Az Európai Unió költségvetésének legnagyobb tételét is visszatartanák azoktól az országoktól, amelyekben nem megfelelő a jogállamiság helyzete.
A közös agrárpolitika (KAP) keretein belül kiosztott támogatásokra is ki kellene terjeszteni a jogállamisági kritériumokat a svéd és a finn európai ügyekért felelős miniszter szerint – írja a Euronews. A két északi tárcavezető közös levéllel fordult az Európai Bizottsághoz a keddi, miniszteri tanácskozás előtt, amelyben arról írnak, hogy minden tagállamnak tartania kéne magát az Európai Unió alapértékeihez, így a jogállamisághoz, a demokráciához és az alapvető jogokhoz is.
A svéd Jessica Rosencrantz és a finn Joakim Strand szerint az EU-s országok önként iratkoztak fel az alapelvek megtartására, de a tapasztalat azt mutatja, hogy a jogállamiságot aktívan számonkérő szabályozásra van szükség. A KAP keretein belül 264 milliárd eurót, több mint 100 ezer milliárd forintot osztanak ki 2023 és 2027 között, ez az EU költségvetésének legnagyobb tétele. Ebből 189 milliárd euró került közvetlenül a gazdákhoz, 66 milliárd pedig az elszegényedett vidéki területek fejlesztésére fordítható.
Az Európai Bizottság korábban 76,5 milliárd euró kifizetését függesztette fel Lengyelországgal szemben, végül azonban februárban megkezdték a pénzek folyósítását, a Magyarországgal szemben felfüggesztett 22 milliárd euró fele azonban továbbra is be van fagyasztva, az Európai Bizottság legutóbbi, júliusi jelentése pedig továbbra is rendszerszintű problémákat állapított meg a magyarországi jogállamiság helyzetével kapcsolatban.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.