Kormányinfóval indult a hétfő délelőtt, és nagy bejelentésben nem is volt hiány: védelmi hozzájárulás néven meghosszabbították az eddigi különadókat, illetve néhány újat bevezettek augusztus elsejével. Marad a kiskereskedelmi különadó – ezt mind meg fogjuk érezni a vásárlásainknál –, az energiacégek különadója, a bankoknál pedig a tranzakciós illetéket megemelik, valamint új illetéket vezetnek be a devizakonverzióra. Az ígéret itt az, hogy a bankok ezt nem háríthatják át az ügyfeleikre – természetesen napok alatt ki is derült, hogy de igen, átháríthatják. A távközlési és a gyógyszergyártói szektor extraadóját viszont kivezetik 2025-től.

A gazdaság helyrerázásának és az eredeti éves terv 106 százalékán álló hiánycél csökkentésének másik módja a megszorítás; az Orbán Viktor vezette fideszes kormányzat persze a világért sem használná ezt a gyanús szót, ők arról beszélnek, hogy elhalasztanak beruházásokat. A 675 milliárd forint összegű halasztásból, amelyet még a tavasszal jelentettek be konkrét részletek nélkül, most vált ismertté 370 milliárdnyinak a sorsa. A leglátványosabb az, hogy a főváros fejlesztési keretének 99,93 százalékát elvonták, de az évek óta ígérgetett oltóanyaggyárra szánt keretet is csökkentették, ahogy a vasútfejlesztés is a vesztesek között van.

Persze amire igazán kell, arra van pénz, mint a repülőtérre. Nagy várakozás előzte meg a ferihegyi nemzetközi reptér jövőjének bemutatásáról szóló sajtótájékoztatót, hogy aztán némileg csalódással jöhessen haza, aki ott volt, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter mondandója ugyanis röviden úgy összefoglalható: az üzemeltető még gondolkozik a fejlesztéseken, ahogy az állam is a gyorsforgalmi út és a vasút építésén.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter

Veres Viktor

Azt legalább megtudtuk, hogy az állam szerepvállalása azt is jelenti, hogy folyamatosan üzemeltetési díjat fizethetünk közpénzből a kisebbségi tulajdonos francia Vincinek, amely majd felel a napi szintű működésért.

Az állam stratégiai célokat határozhat meg, de ha ezeket nem sikerül elérni, akkor nem sokkal vagyunk előrébb az eddigieknél, a kormány csúnyákat mondhat az üzemeltetőkre.

Kijöttek a részletek arról, hogyan esett vissza 4,9 százalékkal az ipari termelésünk év/év alapon, és a válasz igencsak látványos: az akkugyárak 32 százalékos zuhanása a legnagyobb mínusz a teljes magyar iparban, még a járműgyárak 14,5 százalékos visszaesését is alulmúlja. Már hónapok óta látni, hogy gyengélkedik a magyar akkugyártás, hát még ha erre rájönne egy jó kis EU-Kína vámháború is. De egyébként sem csak itteni a probléma: az e-autók iránti alacsony kereslet miatt máshol is törölhetnek beruházásokat.

Ezért is fontos az a 100 milliárd eurós javaslatcsomag, amelyet a magyar kormány bemutatott az EU versenyképességi tanácsában arról, hogy az elektromos járművekre milyen egységes uniós stratégiát kellene alkotni. Nem túl nagy meglepetés az eredmény, a kormányunk a saját – kínai hátterű – akkumulátorlobbiját próbálja uniós szintre emelni, a laza szabályozási környezettel együtt.

A hét képe: a KSH adatain látszik, hogy a magyar egészségügy gyakorlatilag összeomlana, ha minden orvos befejezné a munkát legalább néhány évvel az után, hogy eléri a nyugdíjkorhatárt

Életjeleket mutat a paksi bővítés: az új atomerőmű építését felügyelő állami projektcég egyre több szerződést köt meg. Végleges létesítési engedély még nincsen, de 785 millió forintból már elkezdték megterveztetni a nagyfeszültségű hálózati csatlakozást, és 3,4 milliárdból már irodák is vannak.

Körülnéztünk a szerződések listájában: a NER szokásosnak mondható nagy nyertesei ezúttal is ott vannak a beszerzési szerződések győztesei között, de szakmai partnereket is bőven lehetett találni ott.

Egyre több jel mutat arra, hogy Oroszországban készültek az újabb EU-s szankciókra, amelyben az orosz cseppfolyós gáz, azaz LNG importját vette célba az unió. Az oroszok az LNG-jüknek is elkezdték kiépíteni az árnyékflottáját, ahogy azt az olajtankereikkel is tették az első szankciós körökben.

Kiderült ugyanis, hogy nagyrészt ismeretlen vietnámi, kínai és egyesült arab emírségekbeli társaságok elkezdtek elaggott gázszállító hajókat vásárolni, jókora felárral. 2022-ben ugyanezzel a taktikával sikerült azt elérni, hogy az orosz olaj szállítására vonatkozó tilalmat papíron nem is orosz hajók segítségével kerüljék ki.

De az orosz leválást más téren sem ússzuk meg könnyen. A gázpiacon Európa java része – kivéve például Magyarországot – sikeresen talált más eladót, a kontinensnek közben lassan kiépül egy újabb gázalapú függősége Oroszország felé, méghozzá a műtrágyapiacon.

Szilárd szemcsés műtrágyák tárolása

AFP/ BIOSPHOTO / Claudius Thiriet

Az ammóniához ugyanis annyi gáz kell, hogy az a termelés költségeinek 70-80 százalékát el is viszi, Európa pedig egyre inkább importra szorul. Így aztán jön be az EU-ba az olcsó orosz műtrágya, ezzel gyengül a szuverenitásunk is, az orosz állam pedig nyíltan átállította az ágazatot a háborújának a finanszírozására.

Némi meglepetésre lassult az infláció, 3,7 százalékosra esett vissza. Ennek a legfőbb okai között van az, hogy az élelmiszerek ára már nem nagyon nő – most épp 1,1 százalékkal van a tavaly ilyenkori fölött –, a benzin hiába drága, még mindig csak 3,2 százalékkal kerül többe a tizenkét hónappal ezelőtti szintjénél, közben pedig a tartós cikkek még mindig olcsóbbak, mint egy éve, nagyrészt azért, mert a használt autók ára 8,8 százalékkal esett.

A szolgáltató szektor az, ahol igazán csúnya dolgok látszanak, ott még mindig a 10 százalékot közelíti az infláció, és egyelőre nincs is jele annak, hogy lassulni kezdene. És problémát jelenthet az is, hogy ha a képletből kivesszük mindazokat a tételeket, amelyeknek az árváltozását külföldi és egyszeri gazdasági folyamatokkal lehet magyarázni, akkor már 4 százalék fölötti maginflációt kapunk.