztojcsev Iván 2024. október. 17. 16:51

Nem volna okos mindenkinek 5 százalékos lakáshitelt adni, az tovább növelné az árakat – bankvezérek értékelték a gazdaság helyzetét

Sztojcsev Iván
Szerzőnk Sztojcsev Iván

A kormány által kért 5 százalékos kamatplafon bizonyos feltételek mellett tartható, de nem mindenkinek – hangzott el a legnagyobb magyarországi bankok vezetőinek beszélgetésén. Azt is elmondták, hogy a banki adatok alapján sok cég bajban van, de még nem annyira, hogy ne tudnák a hiteleiket visszafizetni.

A kormány már hetekkel ezelőtt arra kérte a bankokat, hogy tartsák 5 százalék alatt az ingatlanhiteleik kamatát, a bankvezetők pedig azt válaszolták, hogy bizonyos körülmények között, például ha fiatalokról van szó, nem túl nagy lakásoknál, akkor megoldható ez. De nem volna okos mindenkinek 5 százalékon kínálni a hitelt, mert az tovább növelné az árakat – mondta Jelasity Radován, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója a Portfolio.hu Budapest Economic Forum nevű konferenciáján. A lakossági ingatlanhitelezés hasít, nemcsak mennyiségben, hanem minőségben is, gyengélkedés a kereskedelmi ingatlanok piacán van, és a beruházásoknál. Ez utóbbi miatt „a bankszektor nem látja, miből lesz itt 6 százalék növekedés jövőre” – utalt arra, hogy a kormány 3-6 százalékos növekedést ígér épp.

Zolnai György, a Raiffeisen Bank vezérigazgatója ehhez azt tette hozzá: valahol 6-7 százalékos kamatszint körül van egy olyan érzékenységi pont, ahova ha lecsökkentik a korábbi magasról a lakáshitelek kamatait, akkor sokan kezdik el felvenni. Ennél magasabbnál nem szívesen teszik, a 2-3 százalékos kamatok pedig a befektetőknek nem tetszenek.

Az elmúlt négy és fél évben a vállalatok legnagyobb része a saját tartalékát használta fel, de a banki portfóliójuk nem romlott jelentősen – mondta el Csányi Péter, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese, és ezt más bankvezérek is megerősítették. Simák Pál, a CIB Bank elnök-vezérigazgatója úgy fogalmazott, látják, hogy a céges ügyfeleik mérlege romlik, de nem annyira, hogy az a hitel-visszafizetési képességeiket fenyegetné. Egerszegi Ádám, az MBH Bank általános vezérigazgató-helyettese odáig ment, hogy szerinte nem csak hogy stagnál, még javul is a cégek banki helyzete.

Zolnai György ennél erősebben foglalkozott: a vállalati szektor nincs jól, felélte a tartalékait. A helyzet szerinte alapvetően romlik, rengeteg cégnek a rendelésállománya csökken, a jó hír annyi, hogy nem fizető vállalat szerinte sincs sok. A nagy cégek most 9 százalékkal több hitelt vesznek fel, mint egy éve, a kicsik viszont nullával – hozott be konkrét számot a vitába. Ő is utalt a kormány növekedési terveire: szerinte ha a 3-6 százalékos sáv legalján lennénk jövőre, már az is nagyon sok vállalaton segítene.

Csányi Sándor Nagy Mártonról: „Kevésbé sajnálom, hogy nincs itt, mert ő mindent tud anélkül, hogy meghallgatná”

Jó lenne, ha a kormány nemcsak a bankoktól kérne kamatplafont, hanem maga is garanciát vállalna, hogy alacsonyan tartja az inflációt – mondta Csányi Sándor a Budapest Economic Forumon. Az OTP vezére arról is beszélt, hogy az ígéretek, amiket a kormány a bankoknak adott, nem teljesültek, és elmondta, hogy négy éve az OTP is tervezte, hogy megvegye a Commerzbankot.

zöldhasú
Hirdetés
Itthon Martini Noémi 2024. december. 28. 10:00

„Nincs még egy ország, ahol különbséget tesznek menekült és menekült között” – hogyan élnek az állami támogatástól elesett kárpátaljai menekültek?

Augusztus vége óta nem jár állami lakhatási támogatás több ezer kárpátaljai menekültnek. Vannak, akik alkalmi munkából ki tudják termelni a lakbért, másoknak a Máltai Szeretetszolgálat továbbra is finanszírozza a lakhatást, de rengetegen tűnnek el nyomtalanul a rendszerből, és olyanokról is hallani, akik arra kényszerültek, hogy visszatérjenek Kárpátaljára. Az utóbbi négy hónapban több érintett családdal és szállásadóval maradtunk kapcsolatban, hogy megtudjuk, hogyan élnek túl. Három helyszín, három különböző sors.