Gazdaság HVG 2024. október. 07. 18:29

Vizsgálja az OLAF a Lázár János-féle kastélytörvényt

A nyolc, örökbe fogadásra meghirdetett kastélyt 22 milliárd forintból, nagyobbrészt uniós pénzből újította fel a kormány.

Vizsgálatot kezdeményez az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a Lázár János építési és közlekedési miniszter nevéhez fűződő kastélytörvénnyel kapcsolatban. A vizsgálatot azt követően indította a hivatal, hogy Molnár Csaba, a DK európai parlamenti képviselője feljelentést tett az OLAF-nál az ügyben, a képviselő erről maga számolt be a Facebook-oldalán.

Lázár János tavaly állt elő az általa kastély-örökbefogadásnak nevezett törvényjavaslattal, amelynek értelmében a kormány magánkézbe adná az állami tulajdonban lévő kastélyok egy részét. Az első javaslatot Novák Katalin akkori köztársasági elnök megvétózta tavaly decemberben, a módosított verziót júniusban fogadta el az Országgyűlés. Ez alapján 47 kastélyra írhat ki pályázatot a kormány, az új tulajdonosoknak vállalniuk kell az ingatlanok felújítását, karbantartását és üzemeltetését, a kastélyokban elhelyezett közgyűjteményeket pedig legalább évi 300 napon át látogathatóvá kell tenni. A kérelmek után Lázár minisztériuma tízmilliós ügyintézési díjat szed be.

Első körben nyolc kastélyt hirdetett meg a miniszter, ezekre összesen 22 milliárd forintot, ebből 13,3 milliárd forint EU-s támogatást költött a kormány.

A meghirdetett ingatlanok az alábbiak:

  1. a bajnai Sándor–Metternich-kastély, 
  2. a füzérradványi Károlyi-kastély, 
  3. a nádasdladányi Nádasdy-kastély, 
  4. a sümegi püspöki palota,
  5. a szabadkígyósi Wenckheim-kastély, 
  6. a tatai Esterházy-kastély, 
  7. a dégi Festetics-kastély, 
  8. az Esterházy-kastély és a hozzá kapcsolódó majki kamalduli remeteség.
zöldhasú
Hirdetés
hvg360 Fetter Dóra 2024. december. 28. 07:00

„Három kérdés, és kiderül, felkészültek vagyunk-e váratlan vészhelyzetekre – ezen a teszten a lakosság fele elvérezne”

Van, aki túlaggódja, és van, aki félvállról veszi a ránk leselkedő veszélyeket, legyen szó háborúról, klímakatasztrófáról vagy csak egy kiadós áramszünetről. A kormány háborús veszélyről beszél, de nem tartja fontosnak az ország, az emberek felkészítését váratlan helyzetekre. Vasárus Gábort, a Hun-Ren KRTK Regionális Kutatások Intézete tudományos munkatársát arról kérdeztük, mit lehetne tenni azért, hogy valóban senkit ne érjen készületlenül, ha jönne a baj.