Tárgyalnak a katari befektetési alappal arról, hogy beszálljon harmadik, kisebbségi tulajdonosként a Budapest Airportba – mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a HVG kérdésére a reptér jövőjéről tartott tájékoztatón a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren.

A kisebbségi tulajdonos francia Vinci a reptér üzemeltetéséért üzemeltetési díjat kap, ez megfelel a nemzetközi sztenderdeknek

– mondta a miniszter kérdésünkre. A 20 százalékos részesedésnek megfelelően a Vinci emellett az esetleges profitból is részesedik. Ez tökéletes konstrukció Nagy szerint, mert így a külföldi társaság tulajdonosként érdekelt a sikeres üzemeltetésben.

Nagy Márton és Nicolas Notebaert, a Vinci Airports elnöke ezzel együtt keveset árultak el a közös jövőről. 

A miniszter szavai szerinti így fest a jövőkép: 2030-ra közel 20 millió utas fordul meg a Budapest melletti reptéren, 2040-re a 25 milliót célozzák meg. Ez a cél, amely konzervatív becslésen alapul. A turizmus fejlesztése jó üzlet. A cargo (teher) forgalomban is kiemelkedő a reptér fontossága. Rengeteg logisztikai központ van Ferihegy közelében, ahhoz kapcsolódóan.

Az állam szempontjából a légikikötő területén kívüli fejlesztések is fontosak: gyorsforgalmi út, vasúti kapcsolat, mindenki látja, ezek most milyenek – fogalmazott a tárcavezető.

Most, hogy már van értelmes üzleti terv, az állam fejleszteni fogja az idevezető infrastruktúrát

– ígérte meg Nagy Márton.

Az infrastruktúra ügyei a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztériumhoz tartoznak. Egyelőre gondolkodnak a megvalósítás mikéntjéről. A tervezést el kell kezdeni, hogy a beruházások megvalósuljanak, mire elkészül a reptér 3-as terminálja.

Az a kérdés, lesz-e pénz a költségvetésben – tette hozzá Nagy Márton. Ha lesz, akkor a kormány ad a büdzséből. De koncesszióba is lehet adni a fejlesztést és az infrastruktúrát. Ezt még nem találták ki – számolt be a a politikus. Véleménye szerint fontosabb megvizsgálni a műszaki kérdéseket. A gyorsforgalmi út felújítása a könnyebb, a vonat ügye nehéz, le kell vinni a pályát a föld alá, mindez komplex mérnöki munka.

Először Lázár János mondja meg, mennyibe kerül, aztán kitalálják, hogyan finanszírozzák.

Egyelőre a 2-es terminál bővítése a cél, első körben a cash flow optimalizálásával. A 3-as terminál megépítése azután következhet, 2032-re lehet kész – számolt be Nicolas Notebaert a fejlesztési elképzelésekről. Szavai szerint ” terveket majd a maga idejében közlik”. Fontos a zavartalan operáció, azaz működés fenntartása. Az 1-es terminál csak szükségmegoldásnak jó, az is csak alkalmanként. A reptér bővítésén kívül az energiahatékonyságba akarnak fektetni, Budapestet beillesztik az úgynevezett nettó zéró kibocsátási céljukba.

Kérdésre válaszolva Nagy Márton megerősítette: a légitársaságok különadója 2025. január 1-ével megszűnik.

A rendszeres járatkésésekkel is megszólalt a miniszter: azok egyik oka az ukrajnai háború, mivel sok járat kerülőutakra kényszerül. Emellett erős a turisztikai forgalom is, továbbá nagy szerint az is a probléma, hogy olcsó a magyar légtérhasználat, ez ugyanis növeli a légtér tranzithasználatát. A politikus célozgatott, hogy

az európai légi irányítást összefogó EuroControl direkt terheli a magyar légteret, mert a légitársaságok a legolcsóbb útvonalért lobbiznak.

A légtérhasználatnak nem kellene ilyen olcsónak lennie – summázta véleményét Nagy Márton.