Nagy Márton előadásában kitért arra, hogy több kínai webshop, például a Temu ellen több vizsgálat is folyik az EU-ban (köztük Magyarországon is vizsgálódik már a GVH), az NGM pedig szigorúan fellép annak érdekében, hogy „a jogsértő vállalkozások ne éljenek vissza erőfölényükkel, egyenlő erőviszonyokat kell teremteni a hazai és a külföldi webshopok között” – írja tudósításában a Portfolio.

„A hazai kiskereskedelmi forgalom elszakadt a háztartások fogyasztásától, egyre inkább szolgáltatásokat, illetve külföldről és külföldön fogyasztanak a magyarok a járvány következtében megváltozott fogyasztói szokások miatt” – tette hozzá Nagy. A miniszter korábban még arról beszélt, hogy kirívóan alacsony a magyarok fogyasztása régiós szinten, de a GKI több országra kiterjedő felmérése ezt tökéletesen meg is cáfolta.

A miniszter szerint a külföldi online vásárlások és a külföldi utazások során megejtett kiadások együttesen a hazai kiskereskedelmi forgalom csaknem 20 százalékát teszik ki. A külföldi webshopok azért tudják olcsóbban adni a termékeket, mert nem fizetnek áfát – vélekedett a miniszter, ez azonban nem igazán állja meg a helyét, hiszen minden, Magyarországra értékesített áru után áfát kell fizetnie a forgalomba hozónak, más kérdés, hogy az melyik ország államkincstárában landol. (Mindez ellensúlyozására egyébként az EU a vámkötelezettség kiterjesztését tervezi, ami most csak a 150 euró feletti rendelésekre vonatkozik, a jövőben azonban ez alatt is vámkötelessé tennék a vásárlást.)

A miniszter szerint „a költségvetésből mintegy 100 milliárd forint hiányzik a be nem fizetett áfa és vám miatt, közben az interneten vásárló népesség aránya Magyarországon nőtt a legjobban az EU-n belül”.

Nagy itt nem állt meg a külföldi webshopok ekézésében, szerinte ezek terjeszkedése kihívást jelent, ugyanakkor „a magyarok egyre többször tapasztalnak problémát az internetes rendeléseknél, a trend emelkedő, ugyanakkor a mértéke alacsonyabb az uniós átlagnál” – mondta.

Ezekre a „problémákra” nem tért ki, így ugyanúgy gondolhatott a nem megfelelő minőségű árukészletre, mint az egyértelmű csalásokra, amelyeket egyébként pont nem a Temu, a Shein vagy az Aliexpress művel, hanem azok az akár magyar bejegyzésű, gyanúsan olcsó webshopok, amelyek márkás termékeket kínálnak jóval az átlagos kiskereskedelmi ár alatt – ha valaki, ezek a boltok szinte biztosan adót csalnak, ellentétben a kínaiakkal.

Na, de vissza Nagy Márton fantazmagóriáihoz! A következőkben ugyanis rátért a csalásokra (ha pedig a gondolati vezérfonalat vesszük, az előzőekben is erre gondolhatott, amivel gyakorlatilag rágalmazta a kínai e-kereskedelmi szereplőket): szerinte a sikeres visszaélések aránya az itthon kibocsátott kártyákkal eléri a 15 százalékot, a csalások átlagos értéke pedig az 53 ezer forintot.

Egy furcsa vargabetűvel itt visszatalált kedvenc vesszőparipájához, a Temuhoz annak kapcsán, hogy a magyarok körében legismertebb 15 webshop közül mindössze 3 volt magyar tulajdonú (vélhetően az Euronicsra, a Pepita.hu-ra és az Aquára gondolt a GKID piackutató cég legfrissebb e-kereskedelmi körképe alapján). Szerinte egyenes összefüggés van a Temu magyar hirdetéseinek hatósági vizsgálat miatti, áprilisi átmeneti leállása és a hazai e-kereskedők 20-70 százalékos forgalomnövekedése között, ami „jól mutatja a Temu forgalomelszívó erejét”.

Ez azonban inkább tűnik korrelációnak az ok-okozati viszony helyett, mert húsvét környékén eleve emelkedik a kiskereskedelmi, ezen belül is az e-commerce-forgalom, másrészt az emberek a Temuról csak részben vásárolnak hirdetések alapján.

Az ilyesféle, káros, gyanús és veszélyes szabadpiaci folyamatok leküzdésére Nagy programot is hirdetett: a kormány elindítja a kkv-k digitalizációs és innovációs fejlesztési programját, amely a hazai vállalatok honlapjának fejlesztését vagy a közösségi médián keresztüli elérhetőség létesítését biztosítaná. Ezt kiegészítik „a fogyasztóvédelem eszköztárával” is, rendszeres ellenőrzések képében. A miniszter eldicsekedett azzal is, hogy a kormányhivatalok az első félévben 236 ellenőrzést tartottak az e-kereskedelemben, melyből 183 esetben tapasztaltak jogsértést.

Nagy előadása után következett az igazi csattanó: az e-commerce-cégek mellett a kiskereskedelmi láncokat is nagy erőkkel vegzáló, szabad árképzésüket fogyasztóellenes magatartásnak beállító Gazdasági Versenyhivatal elnöke, Rigó Csaba Balázs elmondta, hogy

a legjobb fogyasztóvédelem a verseny, ugyanakkor a verseny szereplőinek piaci magatartása sosem sértheti a fogyasztók érdekeit.

A közönség pedig felállva tapsolt, mint a Sas-kabaré végén.