A Tisza Párt elnöke több pályaudvart is bejárt, videóban és fotókon osztotta meg a tapasztalatait. Magyar azt javasolta Lázár Jánosnak, hogy néha ő is nézzen körül, mi folyik a vasútnál.
A kórházak után újabb az ország újabb kényes területét kezdte el szemügyre venni Magyar Péter. A Tisza Párt elnöke figyelme most az apokaliptikus hetet maga mögött tudó nemzeti vasúttársaság felé fordult. Magyar még pénteken bejárt néhány budapesti pályaudvart, és tapasztalatait élő, a Facebook-on megosztott videóban tárta követői elé.
Azzal kezdte, hogy a vasúti közlekedésért is felelős Lázár Jánosnak ajánlotta, hogy néha nézzen körül a vasút háza táján – mert Magyar állítása szerint egyik vasútállomáson sem emlékeztek arra, hogy a miniszter valaha is felkereste volna őket. Magyar azt mondta, a bejárásokon kicsit úgy érezték magukat, mint a kórházakban, ahol még sosem látták az egészségügyi államtitkárt.
A politikus Rákosrendező állomásról jelentkezett be, de előtte járt a Nyugati pályaudvaron, Kőbánya-Kispest, majd Rákospalota-Újpest állomásokon is. Magyar azt mondta, mindenhol romos, szemetes, koszos épületeket, kritikán aluli állapotokat talált, és külön kiemelte a Nyugati egy ipari műemlék épületét, az 1929-ben épült váltóállító tornyot, ahol még ma is kézi erővel állítják át a váltókat.
Szerinte elképesztő az állapot, hogy itt nem, hogy a digitális korba nem léptek még át, de a második világháború utáni fejlesztések sem történtek meg. Meg akarták nézni belülről is a tornyot, az állomásfőnöktől engedélyt is kaptak, hogy bemenjenek, de amikor odaértek, Magyar elmondása szerint a biztonságiak közölték velük, hogy ez nem lehet. A személyzet kihívta a MÁV biztonsági főnökét, “aki egy óra után meg is érkezett,” ő viszont már azt mondta, a belépéshez külön engedély kell. Ezt Magyarék ki is kérték tőle, reményeik szerint pár napon belül megkapják, tehát ennek a projektnek lehet még folytatása.
A videó további részében Magyar a szerinte vállalhatatlan vasúti állapotokat ragozza:
A videó után a politikus szombaton szöveges posztban, 16 pontba szedve összefoglalta üzenetét. A leglényegesebb megállapításai:
- Körülbelül hárommillió percet, vagyis öt év nyolc hónapot késtek a MÁV vonatai 2023-ban, ami a számítási módszertan szerinti 2017-es bevezetése óta a legrosszabb eredmény, úgy, hogy a hat perc alatti késések nem is számítanak bele a statisztikába.
- A héten volt olyan nap, amikor a főváros mindhárom fejpályaudvara képtelen volt utasokat fogadni.
- Magyar szerint a vasúti késések miatt egyre több magyar veszíti el a munkáját.
- A vasúti dolgozók jelentős része vállalhatatlan körülmények között kénytelen dolgozni (néha 50 fok feletti hőmérséklet van a mozdonyokon, vasúti kocsikban és a személyzeti helyiségekben, az alapvető higéniai körülmények hiányában, ágyipoloskás rozoga kanapékon, illemhely nélküli helyiségekben kénytelenek “pihenni” a vasutasok).
- A MÁV-épületek “jelentős része romos, életveszélyes állapotban van.”
- Magyar szerint az Orbán-kormány az egészségügyi kormányzáshoz hasonlóan inkább arra fordít energiát, hogy tiltsák a MÁV területén a fotózást és a videózást, valamint, hogy mindenhol elérhető legyenek a NER propagandakiadványai, mintsem arra, hogy a vasút alkalmas legyen az alapvető közfeladatai ellátására.
- A vasúti infrastruktúra fejlesztése és karbantartása sokszor a piaci ár és a szomszédos országok árszínvonalának többszöröséért történt. A százmilliárdos különbözet a “Nemzeti Együttbűnözés Rendszerének” oligarcháihoz került, ezen források hiánya pedig ellehetetleníti a vasút legszükségesebb fejlesztéseit is.
A teljes poszt:
És Magyar szombat kora délután mindezt egy fotógalériával is megfejelte.
A héten a Keleti pályaudvarnál történt kisiklás miatt mi is a megszokottnál többet foglalkoztunk az állami vasúttársasággal, cikkeink ide kattintva olvashatók. A történéseket pedig egy podcastban is kibeszéltük:
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.