Gazdaság Mészáros Márton 2024. július. 22. 13:26

Elkelt: valaki 3,56 millió forintot ajánlott az MDF-védjegyért

Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy kinek érhetett meg több millió forintot az egykori rendszerváltó kormánypárt logója, de a felszámoló szerint nem volt ismertebb közszereplő a licitálók között.

Július 5-én vette kezdetét a licit az „MDF” védjegyre, a rendszerváltozás utáni első miniszterelnököt adó Magyar Demokrata Fórum (MDF) logójára.

A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) oldalán megjelent tájékoztató szerint július 20-ig licitálhattak az érdeklődők, a minimálár és a becsérték 80 ezer forint (!) volt volt, a legmagasabb ajánlat végül 3,56 millió forint lett.

A védjegyet azután hirdették meg, hogy az MDF jogutódja, a 2014-es országgyűlési választáson 0,20 százalékos eredményt elérő Jólét és Szabadság Demokrata Közösség (Jesz) tavaly felszámolás alatt került. Megkerestük a felszámolást végző Patik, Varga és Társaik Gazdasági Tanácsadó Zrt.-t, hogy megtudjuk, ki állhat a legnagyobb ajánlat mögött.

A cég kérdésünkre közölte, hogy nem árulhatják el az ajánlattevő kilétét, tekintettel arra, hogy folyamatban lévő eljárásról van szó. Mivel az MDF-logó lajstromozott védjegy, így új tulajdonosa néhány héten belül megjelenik a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának adatbázisában. Annyit elárultak, hogy a licitálók között nem fedezték fel egyetlen ismertebb közszereplő nevét sem.

Az 1990 és 1994 között kormányon lévő MDF 2010-ig volt az Országgyűlés tagja, a 2010-es választáson azonban mindössze 2,67 százalékot értek el az SZDSZ-szel együttműködve. Ezt követően döntöttek az arculatváltás mellett, és Jeszként próbálkoztak a párt újjászervezésével. A párt addigi nevéhez tartozó védjegy a fiókban és a Jesz tulajdonában maradt egészen annak 2023-ban megindult felszámolásáig.

Nyitóképünk illusztráció: Dávid Ibolya, az MDF volt elnöke

zöldhasú
Hirdetés
hvg360 Fetter Dóra 2024. december. 28. 07:00

„Három kérdés, és kiderül, felkészültek vagyunk-e váratlan vészhelyzetekre – ezen a teszten a lakosság fele elvérezne”

Van, aki túlaggódja, és van, aki félvállról veszi a ránk leselkedő veszélyeket, legyen szó háborúról, klímakatasztrófáról vagy csak egy kiadós áramszünetről. A kormány háborús veszélyről beszél, de nem tartja fontosnak az ország, az emberek felkészítését váratlan helyzetekre. Vasárus Gábort, a Hun-Ren KRTK Regionális Kutatások Intézete tudományos munkatársát arról kérdeztük, mit lehetne tenni azért, hogy valóban senkit ne érjen készületlenül, ha jönne a baj.