A Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. alaptőkéjét névértéken 1,5 milliárd forinttal leszállítják, azonban mivel a kibocsátott részvények kibocsátási értéke sokszorosan meghaladja a névértéket, a kivont összeg jóval magasabbra rúghat. A spanyol Talgo vonatgyártó cég felvásárlásának meghiúsulása állhat a háttérben.
Az állami nagybevásárlásokat intéző Corvinus Zrt.-ből nemzetgazdasági miniszteri döntéssel vonják ki a tőkét – értesült a 24.hu. Ez az a cég, amely tavaly januárban a 4iG-vel közösen megvásárolta 660 milliárdos cégértéken a Vodafone-t, 1400 milliárdért pedig tulajdonrészt szerzett a Budapest Airportban a francia Vinci partnereként. Szintén a Corvinus szerzett részesedést a Ganz-Mavag Europe Zrt.-ben, amivel meg akarta szerezni a Talgo spanyol vonatgyártó céget.
Ezeket az összesen több ezer milliárd forintra rúgó ügyleteket adófizetői pénzből finanszírozza az állam a Corvinus Zrt.-n keresztül, csak a reptér megvásárlásához 848 millió eurós (közel 340 milliárd forintos) tőkeemelést hajtottak végre a cégben, ezután néhány héttel újabb 290 milliárd forintos emelést kapott a cég. Nem világos, hogy a vállalat mire kapta ez utóbbit, azonban a 24.hu megjegyzi: időben elég közel áll a Talgo tervezett megvásárlásához.
„Az alapszabályban felsorolt részvények kibocsátási értéke alapján összesen 1331 milliárd forintot toltak tőkeágon a Corvinusba, abból több mint 1100 milliárdot az utóbbi két évben, 2022 óta” – teszi hozzá a lap.
A Corvinus alaptőkéje ennek csupán töredéke, mindössze 18 milliárd forint, amely 18 millió darab, egyenként ezerforintos névértékű részvényből áll össze. A BUD megvásárlása előtt a cégbe betolt 848 millió euróhoz mindössze egy darab ezerforintos névértékű részvénnyel végrehajtott tőkeemelés társult: ezer forint került tehát az alaptőkébe, a fennmaradó összeg pedig a tőketartalékba.
Az NGM szeptember 18-án határozott arról, hogy a 18 milliárd forintos alaptőkét 1,5 milliárddal leszállítják, technikailag úgy, hogy a részvények névértékét leszállítják. A 24.hu megkérdezte az NGM-et, hogy pontosan mennyi pénzt vesznek ki így a vállalatból, valamint hogy a Talgo-ügylet meghiúsulása áll-e a tőkekivonás hátterében, de nem válaszoltak a lapnak.
„A Talgo-ügyletet megelőzően mindenesetre 167 milliárd forint értékben apportáltak a Corvinusba Antenna Hungária-részvényeket, és 305 millió euró készpénzzel emeltek tőkét. Utóbbi a mostani 400 forintos euróárfolyammal számolva durván 122 milliárd forint” – írja a lap, amely szerint a rendelkezésre álló adatokból úgy becsülhető, hogy 100 milliárd forintot közelíthet a tőkekivonás.
A Corvinus Zrt. 2023-ban 30,5 milliárd forintos profitot ért el, a megelőző évben 14 milliárdot, míg 2020-ban még 36 milliárd forintos veszteséget könyveltek el. A tavalyi rekordnyereség részben a beszedett osztalékokból, részben az eladott részesedéseken realizált árfolyamnyereségből származik. A cég eladta például az Erste Bank Hungaryben bírt 15 százalékos részét, valamint a Yettel Magyarország 25 százalékát, a Vienna Insurance Group magyarországi társaságaiban pedig 45-ről 10 százalékra csökkentette a részesedését.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.