Gazdaság hvg.hu 2024. szeptember. 23. 08:30

Közel 440 ezer forint volt a nettó átlagfizetés júliusban

Az egy évvel korábbihoz képest 13,7 százalékkal magasabb. A reálkereset egy év alatt 9,4 százalékkal nőtt.

A bruttó átlagkereset 636 700 forint volt, 13,9%-kal magasabb, mint egy évvel korábban, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset pedig 438 400 forintra jött ki 2024 júliusában, ami 13,7%-os éves növekedést jelent, közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfőn.

A bruttó kereset mediánértéke (ez az az érték, melynél a dolgozók egyik fele kevesebbet, a másik fele többet keres) 524 100, a nettó kereset mediánértéke 362 900 forintot ért el, 16,5, illetve 16,6%-kal meghaladta az előző év azonos időszakit.

A júliusi reálkereset – ami a nominálbér inflációval kiigazított szintje, a vásárlóerőt jelenti, vagyis azt, hogy a havi munkabérből mennyi terméket és szolgáltatást tudunk megvásárolni – 9,4%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, miközben 4,1%-os inflációt mértek.

2024 júliusában

  • A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 602 200 forintra becsülhető, ez 14,3%-kal több, mint az előző év azonos időszakában.
  • A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 598 800, a költségvetésben 604 400, a nonprofit szektorban 629 600 forintot tett ki, 13,2, 17,0, illetve 18,2%-kal emelkedett egy év alatt.
  • A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 423 400 forintot ért el, 13,9%-kal magasabb volt, mint 2023. júliusban.

2024 január–júliusban

  • A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 635 000 forint volt.
  • A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 422 300, a kedvezményeket figyelembe véve 437 100 forintot ért el.
  • A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 14,0, míg a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 13,8%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
zöldhasú
Hirdetés
hvg360 Fetter Dóra 2024. december. 28. 07:00

„Három kérdés, és kiderül, felkészültek vagyunk-e váratlan vészhelyzetekre – ezen a teszten a lakosság fele elvérezne”

Van, aki túlaggódja, és van, aki félvállról veszi a ránk leselkedő veszélyeket, legyen szó háborúról, klímakatasztrófáról vagy csak egy kiadós áramszünetről. A kormány háborús veszélyről beszél, de nem tartja fontosnak az ország, az emberek felkészítését váratlan helyzetekre. Vasárus Gábort, a Hun-Ren KRTK Regionális Kutatások Intézete tudományos munkatársát arról kérdeztük, mit lehetne tenni azért, hogy valóban senkit ne érjen készületlenül, ha jönne a baj.